Az 1937-ben elhunyt Howard Phillips Lovecraft igen jelentős életművet hagyott maga után, nem mellesleg pedig olyan hatásokat, melyek azóta is meghatározzák az irodalom és a filmművészet egy szeletét. Ezek a hatások pedig nem is mindig egyértelműek vagy éppen direktek, de akkor is jól érezhetők, legyen szó mondjuk, a 2020-as Árokról, ami némi spoilerrel, de úgy nagyszerű Cthulhu-film, hogy az utolsó percekig nem is sejtjük. Vagy ott van John Carpenter erősen ihletett filmje, az 1996-os Az őrület torkában, ami le sem tagadhatná, hogy mely író előtt emeli hatalmas meghajlással a kalapját. De ezek csak a filmek, írott anyagokban talán ennél is markánsabban jelen van Lovecraft hagyatéka. Mind a mai napig. És még csak nem is kell kifejezetten a horror, a weird vagy a kozmikus horror felé kacsintgatni. Akár egy sci-fiben, akár még egy kezdő író második regényében is megmutatkozhat az a földöntúli erő, amely a lovecrafti zsáner velejárója. És amely a Felemelkedésben egy óriási hegyet is képes megmozgatni.
A világ legmagasabb csúcsa
A történet szerint 1991-ben Harold Tunmore, az egykori ragyogó tehetségű orvos, aki később elvonult a világtól, és rejtélyes, megmagyarázhatatlan jelenségek kutatására szakosodott, végleg eltűnt. A testvére három évtizeddel később, egy szerencsés véletlennek köszönhetően talál rá egy magánkórház pszichiátriai osztályán: Harolddal nehéz kommunikálni, több paranoid téveszmés betegség tüneteit is produkálja, gyakran elfogja a nyugtalanság, és alkalmanként erőszakossá válik. És nem sokkal az egymásra találás után végez magával. Egyedül egy köteg feladatlan levél marad hátra az életéből, amik viszont olyan rettenetes dolgokat rejtenek, melyekre sem a testvére, sem az emberiség nincs felkészülve…
A levelek ugyanis egy titkos expedíció eseményeiről számolnak be: egy mindennél magasabb hegy megmászásáról, ami valahol a Csendes-óceán közepén található, és ami három hónappal korábban még egyáltalán nem létezett, nem észlelték a radarok. Harold és tudományos csapata, valamint az őket védelmező katonák a második expedíciót alkotják, ami útnak indul felfelé, hogy megfejtse a hegy titkait. Az első csapat tagjai pedig mind meghaltak, leszámítva Harold egykori feleségét, aki a túlélése óta komoly mentális traumáktól szenved. Nos, Harold ebben a helyzetben halad egyre csak feljebb, miközben szorgalmasan írja feljegyzéseit és leveleit. Úgy tűnik, hogy amit a hegyen a többiekkel felfedezett, az már a kezdetektől elképzelhetetlen jelentőségű. A helyszínen ugyanis más az élet alapja, más az egész felépítése, mintha a hegy nem is csak a mi dimenziónkban létezne. De mi köze ennek ahhoz, hogy Haroldnak időnként látomásai vannak? Mi köze mindennek ahhoz, hogy a csúcs felé haladva az expedíció tagjai egyre többször válnak erőszakossá és indulatossá? Egyáltalán, mi a köze a hegynek a Földhöz, a mitológiánkhoz vagy akár a létezésünkhöz?
Kozmikus meta-horror
Vagy inkább sci-fi. De nehéz lenne nagyon feszesen és kompletten bekategorizálni, egy bizonyos sémába illeszteni, így nem is teszem. A Felemelkedés méltó a címéhez, mert miközben az ember olvassa, nemcsak elvész az időben és térben, de fel is emelkedik, vagyis emelkedetté válik a történettel együtt. Nicholas Binge ugyanis olyan filozófiai teológiai, metafizikai kérdéseket vág az ember arcába egy-egy szimpla párbeszéd során, hogy az szinte csattan, miközben a létkérdések és az egisztenciális válság okozta bizonytalanságok tovább bonyolítják a helyzetet. De ugye mindezt úgy, hogy ez a "helyzet" maga a hegy és mindaz, ami azon található, látható és érezhető, ami pedig további kérdéseket vet fel, izgalmas helyzeteket teremt. Hogy mindez mennyire lovecrafti, vagy mennyire nem az, azt mindenki döntse el maga. De én azt éreztem a regény olvasása közben, hogy a Felemelkedés a leglovecraftibb nem lovecrafti mű, ami haladt a korral és modern formába önti mindazt a kozmikus bizonytalanságot és rejtélyt, aminek az amerikai szerző annak idején teret engedett, ezzel ajtót nyitva a tudatalattinkba, hogy ott utána évtizedeken át kaparásszon az agytekervényeink között.
Nemrég azt mertem leírni, hogy a Hétköznapi szörnyetegek, bármennyire is nehézkesen gurult le, nálam ott lesz az év legnagyobb élményei között. Hát, ha az ott lesz, akkor a Felemelkedésnek bérelt és biztos helye van az év végi, képzeletbeli listámon. Minden oldala olvasatja magát, ahogy pedig a filozófiai kérdések megjelennek egy-egy karakter elmélkedése során, az talán még izgalmasabbá teszi a regényt, mint mindaz, amit a hely rejt és mutat az expedíció során. Emellett sci-fiként is nagyszerűen működik, igazi tudományos okfejtésekkel és kiértékelésekkel, miközben valahol a horror kategóriába is bele lehet illeszteni, de nem azért, mert annyira véres vagy rémisztő. Ajánlom mindenkinek, aki kicsit is mélyebbre vágyna a megszokottnál, kicsit is érdekesebbre, és olyanra, mely maga is kérdéseket tesz fel, gondolatokat hint el, hogy azok aztán egyre nagyobbra és terebélyesebbre nőjenek. Pont mint az a hegy, mely a Felemelkedés központi eleme.
- Kötet címe: Felemelkedés
- Kiadó: Agave Könyvek
- Ára: 3984 forint (akciósan az Agave honlapjáról, egyébként 4980 forint)
