A stílusos kaszaboldák rendkívül népszerűek voltak a hatodik és hetedik konzolgeneráció idejében, hála az olyan klasszikusoknak, mint a Devil May Cry és a God of War, az utóbbi bő öt évben azonban kezdett kikopni a műfaj, legalábbis a bejáratott sorozatok újabb felvonásait leszámítva. Szerencsére az indie fejlesztőkre ezen a téren is számíthatunk, hiszen több ilyen jellegű projekt is készülget jelenleg, melyek közül az elmúlt időben a Soulstice kapta a legtöbb rivaldafényt, hála közelgő, szeptember 20-ai megjelenésének, és néhány kifejezetten stílusos bemutatónak. Nekem személy szerint azért még vannak fenntartásaim a játékkal kapcsolatban, főleg a viszonylag zöldfülű csapat miatt, hogy sikerül-e olyan játékot letennük az asztalra, mely tempójában, mechanikáiban és hangulatában is megállja a helyét. Ősszel minden kiderül, de nemrég sikerült belekóstolnom a Soulstice tartogatta élményekbe.
Egy közel egy órás online bemutató során ugyanis a játékot készítő Reply Game Studios vezetői részletesen bemutatták alkotásukat, külön kitérve inspirációikra, a fejlesztés menetére, a történet fontosabb motívumaira, és megtekinthettem egy igen méretes szeletet a kezdeti pályákból is. A Soulstice egy borongós fantasy birodalomban játszódik, melyet folyamatosan fenyegetnek az úgynevezett lidércek, a túlvilágról betörni próbáló, sötét, démoni teremtmények. Ha sikerrel járnak, egy hasadékot tépnek a valóság szövetében, mely puszta jelenlétével folyamatosan bomlasztja és megrontja az élők világát, a Kimérákra pedig ezek megakadályozásának és bezárásának feladata hárul.
Egy Kiméra a játékban egy harcos duó, mely egy eleven Hamuszín Lovagból (Ashen Knight) és egy Árnynak nevezett szellemből áll, akik együttes erejükkel képesek felvenni a harcot a lidércek minden formájával. Ilyen duót alkotnak a játékban főhőseink, Briar, és szellemmé vált testvére, Lute. A helyszín Ilden, az úgynevezett Fény Városa, melyben a játék kezdetén a lidércek sikeresen megnyitják a legnagyobb hasadékot, mely valaha létezett, sosem látott mennyiségben szabadítva el a Megtörteket (a lidércek jelenléte által megrontott, zombiszerű helyieket) és a Megszállottakat (lidércek által irányított, jóval gyorsabb, nagyobb, méretesebb rémeket).
Kardforgatás mesterfokon
A játék során Briar-t irányíthatjuk, aki méretes kardjával és különböző kombóival vághat rendet a rémségek soraiban. (A fejlesztők külön kiemelték inspirációik közül az olyan japán animéket és mangákat, mint a Claymore és a Berserk.) Lute-ot az MI irányítja, leszámítva speciális, védekező mozdulatát, mellyel a kijelzőn felvillanó gombok gyors lenyomásával semlegesítheti az ellenfelek támadásait, esetleg ideiglenesen meg is béníthatja őket. Emellett Lute képes egy ideiglenes offenzív vagy defenzív aurát is generálni maga köré, mely bizonyos ellenfelek ellen és a logikai/platformozós feladványok esetén is fontos szerepet kap. A sérülésmentes, látványos kombókkal, valamint a két nővér képességeinek együttes használatával folyamatosan növelhetjük kettejük szinkronját, melynek hála az összecsapásokért is egyre busásabb jutalmak üthetik markunkat, valamint sorozataink is egyre durvább “synergy” formát ölthetnek. A Soulstice-ban lehetőségünk lesz később felhasználni a Briarben felgyűlt romlást is az Eruptor állapot ideiglenes aktiválásával, a zsákmányolt pontokat pedig az időről időre felbukkanó, Layton nevű árusnál válthatjuk be újabb kombókra és tulajdonságaink növelésére.
A prezentáció végén kaptunk egy-egy kódot is, amelyeket beváltva Steamen hozzáférhettünk egy exkluzív demóhoz, a játék korai fejezeteiből. A tapasztaltakkal maximálisan elégedett voltam, a harcrendszer pörgős és könnyen irányítható, a karakterdizáj és a hangulat kifejezetten tetszetős. Egyedül a kamerakezeléssel gyűlt meg kissé a bajom, mely mintha folyamatosan ellenem dolgozott volna, valamint a demót záró főellenfélharc vége előtt sikerült összehoznom egy crasht, ami egyúttal be is darálta közel fél órás haladásomat. Ezek alapján viszont a Devil May Cry, a Berserk, a Claymore és hasonló jellegű alkotások – esetleg a Knight's Contract – rajongóinak mindenképp érdemes lehet felírnia a naptárba a szeptemberi megjelenést.