Talán minden szerepjáték-rajongó egyetért velem abban, hogy a 2003-ban alapított, 2018 óta már a Microsoft esernyője alá tartozó Obsidian Entertainment ott van az élvonalban az RPG-k terén, hiszen olyan remek címeket köszönhetünk a csapatnak, mint a Star Wars: Knights of the Old Republic 2 – The Sith Lords, a Neverwinter Nights 2, a Fallout: New Vegas, az Alpha Protocol, a Pillars of Eternity és a The Outer Worlds. A brigád legújabb szerzeménye, az Avowed február 18-án fog kigurulni a műhelyből (eredetileg amúgy idén látott volna napvilágot az opusz), az eddig látottak és hallottak alapján pedig egy korrekt, ugyanakkor semmilyen téren sem kiemelkedő vagy paradigmaváltó produkció készül rajtvonalhoz állni – na de mi is ez a játék pontosan?
Ahogy az már a bejelentés után kiderült, cikkünk alanya a méltán elismert Pillars of Eternity-széria világában, Eorában játszódik, maga a sztori pedig a Living Lands nevű, misztikummal átitatott szigetre kalauzol minket, ahol egy távoli ország küldötteként kell kinyomoznunk a vidéket sújtó járványról szóló pletykákat. Az Obsidian értelemszerűen elég titokzatos a sztori részleteit illetően (végtére is az az RPG-k legfontosabb pontja), annyi mindenesetre biztos, hogy lesz egy személyes kötődés a protagonista és a sziget között, emellett pedig egy, az egész világ pusztulásával fenyegető ősi titokra is fény derül majd a cselekmény során, szóval számíthatunk néhány nem várt meglepetésre. Tekintve, hogy a produkció egy olyan univerzumban kapott helyet, ami már évek óta létezik, joggal merülhet fel a kérdés, hogy mire számíthatnak az új érkezők. A stúdió szerencsére erre az eshetőségre is gondolt, így az újoncoknak sem kell a kérdőjeleket számolgatniuk a fejük körül, a beépített szójegyzéknek köszönhetően ugyanis bármikor rákereshetnek a számukra ismeretlen fogalmakra – a Pillars of Eternity gazdag lore-ja miatt egyébként a veteránoknak is jól jöhet ez a funkció.
A kép forrása: Steam
Ami a játékmenetet illeti, mindenképp fontos kiemelni, hogy nem egy ténylegesen nyílt világú címmel állunk szemben, ergo teljesen felesleges a Skyrimhez való hasonlítgatás. A The Outer Worldshöz hasonlóan az Avowed terepe is különböző zónákra lesz osztva, melyek merőben eltérő hangulatot kínálnak, ezzel garantálva a kellő mértékű változatosságot. A választott művészi stílus miatt fotórealisztikus grafikára se nagyon számítson senki, ám nem kell megijedni, hiszen így is rengeteget fejlődött a látvány az első játékmenet-előzetes óta – pláne PC-n, ahol ray tracinggel (illetve NVIDIA DLSS 3-mal) is feldobhatjuk a vibráló színekben pompázó képi világot. Persze egy szerepjáték esetében egyáltalán nem a prezentáció a legmeghatározóbb tényező, lássuk tehát a részleteket.
Az Avowed ugyan csak két választható fajt (ember, elf) kínál, a karakterkészítő azonban egyáltalán nem szűkölködik a lehetőségekben, így mindenki a kedve szerint szobrászkodhat (pláne, ami a fizimiskát illeti), bár annyi lehetőséget azért nem nyújt a szerkesztő, mint mondjuk a Dragon Age: The Veilguardban vagy a Dragon’s Dogma 2-ben. Szintén ehhez kapcsolódik, hogy derék hősünk névmását is megválaszthatjuk a kaland kezdete előtt, ami szerintem továbbra is eléggé lerombolja az immerziót egy fantasy esetében, ám ezt már csak félve merem leírni, mert Elon Muskhoz hasonlóan a végén még én is a művészeti vezető, Matt Hansen célkeresztjébe kerülök. Társból összesen négy darab fog mellénk szegődni az utunk során, akikkel semmilyen romantikus kapcsolatot nem tudunk létesíteni (a kompánia egyik tagja eleve kapcsolatban van), ám cserébe mindegyik kardinális szerepet tölt be a történetben, így bőven lesz miért elcsevegni velük. Apropó csevegés: jó Obsidian játékhoz híven ezúttal is számos opció áll majd a rendelkezésünkre a dialógusok során (nem úgy, mint az imént említett The Veilguardban), ráadásul minden egyes meghozott döntés kisebb-nagyobb következményekkel jár, tehát nem árt jól meggondolni, milyen irányba tereljük az eseményeket.
A kép forrása: Steam
Egy jó szerepjáték természetesen nem sokat ér izgalmas harcok nélkül, amiket a belső nézetnek (amit egyébként bármikor átállíthatunk külsőre, á la Bethesda címek) köszönhetően ezúttal valós időben kell abszolválnunk az idő megállítása helyett. Bár a kezdeti gameplay-ek azt sugallták, hogy kissé darabos, kevésbé látványos összecsapásokra számíthatunk, a szakik szerencsére nem csupán az automatás kávé miatt mentek be a munkahelyükre, így elég sokat javult az Avowed ezen szegmense. A kísérletező kedvű egyéneknek pedig különösen jó hír lehet, hogy szabadon mixelhetjük a különböző stílusokat, így egy kardforgató harcost is megtaníthatunk a mágia rejtelmeire, ha pedig nem tetszik a végeredmény, szabadon újraoszthatjuk a szintlépéshez szükséges pontokat. Persze akkor sincs gond, ha valaki inkább elkerülné a nyílt konfrontációt, hiszen az Avowedban is lehetőségünk lesz a lopakodásra, amit nemcsak a magas fű, de az ilyen-olyan itókák és varázslatok is megkönnyíthetnek.
Jól látható tehát, hogy az Obsidian semmilyen téren nem kívánja feltalálni a spanyolviaszt, de nem is kell neki, mivel bőven elég, ha egy korrekt RPG-vel örvendezteti meg a nagyérdeműt, amelyben valóban sokrétűek a párbeszédek, jutalmazó a felfedezés (a preview-k alapján ezzel nem lesz gond), kielégítő a harcrendszer és kellően hangulatos ahhoz, hogy több tucat óra után se akarjuk letenni az egeret vagy a kontrollert. Az említett művészi vezető nem kicsit lekezelő stílusa miatt ugyan az én listámon eléggé lejjebb került az Avowed, ám így is érdekel, milyen lesz a végeredmény, amely – ahogy azt a bevezetőben már említettem – február 18-án fog befutni PC-re és Xbox Series X/S-re, valamint persze Game Pass-be. Ti várjátok már a megjelenést?
A borítóképek forrása: Obsidian Entertainment, Steam
