Szóval lehetőségem volt kipróbálni az Abylight Studios, a tervek szerint idei megjelenéső játékának egy szeletét. A One Military Camp keretében a feladatunk elsőre nem tűnik túl komplikáltnak: toborozzunk katonákat, és foglaljunk el a frissen kiképzett bakákkal minél több területet, mert ebből lesz pénzünk, amit aztán a tábor fejlesztgetésére, építgetésére és bővítésére fordíthatunk. Lényegében tehát egy klasszikus kis menedzselgetős receptről van szó. A hódítósdi egyébként már azért is erősen ajánlott, mert eleinte kicsik vagyunk és magányosak, itt, az Európára nyomokban hajazó kontinens csücskén, miközben minden más a gonosz Vörös Diktátor uralma alatt van, mint ahogy azt térképünk is az arcunkba tolja. Tartományonként/országonként kell előrahatolni hódításunkkal, célunk pedig nem lehet más, mint a Gonosz Birodalom fővárosának ízzé-porrá zú-...akarom mondani, felszabadítása. Odáig viszont valószínűleg még hosszú út vezet majd.
Az első benyomásaim alapján a grafika kifejezetten cuki, pedig én aztán eleget forgok az igazi egyenruhások között. Egyszerre hozza a sztereotípiákat (hegyomlás méretű, szigorú bajusszal ellátott kiképző altiszt) és a modern kor elvárásait (lófarkas frizurájú, erős punk beütésű lány kadétok). A folyamatosan jelentkező újoncok adatlapján számos tulajdonság – fizikai erőnlét, intelligencia, sebesség, pontosság, kitartás – szerepel, amiket mindenképp érdemes átnyálazni. Egyrészt, mert gyanítom, hogy a harcok során ezek az értékek szépen nőni, növögetni fognak. Másrészt azért, hogy figyelembe vegyük az egyes fegyvernemek által követelt képességeket: a tüzérek erősek, a híradósok pedig, hát okosak. Azonban katonáink száma bizony véges, így erősen ajánlott a megfelelő helyre küldeni középlelkes jelentkezőinket.
Az épületek felhúzása természetesen pénzbe kerül – nem is kevésbe –, és az elhelyezésük sem annyiból áll, hogy ledobjuk őket valahol a rét közepén. Oké, az elég egyértelmű, hogy kell út és villanypózna, de az már kevésbé magától értetődő, hogy különböző lelkesítő látványosságokkal – dicsőségtábla, gigantikus zászlórudak, gorlandok, lármafa, múzeum – kell teleszórni a tábor teljes területét. Ezek ugyanis a lelkesedést és motivációt segítik, mely azért a kiképzés fontos eleme kell, hogy legyen. A tréninget fel is lehet gyorsítani, persze extra erőforráskért cserébe, plusz ilyenkor vélhetően nőni fog a sérülésveszély is az erőltetett irammal arányosan.
A már kattintható ikonok tanulsága szerint lesz majd kutatás-fejlesztés is a játékban, amely egyrészt új épületeket jelent, másrészt gazdaságosabb, hatékonyabb működéshez is vezet. Szerintem például a tüzérek örülni fognak a vegyianyagok hatékonyságát növelő perknek, de a jobb minőségű utak jelentette gyorsulás is kedves lesz az egész tábor szívének. Kezdetben ugyanis csak klasszik döngölt földutak vannak. A kutatóközpontunkba ráadásul válogathatunk majd a jelentkező cégek közül, figyelembe véve anyagi lehetőségeinket és a beérkezett ajánlatok ígérte előnyöket. Még a végén egy amerikai jellegű védelemipari összefonódást építhetünk fel, az egymásra utalt haderővel és gyárakkal, kutatóintézetekkel. Na, az lenne ám az igazi szimuláció.
A One Military Camp mindenképp figyelemre méltó, hiszen a katonai élet egy sokszor elhanyagolt területét veszi elő. Már a demo is sokat ígérő, így fel is került a játék a Steam-es kívánságlistámra. Szeretnék jobb lenni, mint az "igazi" katonák, és ezt ennél barátságosabb környezetben nem is tudnám bebizonyítani. Kalandra fel, bajtársak! Tessék szorgalmasan beleásni magatokat a logisztika és a kiképzés szürkezónájába!
