Múltidéző rovatunk első két részében megemlékeztünk néhány olyan játékról, figuráról, vagy épp konzolról, aminek megannyi felejthetetlen élményt köszönhetnek a ’90-es (vagy korábbi) évek szülöttei, a folytatásban pedig újabb őskövületeket veszünk szemügyre.
Pokémon tazók/triók
Mivel legutóbb is megmártóztunk az egészségtelen rágcsálnivalók világában, természetesen ezúttal sem maradhatnak ki azok a kincsek, melyeket a chipses zacskók mélyén keresgéltünk fiatalkorunkban. Az én esetemben az animék iránti érdeklődés a Dragon Ballal kezdődött és a Pokémonnal ért véget (valamikor az általános iskola alsó tagozata környékén), ezért a két produkcióért viszont egyenesen rajongtam, így aztán gyűjtöttem mindent, ami hozzájuk köthető. Leginkább a remekül megrajzolt Pokémon tazók voltak rám nagy hatással (már az előző írásban említett kártyák mellett), melyeknek még egy külön, nyakba akasztható tartót is sikerült beújítanom anno. A korongok mellett pedig a háromszög alakú triókból is bezsákoltam néhányat, bár azok debütálásakor már egy picit alábbhagyott a lelkesedés, így messze nem lett olyan nagy a gyűjtemény.
Tini Nindzsa Teknőcök
A dicső ’90-es évek elég sok popkulturális jelenséget kitermelt magából, melyek jeles képviselői közé tartozott a képregények lapjain és a TV képernyőkön is megelevenedő Tini Nindzsa Teknőcök. Raffaello, Michelangelo, Leonardo és Donatello szinte minden fiatal (és igazából felnőtt) számára rengeteg örömet okozott akkoriban, akár a szoba közepén is, mivel számos játék és figura segítségével igyekezték meglovagolni a franchise népszerűségét – méghozzá teljes sikerrel. A legtöbben talán a mozgatható végtagokkal és különféle tartozékokkal rendelkező darabokat kedvelték, mivel ezek segítségével könnyedén el lehetett játszani a sorozat egyes jeleneteit – vagy bármi mást, hiszen a gyermeki fantázia ugyebár nem ismer határokat.
Tetris
Első körben a Nokia 3310-en nyüstölt Snake-et akartam erre a helyre tenni, mivel szerintem nem volt olyan ember, aki ne függött volna rá a kígyózó kígyókra néhány évtizeddel ezelőtt, ám a faltörő kosként is funkcionáló mobil 2000 szeptemberében látott napvilágot, így nem igazán fért volna bele a címben szereplő időszakba. Helyette viszont itt van nekünk a jó öreg Tetris masina, amit én speciel a falusi búcsúban vettem anno, de amennyire emlékszem, a hentesüzletet kivéve körülbelül mindenhol be lehetett szerezni. Minden idők egyik legismertebb játékának ezen változata órákra képes volt lekötni minket, nem mellesleg a reflexeket is fejlesztette, szóval hálát adhatunk az égnek, hogy ilyen egyszerű volt hozzájutni – és úgy rémlik, emellett strapabíró is volt a ketyere.
Game Boy Color
Naná, hogy erre a hétre is jutott egy tényleges játékkonzol, méghozzá az 1998 novemberében befutott Game Boy Color képében. A Nintendo 8-bites handheld masinája sokkalta gyorsabb és fejlettebb volt, mint elődje, a Game Boy, a legnagyobb érdekességnek pedig egyértelműen a nevében is szereplő színek számítottak, ez a tulajdonság ugyanis teljesen új dimenziókat nyitott meg a fejlesztők (és így a játékosok) számára. A vibráló Pokémonok látványa például valósággal letaglózta azokat, akik egy ilyen masinát szorongattak a kezükben, de a kompatibilitásnak köszönhetően az imént említett Tetris Game Boy verziója (ami egyébként az eszköz legkelendőbb címe lett) is nagyot ment a masinán. A Game Boy Color sikerét mi sem bizonyítja jobban annál, minthogy a retro cuccok rajongói a mai napig vadásznak a működőképes példányokra, a gyűjtők zöme pedig használja is a gépet ahelyett, hogy mondjuk vitrinben tartaná.
Eddig tartott a ’90-es években tett kitérőnk harmadik állomása, de még mindig vannak olyan gyöngyszemek, amik színesebbé tették az akkori időket, szóval tartsatok velünk legközelebb is!
