Sokan talán nem is látták Steven Spielberg 1975-ös klasszikusát, A cápát (Jaws), de az szinte biztos, hogy fiatalabb olvasóink soha nem találkoztak az Albatrosz könyvekkel, melyek a kilencvenes évek előtt évtizedekig szolgáltattak rengeteg izgalmas olvasnivalót a hazai könyvrajongóknak, emellett pedig utoljára biztosítottak arra lehetőséget, hogy elolvassuk Peter Benchley ikonikus horrorját (A fehér cápa címmel), ami lényegében a vízi rémületkeltés Alfájává és Omegájává vált az évek során. És hogy ez miért fontos? Mert a rendszerváltás előtt megjelent 1974-es mű azóta sem kapott hivatalos hazai kiadást, egészen mostanáig, avagy 2019 novemberéig, amikor a Kult XX-sorozatban végre egy minőségi borítóval, puhafedeles formában napvilágot látott.
Amity(ville) horror
Long Island, Amity (az ezen a néven szerepelő valós tengerpart alig néhány sarokra van a jól ismert háztól, bár maga a cselekmény helyszíne a névrokonság ellenére kitalált) – a városlakók minden évben a nyarat kiaknázva igyekeznek megteremteni az anyagi biztonságot, hiszen lényegében csak a strandszezon hoz jelentős bevételt, a helyiek ráadásul egy ideje már küzdenek az elszegényedés fenyegetésével. Ebben az időszakban nem jön jól egy pánik, ami azonban már kialakulóban van, hiszen a nyitány egy párocskát mutat be, melynek női tagja éjszakai, meztelen fürdőzésre indul, míg a férfi kint alszik a parton, majd a sötétben egy cápa végez vele.
Az eltűnést persze gyorsan jelentik a hozzátartozók, Brody rendőrfőnök azonban rendre akadályokba ütközik, hiszen az emberek védelmére felesküdve sem sokat tehet, mikor a befektetők által kézben tartott helyi lap retteg a nyilvánosságra hozataltól és a lehetséges pániktól. Emiatt aztán az elején még sikerül eltusolni a nagy fehér jelenlétét és vissza-visszatérését, de mikor már egyértelművé válnak a halálos portyák, többen is eltűnnek, valamint kiderül, hogy a maffia keze is benne van a kellemetlen tények elhallgatásában, Brody egy biológus és egy cápavadász oldalán veszi fel a harcot a gyilkos, ösztönei irányított teremtménnyel.
Könnyed ponyva, kihagyhatatlan klasszikus
A borítón és pár kisebb-nagyobb változtatáson túl a lényeg, avagy a regény megmaradt, az pedig, mint olyan, egy könnyed és izgalmas olvasmány, bár nem éppen Benchley vagy a műfaj legjobbja. Mármint nem irodalmi remekmű, szereplői is eléggé egyszerűek, de szórakoztató mivoltát és itt-ott borzongató cselekményét így sem lehet vitatni. Nem egyszer eltér az egy esztendővel későbbi filmadaptáció történéseitől (mármint Spielbergék változtattak egy-egy esetben), noha sok esetben ez a moziverzió előnyére írható, hiszen az így feszesebb és kimondottan nézőbarát lett. Akiket azonban érdekel az alapul szolgáló mű, azok bátran csapjanak le a több mint 300 oldalas, gyorsan olvasható, 3690 forintos kiadványra, ami egyfelől borítója miatt is mutatósabb a régi kiadásnál, könnyebben is beszerezhető, illetve célszerűbb megoldás a Rakéta regényújság ’76-os verziójánál is.
Másfelől pedig természetesen a film megtekintése is kifejezetten javallott, már csak az összehasonlítás kedvéért is. Spielberg 1975-ben készítette el a klasszikus horrorfilmet Roy Scheider, Robert Shaw és Richard Dreyfuss főszereplésével, ami azóta is rendszeres szereplője a legjobb zsáneri darabokat felvonultató listáknak. Nem véletlenül – John Williams dallamaival és Bill Butler képeivel emlékezetes és ikonikus pillanatok születtek meg, amik még manapság, több mint negyven évvel később is rendkívül hatásosak.
