Az adreanlinpumpáló metal zene és az FPS műfaja a kezdetektől fogva kéz a kézben járnak. Már az id Software is felismerte, mennyire jól passzol a démonok gyilkolása alá a metal albumok zúzása (akad is a klasszikus Doomok hanganyagában pár dallam, amelyek miatt ma már keményen perelne a zeneipar). Azonban az utóbbi években a különböző ritmusjátékok (például a Crypt of the Necrodancer) terjedésével ez a párosítás elérte a csúcsot, a gyors, pörgős FPS-ek formájában, melyekben a lövések, kombók, újratárazások és kitérő mozdulatok mind-mind az aláfestő zene ütemére kell, hogy történjenek.
Bár a hasonszőrű BPM: Bullets Per Minute nem szólt akkorát, mint amire sokan számítottak, a The Outsiders csapata, élén David Goldfarbbal, a Payday 2 és a Battlefield-széria veteránjával, már évek óta dolgozik a Funcom támogatásával a konkurensen, a Metal: Hellsingeren, melyben a The Unknown névre keresztelt pisztolyforgató féldémonnal nem pusztán végig kell irtatnunk a pokol legkülönbözőbb síkjait, de mindezt precízen, ütemre kell megtennünk. Az ütem tartása egyre magasabb pontszámot, erősebb támadásokat, feltöltődő ultimate képességet és egyéb finomságokat tesz lehetővé. Emellett, ha jól tartjuk a tempót, a zene is fokozódik, egyre több hangszert bekapcsolva, míg a legmagasabb, 16-os szorzóval jelzett full beat módban, mikor hősünk is eléri legbrutálisabb formáját, beszáll az ének. A rövidke demóban egy gyors bemelegítő pályát követően egy hosszabb, főellenfél-harccal végződő pokoli szintet vihettünk végig, melyek során megismerkedhettünk az alapvetőbb fegyverekkel, valamint a főhőssel, aki élvezetes kaszabolása során a Vörös Bírónak nevezett démonistennővel próbál leszámolni.
A fegyverropogás üteme
A zene a kipróbált demó alapján a játék legerősebb motívuma lesz. Maguk a játékelemek nem sok eltérést mutatnak a 2016-os Doomhoz képest: változatos ellenfelekkel és fegyverekkel, kivégző mozdulatokkal, főellenfél-harcokkal akad dolgunk bőven. Azonban az, ahogy a démonok irtása egy tökéletes akcióorgiává olvad össze, miközben Serj Tankian, illetve Alissa White-Gluz hangja kíséri az akciót, fenomenális élménynek bizonyul. A teljes változatban pedig olyan további legendás énekesek szerepelnek majd, mint Matt Heafy (Trivium), Mikael Stanne (Dark Tranquillity), Randy Blythe (Lamb of God) és Tatiana Shmailyuk (Jinjer). A lista pedig még közel sem teljes. Extra adalékként még mindenképp szóra érdemes, hogy a játék narrátorának szerepét Troy Baker tölti majd be.
Az élményen még az sem rontott, hogy egy-két fegyver esetében kicsit nehezebb volt a ritmus tartása, illetve a zenéhez képest a támadásaink lehetséges üteme kissé lassúnak érződött. A teljes változatban ez remélhetőleg a nehézségi szint fényében változhat majd, főleg, hogy a demó végére, a főellenfél-harc alatt is olyan egyszerűvé vált a ritmus tartása, hogy gond nélkül kibírtam volna egy fokkal intenzívebb és változatosabb ütemet, amire a zene még akár biztosított is volna lehetőséget. A látvány, a játékmenet, a nagybetűs Hangulat alapján viszont már jelen formájában is úgy fest, hogy a Metal: Hellsinger bizony kötelező vétel lesz a stílus és a műfaj rajongóinak. Remélhetőleg hamarosan többet is játszhatunk vele, a röpke 20 perc alatt végigpörgethető demó ugyanis nem volt több egy kis kóstolónál, mely alapján ebből bizony több kell. Minél hamarabb!
