Amikor PC-t épít az ember, az egyik legfontosabb kérdés, ami megfogalmazódik benne, hogy milyen videokártyát vegyen: ez egy nehéz döntés, hiszen a választék széles mind a képességek, mind pedig az árcédula tekintetében, így alaposan meg kell fontolni, hogy mire fogjuk költeni a pénzünket. Ha legfőképpen játékokkal szeretnénk tölteni az időnket az újdonsült gépünkön, a választási lehetőségeink két nagy hardvergyártóban merülnek ki, ezek pedig természetesen az Nvidia és az ATI, a két nagy titán, akik egymással versengenek a vásárlók kegyeiért, s szítanak éles vitákat arról, hogy melyikük készíti a Szilícium-völgy legjobb grafikus magjait -- Kontra rovatunk eheti részében arra vagyunk kíváncsiak, hogy SZERINTED mely gyártó a jobb.  

Az Nvidia Corporation nem éppen öreg vállalat, de eddigi működése ennek ellenére tele volt fontos mérföldkövek sokaságával. A cég 1993-ban jött létre, abban az időszakban, mikor jóformán annyi videokártya-gyártó volt a piacon (3dfx, Hercules, Appian Graphics stb.), hogy ha eldobtál egy követ, biztosan eltaláltad az egyiket, ám az Nvidia sikeresen tudott kitűnni a tömegből. Tőzsdére 1999-ben lépett, aztán 2001-ben a félvezetőpiac addigi rekordjait megdöntve a leggyorsabban érte le az egymilliárd dolláros bevételt, rá egy évre pedig a Fortune az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő vállalatának kitüntető címével jutalmazta. Az Nvidia tehát gyors növekedést tudhat maga mögött, de ezt csak komoly munka és rengeteg fejlesztés árán tudták fenntartani.

Az Nvidia első kártyája, az NV1 1995-ben látta meg a napvilágot, ami még egy egyszerű kis hardver volt, főleg kétdimenziós feladatok elvégzésére. Az igazán érdekes fejlesztések 96 után jöttek, hiszen ekkortól a DirectX API támogatása már adott volt, az első erre épülő chip pedig a 97-ben kiadott RIVA128 volt, ami az elsők közt biztosított 3D-s gyorsítást, s noha a teljesítmény, illetve a nyújtott szolgáltatások (OpenGL terén gyengélkedett) terén elmaradt a többi riválissal szemben, négy hónap alatt sikerül több mint egymillió példányt értékesíteni, így megadva a kellő lendületet a további fejlesztésekhez. A következő mérföldkő nem is váratot sokat magára, hiszen 1999-ben bemutatkozott a GeForce-család első tagja, a GeForce256, amivel a cég már széleskörű sikereket ért el, az ezt követő újabb és erősebb változatok pedig megalapozták a márkanév máig tartó népszerűségét; jelenleg a 700-as széria korát éljük. Az asztali és hordozható PC-kbe szánt grafikus megoldások mellett a mobil grafikusprocesszorok (a Tegra 4i a csúcstermék ezen a téren), és a professzionális GPU-k piacának is aktív részese az Nvidia, illetve technológiai újításokban is kiveszik a részüket, legutóbb például a szaggatást minimalizáló G-SYNC ötletével álltak elő. Na de mi a helyzet a nagy riválissal, az ATI-val?

AMD ATI Radeon

kontra-nvidia.jpg

Az Ati pályafutását 1985-ben, Array Technologies néven kezdte meg -- a firma ekkor még kizárólag az integrált grafikus megoldásokban utazott az IBM és a Commodore termékeihez, ám 87-re önálló cégként megkezdték a saját kártyáik gyártását. Az első termékek az EGA Wonder és a VGA Wonder márkanév alatt jelentek meg; ezek a korabeli technológiák (Hercules, CGA, Plantronics Color+, MDA stb.) széles választékát lefedték, majd 91 és 94 között előrukkoltak a Mach8, a Mach32 és végül a Mach64 chipjeikkel, melyek a cég első kétdimenziós megjelenítésre tervezett fejlesztései voltak. Az Array Technologies Inc. 1993-ban váltott nevet, miután a tőzsdére került -- innentől kezdve beszélünk ATI Technologiesről, 2006-ot követően pedig az AMD kártyákról, a felvásárlás után ugyanis az ATI nevet hivatalosan, a céges környezetben már nem nagyon használják, az interneten viszont továbbra is ATI Radeonok vannak.

A cég felhozatalának első, 3D-s gyorsítást is hozó kártyacsaládja a 3D Rage volt, ami a Mach64 chipre épült, illetve egyúttal ez volt az ATI akkori teljes termékpalettájának alapja is, mígnem elindult a Radeon kártyák sora 2000 elején. Az új kártyák egy teljesen új architektúrára épültek: az első az R100-as volt, még 180 nm-es csíkszélességen, DirectX 7 támogatással, míg ma már 28 nm-nél tartunk a Volcanic Islandsszel, ami minden modern technológiát vígan és legfőképpen gyorsan kezel. Természetesen az ATI is képviselteti magát a mobil PC-k piacán, s folyamatosan fejleszti is a laptopokba szánt termékcsaládját, illetve a cég nevéhez fűződik az is, hogy sikerült gyakorlatilag monopolhelyzetet kialakítaniuk a nextgen konzolok terén, hiszen az Xbox One, a PS4 és a Wii U grafikus magját ők szolgáltatják az AMD részegységeként -- minden bizonnyal nem a véletlen folytán szavazott három nagy cég is bizalmat nekik.

Nvidia

kontra-ati-radeon.jpg

Az ATI és az Nvidia közötti régi rivalizálás a fórumokra is természetesen módon beszivárgott, sok-sok oldalon terjengő vitákat és érveléseket eredményezve -- nem titkoltan ez Kontra rovatunk célja is, nevezetesen, hogy a játékipar párharcait előszedve megkérdezzünk titeket arról, hogy mi a véleményetek. Ez a sorozat tehát vitafórum, amiben (nagy örömömre) bizonyítottátok, hogy flame nélkül képesek vagytok arra, hogy véleményeket cseréljetek, s remélem, ez folytatódni tud egy ilyen sarkalatos témában is. Ismételten arra bíztatunk tehát mindenkit, hogy ne tartsátok magatokban a véleményeteket, s mondjátok el bátran, mit gondoltok a nagy „ATI vs. Nvidia” kérdésben! Arra vagyunk kíváncsiak, hogy te melyik gyártó termékeit preferálod (ha egyáltalán van kedvenced), éppen melyen típusú kártyát használsz, és meg vagy-e elégedve azzal, amit kaptál. Hajrá!