A LucasArts 2005-ben gondolt egy merészet, és kiadott egy olyan Star Wars-játékot, amiben nem kellett valamilyen betű formájú űrhajóba beleülni, és nem lehetett villogó spádéval sem hadonászni. A Republic Commandóban ugyanis egy klón kommandósosztag parancsnokát irányíthattuk, aki három bajtársával közösen hajtott végre különleges feladatokat a klónok háborújában.
Régi, de jó
A napokban az Aspyr Media jóvoltából PS4-re és Switchre is megjelent ez a 16 éves játék. Hadd szögezzem le az elején: ez majdnem teljesen ugyanaz a program, ami 2005-ben került fel a boltok polcaira. A különbség csupán annyi, hogy a felbontást felhúzták 4K-ra, így a visszafelé kompatibilitásnak hála nemcsak PS4-en, de PS5-ön is játszható lett. Továbbá kijavítottak néhány bugot, illetve az irányítást hozzáigazították a PlayStation-kontrollerekhez.
Ezt leszámítva semmit sem változtattak az eredeti játékhoz képest. Nincsenek új effektek, átdolgozott modellek, se semmi más extra. És ebben az esetben ez kifejezetten jó dolog, mert a Star Wars: Republic Commando már 2005-ös formájában is egy nagyszerű játék volt. Ami jó, azon nem kell változtatni.
És a Republic Commando meglepően jól öregedett. Na, nem a grafika, azon már azért meglátszik a kor, pláne, ha mellé állítjuk a Star Wars Battlefront 2-t. Ugyanakkor játékmenetében még mindig kiváló. Magam is meglepődtem, milyen könnyen bele lehet szokni az irányításba és a harcokba.
Ehhez persze hozzájárul az, hogy az Aspyr remekül hozzáigazította a programot a PlayStation kontrolleréhez. Csapattársaink kommandírozása ugyan nem olyan mély, mint más taktikai FPS-ekben, de ez itt nem negatívum. Egyszerűségének hála nagyon könnyen és dinamikusan adhatjuk ki utasításainkat, az MI pedig remekül hajtja azokat végre. Ha fel kell robbantani valamit, akkor a robbantási szakértő, Delta-62 (Scorch) hatja végre a parancsot. Amennyiben egy ajtó állja az utunkat, akkor a számítógépek feltörésében jártas Delta-40 (Fixer) ugrik szavunk hallatán. A mesterlövészkedést pedig Delta-07 (Sev) intézi.
Mi pedig Delta-38-at, azaz Boss-t alakítjuk, akit ugyanaz a Temuaera Morrison szólaltat meg, aki Jango Fettet és az öregebb klónokat alakította a 2. és 3. részben, illetve Boba Fettet játssza a The Mandalorianben. Hősünk persze nemcsak parancsot osztogat, akár magunk is végrehajthatjuk mindazt, amit rábízhatunk alárendeltjeinkre – ebben az esetben az MI maga keres magának elfoglaltságot.
És ez is nagyszerű ebben a játékban, hogy a klón kommandósok nem várnak, míg utasítjuk őket, teszik a dolgukat. Fedezékbe vonulnak, gránátot dobálnak, bevetik a megfelelő fegyvereket, talpra állítják sérült társaikat (minket is, ha úgy alakul), vagy, ha az életerejük már fogytán, odaszaladnak a medikai egységhez gyógyulni.
Mindehhez hozzájárul, hogy alapfegyverünk, a DC-17m modulálható, így a gépkarabélyból pár mozdulattal mesterlövészpuskát vagy gránátvetőt készíthetünk, attól függően, hogy éppen mire van szükségünk. Természetesen más fegyvereket is felkaphatunk (shotgunt, geonosisi lézerágyút és wookiee nyílpuskát), de a DC-17m mellett ezekre nincs igazán szükségünk.
Kellemes nosztalgia
Mindent összevetve, a Republic Commando újabb kiadása pont azért jó, mert alig változtattak az amúgy is remek játékon. Lehet, hogy a grafikára érdemes lett volna még áldozni némi időt. Egy-két modernebb effekt biztos elfért volna. És persze, a játék nem lett hosszabb, három kampányát még úgy is gyorsan le lehet zavarni, hogy a program nem könnyű. Emellett a checkpointok néha elég lehetetlen helyen vannak, és néhány, a modern FPS-ekben meglévő kényelmi funkció is hiányzik (például egy normális fedezékrendszer). Igaz, ezek orvoslása nem is ennek a kiadásnak a dolga, mindezen egy remake vagy egy reboot segíthetne.
Hogy lesz-e ilyen, az jó kérdés. De addig is, amíg megkapjuk a választ, érdemes PS4-en vagy Switchen is belevágni a Republic Commandóba, mert bár nem mai csataló, még mindig nagyon jól fut. Nem hiába emlegetik fel újra és újra a Star Wars-rajongók, ha arról van szó, melyik a(z egyik) legjobb játék a témában.
