Az elzárt, dohos kis Ahroh-szigeten mintha ugyanazt az eseménytelen, lapos és sótlan napot élném át újra és újra, ráadásul még oobletek sincsenek a környéken. Akkor mégis mi a fenét keresek még itt? – tört ki belőlem egy reggel a régóta emésztgetett gondolat, és ezzel a lendülettel rögtön fel is pattantam az első hajóra, hogy célba vegyem Oob partjait. Már sok mesés, bár kissé homályos történetet hallottam Oobról, mely sokak szerint a furcsaság és a kreativitás otthona. Alig várom, hogy végre megérkezzek!
Ugyan az elhatározás már megszületett, hogy új életet kezdjek valahol, de a kikötőben a partmenti Badgetown polgármestere, a szivárvány minden színében pompázó Tinstle, szembesített a szomorú ténnyel, hogy mindez pénz, ingóságok, no meg bármiféle képesítés vagy készség nélkül bizony elég nagy falat lesz. Bokros teendői közepette szerencsére pont szüksége van egy helyi mindenes-félére, szolgálataimért cserébe pedig egy düledező viskóval és egy kisebb kerttel ajándékoz meg.
Micsoda szemé… sajátos ingatlan
Első látásra az Ooblets egy sokadik Pokémon-klónnak tűnhet, de szerencsére ez nem is állhatna távolabb az igazságtól. Kezdjük rögtön imádnivaló, meseszerű grafikai stílusával, aminek minden porcikájából csak úgy süt a vidámság, egyfajta idilli, mókás, vattacukor szerű érzés, amihez ugyanilyen mosolyfakasztó, játékos dallamok párosulnak. Egyszerűen nem lehet nem imádni. A másik, ami igazán különlegessé teszi, az a párbeszédek stílusa, amiknek minden egyes mondata arany. Egyszerűen nem futottam bele olyan beszélgetésbe vagy épp levélbe, ami a maga sajátos humorával ne csalt volna mosolyt az arcomra.
Badgetown városába érkezve egyik első dolgunk, hogy belépjünk az ooblet-klubok valamelyikébe, hogy mi is megkapjuk első kis lényünket, aki aztán kiscsibe módjára lohol utánunk – később társaival együtt –, bármerre is járunk. Ezek az aranyos, időnként állatokra, máskor növényekre, ezek keverékére vagy valami teljesen másra emlékeztető szörnyecskék nem lapulnak a magas fűben, és nem kenyerük a harc sem. Az utcán azonban, többnyire kis csoportokban flangálva, mindig szívesen fogadnak egy kis szeretgetést, vagy állnak elébe egy izgalmas táncpárbajnak!
Bizony, ha táncról van szó, az oobletek nem ismernek tréfát, és mindent bevetnek a győzelemért. Ezekben a kártyaalapú párbajokban a cél egy kitűzött pontszám elérése – még az ellenfél előtt –, méghozzá a szörnyecskéink alapján kiosztott lapokból. Minden kártyának más a költsége, így pontjainkból ettől függően játszhatóak ki körünkben. Típustól függően növelik a körünkben felhasználható pontunkat, fokozzák kártyáink értékét, hozzáadnak pontszámunkhoz – akár ellenfelünktől elcsenve –, pár körre lebénítják opponensünket és a többi. Amennyiben sikerül felülkerekednünk egy ooblet tánctudományán, elnyerhetünk tőle a magját, amiből kertünkben elültetve kinevelhetjük saját példányunkat, persze, csak ha gondosan locsolgatjuk.
Minden párbajnak megvan azonban a feltétele, így a különböző oobletek csak bizonyos tárgyak birtokában hívhatók ki, ezt a részt viszont remélhetőleg finomítják a készítők, mert gyakran napokat várhatunk, mire hozzájutunk egyes véletlenszerűen felbukkanó alapanyagokhoz. Ha némi plusz jutalomra vágyunk, új szörnyecskéink bemutatásával egy helyi tudósleányzó kutatását is segíthetjük. Bátor szörnyecskéink emellett minden megnyert párbajért tapasztalati pontokkal is gazdagodnak, szintet lépve pedig újabb lapokkal bővül arzenáljuk.
Ültesd el hát mind!
A cuki lények gyűjtögetése mellett az Ooblets másik fő eleme a kertészkedés. Kezdetben aprócska veteményesünkben a már említett ooblet magok mellett rengeteg más finomságot vethetünk el, amiket szorgos és türelmes locsolgatást követően le is szüretelhetünk, de ha nem szeretnénk annyit várni, egy kis növekedésfokozóval felgyorsíthatjuk a folyamatot. Magukat a kerti munkákat egy igazán egyszerű és nagyszerű, négyzetekre bontott rácsos felületen végezhetjük el, de persze csak addig, amíg bírjuk szusszal, ha ugyanis karakterünk teljesen kimerül, akkor abszolút használhatatlanná válik, hacsak nem élénkítjük fel valami finomsággal. Terményeinket aztán számos különböző módon hasznosíthatjuk: eladhatjuk, rendeléseket teljesíthetünk, főzhetünk valami finomat, oobleteket hívhatunk ki, de akár oda is ajándékozhatjuk egyik barátunknak, ezzel rengeteg plusz pontot szerezve nála. Badgetown lakóihoz a megfelelő ajándék mellett egy rövid napi csevejjel is egyre közelebb kerülhetünk, barátságunk szintlépésekor újabb és újabb matricával gazdagodva.
Badgetown városkájában alapvetően úgy éljük életünket, ahogy csak akarjuk, nincsenek sürgető határidők vagy feladatok. Saját ritmusunkban gyűjtögethetünk, horgászhatunk, hasznosíthatjuk újra a szemetet némi csaliért, rázhatjuk meg a közeli fákat pár gyümölcsért, párbajozhatunk oobletekkel, gondozhatjuk kertünket, felforgathatunk mindent az elrejtett receptekért és zsetonokért, vagy tölthetjük el időnket kedvünk szerint. Persze vannak kötelezettségeink, ha netán hasznosnak szeretnénk érezni magunkat, hiszen Tinstle nem csupán jószívűségből ajándékozott meg minket egy lakhellyel. A polgármester listáján rengeteg feladat vár ránk házunk kipofozásától kezdve a hivatal visszafoglalásán és a léghajó megszerelésén át egészen a más városokkal való kapcsolat helyreállításáig, de akár a napi küldetések kipipálásán is dolgozhatunk. Ezeket teljesítve nemcsak tárgyakat és tapasztalati pontokat szerezhetünk, de a városka újabb szegleteit is megnyithatjuk, például helyrepofozása után a táncházat, ahol próbára tehetjük a többi városlakó oobletjének tánctudását. Mindemellett időnként egyes városlakók is bátorkodnak megkérni, hogy ezt-azt szedjünk össze nekik a barátság jegyében. Tevékenykedéseinkért a játék két valutájából, a lila zselékockából és a kívánságokból is bőségesen kijut, amiket más-más extrákra, mondjuk magokra, berendezésre, vagy akár karakterünk állóképességének növelésére szórhatunk el.
Egy kis csomag boldogság
Az Ooblets olyan, mint egy hatalmas doboz gumicukor, tele színes és édes finomságokkal. Egy abszolút szabad és korlátozásoktól mentes, vidám kis kaland érdekes karakterek és imádnivaló lények egész sorával, a felfedezés élményével, roppant egyszerű és élvezetes farmszimulátoros elemekkel, fergeteges párbeszédekkel és mókás táncpárbajokkal, a leírtak mellett már most elég vaskos tartalommal, és akkor még ki sem tértem a tárgykészítésre, bútor- és ruhavásárlásra, vagy épp a más szigetekre való átléghajózásra. Ugyan a játék még messze van a kész állapottól, de stílusával már most kitűnik, roppant szórakoztató és tökéletes „lazulós” cím arra az esetre, ha szeretnél kicsit kiszakadni a mindennapok nyomásából. Ugyan vannak apróbb hibái, és pár dolgot még finomítani kell rajta, de alig várom, hogy lássam, mi lapul még a Glumberland tarsolyában.
