Az eredeti Mafia 3 2016-ban jelent meg, és jól emlékszem, milyen nagy várakozás előzte meg. És arra is, mekkorát zakózott a megjelenéskor. Nem véletlenül. A Mafia 3-nak, ahogy a Mafia 2-nek is, az első rész hatalmas árnyékában kellett megjelennie, s onnan fényes karriert befutni korántsem egyszerű feladat, még egy, a Mafia 3-nál jobb játéknak sem.
Viszont a Mafia 3 sajnos nem volt túl fényes játék, jó szívvel is csak annyit mondhatunk rá, hogy korrekt iparos munka, ami nem felelt meg a magas, talán néha már irreális elvárásoknak. A programban bár voltak remek ötletek, meglehetősen monoton lett, az MI buta volt, a sztorit túlságosan elnyújtották, emellett hemzsegett a technikai hibáktól.
Hogy ehhez képest milyen a Deinitive Edition? Nos, majdnem ugyanolyan. Ami jó volt régen, az most is jó. Az érdekes sztori manapság talán még inkább elgondolkodtató, Lincoln Clay egyszemélyes háborúja a Marcano-család ellen pedig remek karaktereket vonultat fel. A játéknak helyszínt biztosító New Bordeaux hangulata még mindig páratlan. Fülledt, karneváli feeling járja át a rasszizmustól és a bűnözés brutalitásától mégis sötét tónusú vidéket. A zenei felhozatal páratlan, a járművek szépek, a lopakodás pedig egészen élvezetes.
Szerencsére a területelosztási rendszerhez sem nyúltak, ami a Mafia 3 sava-borsa. Ahogy likvidáljuk a Marcano-banda prominens személyeit, úgy oszthatjuk szét a megszerzett területeket alvezéreink, nevezetesen Cassandra, Thomas Burke és a Mafia 2 főhőse, a megvénült Vito Scaletta között. Ők ezért cserébe mindenféle hasznos bónusszal (pénzszállítás, gengszter osztag, mobil fegyverbolt stb.) adnak nekünk, illetve időről-időre pénzzel is hozzájárulnak bosszúhadjáratunkhoz. Na meg mellékküldetésekkel lepnek meg minket, amikkel biztosíthatjuk lojalitásukat. Ám, ha valamelyiküket elhanyagoljuk, az egy idő után szépen ellenünk fordul, és ezzel elvesztünk mindent, amit addig juttatott nekünk. Ez a mini-maffiamenedzselés remek ízt ad az amúgy pár óra után monotonná váló játékmenetnek.
A grafika, amire korábban sem panaszkodhattunk, nem sokat változott. Igazából olyan keveset, hogy még az összehasonlító videók alatt is nagyítóval kell lesni a különbségeket. Persze ez nem meglepő, hiszen a Mafia 3 mindössze négyéves játék és egyáltalán nem öregedett rosszul. Itt-ott talán élesebbek a textúrák, a fényekkel is trükköztek kicsit, de igazából semmi szignifikáns, szembetűnő változást nem fogunk találni.
Mindezek mellett a bugok és glitchek száma is mintha redukálódott volna, és a játék valamivel simában fut – na, azért nem tökéletesen, mert még mindig megesik, hogy a kocsi beleáll a sima útba is. Továbbá az új változat javára lehet írni, hogy mindhárom nagy, sztoriközpontú DLC (Faster, Baby!, Stones Unturned és Sign of the Times) benne van a csomagban, amiben néhány kisebb extra is helyet kapott, és persze az egész Definitive Edition ingyenes azoknak, akiknek az alapjáték már megvan.
Viszont sajnos az, ami eddig nem volt jó, az az újrakiadással sem javult. New Bordeaux hiába hangulatos, nagy és változatos város, alig van mit tenni benne, még úgy is, hogy az eredeti játék megjelenése után egy frissítés keretében már személyre szabhatjuk az autóinkat és utcai versenyeken is részt vehetünk (ezek, akárcsak a sztori DLC-k, azután válnak elérhetővé, hogy először meetingelünk mindhárom alvezérünkkel).
Sajnos a küldetések sem lettek változatosabbak, az ökölharc és a tűzharc is inkább csak oké, mintsem élvezetes. A lopakodós, kivégzős megközelítés sokkal jobban működik, és igazából jobban is áll Mr. Clay-nek. Az MI viszont valamivel mintha intelligensebb lenne, legalábbis az új változatnál nem fedeztem fel az ellenség részéről azt a fejvesztett föl-alá rohangálást, mint az alapjátéknál. Persze még mindig nem reagálnak arra, amit nem látnak, még ha az fél méterre is történik tőlük, ráadásul akárhány hullát hagyunk szerteszét, ha egy ideig nem látnak, felhagynak a keresésünkkel.
Mindent összevetve, a Mafia 3: Definitie Edition lényegében ugyanaz, mint a Mafia 3 volt. Egy nem kiemelkedő, de korrekt játék, amit főleg a sztorija miatt lehet érdemes kipróbálni, mert az tényleg jó, és a program remekül meséli el. Ha szereted a leszámolós maffiatörténeteket, akkor bátran ajánlom, de ha csak egy nyílt világú, autókázós akciójátékra vágysz, akkor azt mondanám, hogy kis adagokban ajánlott a fogyasztása.
