Játékosként sok időt töltünk a hobbinkkal, hiszen hosszú órákat képesek vagyunk arra áldozni, hogy elérjünk egy újabb szintet, lemészároljunk egy főellenséget, vagy megszerezzünk egy értékes fegyvert, ám az már egyáltalán nem mindegy, hogyan töltjük a virtuális világban való kalandjainkat. A különböző zsánereket figyelmen kívül hagyva két nagy kategóriát tudunk meghatározni: van egyszer az offline játék, illetve van az online, többjátékos élmény, s attól függően kit kérdez az ember, változó, hogy ki melyiket tartja a nagyobb vonzótényezőnek. A Kontra rovatunkban most arra vagyunk kíváncsiak, hogy TE melyik oldalon állsz.
A singleplayer kalandok mellett szól az, hogy egy olyan világban vehetünk részt, ahol mi vagyunk a központi karakter, nem kell osztoznunk a rivaldafényben, illetve attól sem kell tartanunk, hogy valaki valami olyat tesz, ami a mi szórakozásunkat tönkretenné. A kezünkben az irányítás, a saját tetteink formálják a történet eseményeit, sőt ha úgy tartja kedvünk (és ha a játék is engedi) akár fittyet is hányhatunk az egészre, és elindulhatunk kedvünk szerint felfedezőt játszani, céltalanul bolyongva, megismerve a világot.
Ezen felül egy előre megírt történetet élvezhetünk, ami lehet lineáris vagy teljes mértékben szerteágazó, de annyi biztos, hogy van valamiféle jól definiált struktúrája -- a játékosok nagy része ugyanis nem feltétlenül csak a szórakoztató játékmenet miatt ül le az adott program elé, hanem azért is mert egy jó történetet szeretne élvezni, melynek ő, és csak ő az aktív résztvevője. Illetve természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egyesek szimplán nem szeretik a multiplayer küzdelmeket és/vagy az online közösségeket.
A multiplayer mód ezzel szemben egy csatatér, ahol többnyire nincs helye a történetnek vagy a kényelmes felfedezésnek, itt résen kell lenni, ha nem akarod folyton csak a töltőképernyőt nézni, ugyanakkor ez olyan élményt ad, amit egy, kizárólag singleplayer módot nyújtó játék nem tud visszaadni, hiszen nem gépek, bithalmazok ellen vesszük fel a harcot, hanem hozzánk hasonlóan hús-vér emberek ellen, akik intelligenciájával (jó esetben) egyszerűen nem tudja felvenni a versenyt egy gépi karakter sem. Arról nem is beszélve, hogy kiváló közösségteremtő ereje van egy jó multiplayer módnak vagy MMOG-nek.
A multiplayer játékokra továbbá jellemző a spontaneitás is, az, hogy sosem tudhatod, mi vár a következő sarkon, amit ugyan a jobb singleplayer eresztések úgy-ahogy vissza tudnak adni, de ismét csak azt lehet mondani, hogy ha igazán kiszámíthatatlan, folyamatos éberséget követő élmény kell, akkor a multiplayer legyen a választásod, ráadásul egy jó többjátékos szekció könnyedén kárpótolni tud, ha silány a singleplayer.
Minden játékosnak mások az igényei: lehet, hogy neked a történet az első, míg a másiknak csak az számít, hogy milyen a multiplayer; ez a különbözőség tesz egyedivé, s pont erre az eltérésekre vagyunk kíváncsiak ebben a rovatban, arra, hogy te az adott témában, melyik oldalon foglaltál állást. Ezen a héten azt kérjük tőletek, hogy mondjátok el, melyik mód, a singleplayer vagy a multiplayer tetszik nektek.
Ahogy azt már megszokhattuk, most is szívesen látunk hosszú kifejtéseket, amikben kiöntetitek a szíveteket egyik vagy másik oldal védelmében. Persze az sem baj, ha egy rövid választ hagytok csak, annyi a lényeg csupán, hogy megosszátok velünk, de legfőképpen egymással a véleményeteket az aktuális témáról, hiszen itt rajtatok a sor, hogy hangot adjatok magatoknak.
A multi player módban engem nem motivál az, hogy egy nyomorult eredményjelző táblára felkerüljek, és a nevem mellett legyen valamilyen szám. FPS multiknál, állandóan egymás ész nélküli kergetésébe torkollott a móka. Aztán valaki vagy eldőlt vagy nem. Totálisan hidegen hagy mindenféle multi. Talán a coop az ami megtud mozgatni, de az sem nagyon. Magányos farkas vagyok!
MMO cuccoktól meg a víz kiver. Eszetlen rohangálás, szedj össze tíz macska tápot, aztán 30-at, de most már lilát... A sírás kerülgetett WoW és Silkroad közben, mikor ilyesmikbe botlottam. Az SW TOR tetszett, mert volt egy tök frankó sztori része, amit MMO-ban még nem láttam, de a gépem nem volt elég penge hozzá. Így délutánonként, ha már több játékos volt a szervereken, diavetítővé vált a játék. Erősebb géppel azt azért kipróbálnám.
Ezek mellett, ha haverokkal összejövünk, akkor egyértelműen multi, azok közül is, amikben van LAN lehetőség (UT2004; AVP 2 multija; Starcraft 1; DotA1)
Az online MP játékokat nem nagyon csipázom már.
A régi vágású point-and-click kalandjátékokat is szeretem.
De odavagyok a körökre osztott stratégiákért is, és ha akad hasonló képességű ellenfelem (akár több), szívesen játszok ellene/ellenük pár menetet.(Bár az élet gyakran hozza úgy, hogy ezeket is inkább single-ben játszom.)
A BF-es, CoD-os és hasonszőrű muliktól viszont, ha néhanapján (kb. szökőévben egyszer) kipróbálom őket, olyan szinten kapok idegbajt, hogy ÜVÖLTÖK. Mint egy magányos farkas.
ok, közkívánatra azért kicsit koptatom a billt. itt-ott belekóstolgattam a mpbe (lanpartyk, ut, q3, aok főleg), sőt 1x még mmorpgbe is (neocron), de rájöttem, hogy 1. én társasági életet nem játékban akarok élni, 2. nekem a játék kikapcsolódás, nem versengés.
az egyetlen mp játék ami megmaradt mellettem hosszabb ideig (vagy 12 évig) az a cs. talán most már marad is.
A régi vágású point-and-click kalandjátékokat is szeretem.
De odavagyok a körökre osztott stratégiákért is, és ha akad hasonló képességű ellenfelem (akár több), szívesen játszok ellene/ellenük pár menetet.(Bár az élet gyakran hozza úgy, hogy ezeket is inkább single-ben játszom.)
A BF-es, CoD-os és hasonszőrű muliktól viszont, ha néhanapján (kb. szökőévben egyszer) kipróbálom őket, olyan szinten kapok idegbajt, hogy ÜVÖLTÖK. Mint egy magányos farkas.
pl.: Battlefield-et a multi miat vettem meg de a Starcraft II: HOTS....
Egyszerűen unalmasak számomra és idegesítő is tud lenni mert sokszor csal a játék.
Multiban nagyobb kihívásnak tartom a játékot, amúgy meg mindig hallom hogy csak 5-6 óra a single ilyenkor szoktam vissza kérdezni hogy hogy lehet ennyit játszani egy singleplayer-el !
A single is jó , hogy az ember megtanulja a játékot . De a multi semmihez se fogható . Mondom ezt úgy hogy alig játszottam CoD és BF-et .
Első találkozásom a multival ahol beleszerettem az a WiC volt .
Aztán átnyergeltem a ME3 multijára . Póén hogy a singlét tegnap toltam végig csak .
Meg totál rá vagyok kattanva a F2P játékokra . Warface és Tekken Rev über király .
sokszor fel húznak ekkor van elegem a többjátékos módbol. Összeségében singleplayer a kedvencem , de bármikor jöhet egy jó multiplayer játszadozás is.
Az első a játékos, ugyanis ő játszhat a történet, a karakterek vagy akkár az érdekes játékmenet miat is. Ennek az ellentéte az aki inkább más játékosok ellen játszik, különböző csatatereken, ahol csak a harc a lényeg és, hogy megmutasa ő a legjobb.
A második maga a játék, mert nem mindegy, h a játékos melyik "csoporthoz" tartozik és, hogy milyen játékkal játszik. Egy multis valószinűleg nem fog élvezni egy Assassin's Creed-et vagy egy Bioshock-ot ugy mint egy Cod-ot vagy Bf-et. De ez igaz forditva is.