Mondanám, hogy nem is volt olyan rossz ez az év, de mindannyian tudjuk, hogy a pandémia elég rendesen rányomta a hangulatát a mindennapokra. De félre ború, és nézzük, hogy akadtak-e szemnek és léleknek is kedves szórakoztatóipari termékek. Először is egy rövid vallomással kezdeném, szóval ebben az évben elég kevés játékkal kerültem kapcsolatba, ráadásul ezek többségéről egyben írtam is, tehát egy nem túl hosszú, és nem is túl változatos listából kellett most lekeríteni a legjobbakat. Maradtak restanciák, például a Cyberpunk 2077 vagy az Assassin's Creed Valhalla a “jövőre bepótoljuk” kategóriába került, és a fenti okok miatt főleg a stratégiai ágról kellett meríteni, így aztán az akció-hívőknek ez egy nem túl izgalmas Best of válogatás lesz, de azért tessék csak végigszenvedni…

5. Stirring Abyss 

Az aktuális kakukktojás, és hogy hogyan került mégis ide, arra igazából nincs egzakt válasz. A lovecrafti közeg annyira azért nem volt paráztatós, hogy a listára repítse, a nehézségi fok pedig olyan durva, hogy a finn fejlesztők anyukái azóta is csuklanak. Ugyanakkor a mélytengeri taktikai RPG-t, a lassan megőrülő, hipoxiás, szigonyfegyverekkel és késsel védekező legénységet zseniálisan kötötték össze a menedzselhető tengeralattjáróval, mint bázissal, és a történet is hamar behúzta a játékost. 

4. XCOM: Chimera Squad

Az XCOM-ban a háborúnak sosincs vége, pedig egy ideig úgy tűnt, hogy a War of the Chosen pontot tesz a végére, és az emberek valamint az itt maradt idegenek békében élhetnek egymás mellett. Hát, egy frászkarikát…, úgyhogy egy város rendfenntartói szerepkörében kellett újra helyt állnunk, méghozzá humán és idegen ügynökökből felálló csapattal. A több lépcsőre lebontott küldetések fő vonzereje a SWAT osztagok működését lekopírozó behatolási művelet volt, csak az XCOM stílusában. Szerettük.

3. Panzer Corps 2

A Panzer General-örökség továbbvitele miatt okozott némi melegséget a kebelben, de rusztikus hangulata sem lebecsülendő, úgyhogy, ha már egy hexás versenyzőnek mindenképp helyet akartam szorítani, hát legyen ő az. Remek tartalom, egyszerű, mégis időtlen külső jellemzi a villámháborús körökre osztott matériát, és igazából minden egyéb is rendben lenne, de ha történetesen egy napon a Panzer Strategy/Strategic Mind vonalról lenyúlna néhány elemet, akkor azt hiszem, rögtön ugrana még két helyet a listán.  

2. Wasteland 3

2013-ban a közösségi finanszírozás egyik legszebb mintapéldánya volt a Wasteland 2, ám a posztapokaliptikus világ új életre kelt rangerei nem sokáig maradtak a kivéreztetett Arizonában. A harmadik rész a hófödte Coloradóba helyezte át a helyszínt, az állam mindenható ura ugyanis kihúzná a bajból a készletek szűkében lévő Arizonát, cserébe viszont a rangereknek a három rosszcsont gyerekét kell megzabolázni. Szekták, durva morális döntések, remek karakterek, és a sokszínűen megoldható feladatok miatt ott helye a dobogón.

1. Crusader Kings 3

Paradoxék alkotásai mindig is kiemelt helyen trónoltak a szívpitvarban, a Crusader Kings pedig különösen ilyen cím. Magyarázatnak legyen elég annyi, hogy ez a Trónok harca megfelelője, csak középkori történelemre lefordítva. A harmadik rész végre vizuálisan is kényezteti a játékost, az uncsi karakterpotrékat is leakasztották a szögről, és eljött a 3D feltámadás. Remek fókuszok, a hadsereg modernizálása szintén ütős, de persze hibák is vannak, viszont ezeket majd kikupálják a patchek.

Összességében, ha a stratégiai ágat nézem, a 2020-as esztendő egy nem túl acélos év. Volt egy jó, de nem zseniális Total War (Troy), a hagyományos RTS-kből az Iron Harvest sem hozta a várakozásokat, de legalább a körökre osztott műfaj él és virul. Persze most még illene néhány szót ejteni arról, hogy mégis mit várnék a jövő évtől, nos, az új konzolgeneráció engem kevésbé hozott lázba, játékok terén sem kívánok semmi extrát, de ha már a felhőalapú játékstreaming ilyen szépen kikupálódott, örülnék, ha a választék is rohamosan fejlődne.