Steven Erikson - A Hold Udvara (Gardens of the Moon)
Egy a fantasy regények világában is kiemelkedő regényfolyam a Malazai Bukottak Könyvének Regéje ciklus első kötetét tisztelheti benne az olvasó.
A Világról:
A Történet egy egyedülálló fantasyvilágba repít bennünket, amire minden jellemző, csak az nem, hogy hasonlítana a tucatfantasy termékek világaira(gondolok itt Forgotten Realm, M.A.G.U.S., Káosz...stb). Persze itt is vannak halhatatlanok(Tiste Andii névre hallgatnak), vannak élőholtak(T'lan Immas a nevük). Van itt is mágiarendszer, de ez gyökeresen eltér a többi világ rendszerétől. Itt a mágusok úgynevezett üregekből nyerik a varázserejüket, és az üreg jellege és a mágus affinitása az üreghez határozza meg azt, hogy mit is tud előhúzni a tarsolyából. A történetvezetés is egyedi, egyszerre fut párhuzamosan rengeteg szál (az ember győzze átfogni épp ésszel), melyek a történt végére vagy elvarratlanok lesznek, vagy tovább lesznek víve a következő regénybe (bár ez utóbbi erre a kötetre még annyira nem jellemző, mint a többire).
A Kötetről:
A főhőseink és fontosabb bellékszereplőink (igen többen vannak, mondhatni rengetegen), akikről megtudjuk a kötet elején, hogy hol találkozunk majd velük a történetben, valamint, hogy mi a "foglalkozásuk és beosztásuk." A Prológusban megtudjuk, hogy a Birodalom Első Kardja eltűnt, és azt is, hogy egy puccs készül a Császár ellen, s mindennek a fül-tanúja lesz egy fiatal nemes fiú, Ganoes Paran, aki hős akar lenni.
Még mindig a történet elején járunk, amikor egy fiatal lány nézi, ahogy a katonák vonulnak a falu főutcáján, és megölik a mellette álló boszorkányt. Miután a sereg elvonult, két különös alakkal találkozik, akik csuklyát viselnek és mindkettejük arcát természetellenes árnyak takarják, majd egy párbeszéd a két idegen között, és a lányt meg akarják ölni, mert olyan dolgokat hallott amiket nem lett volna szabad.
A Történet izgalmakban bővelkedik, és nem fél a szerző attól, hogy egy-egy az olvasó által megkedvelt karaktert egy huszárvágással csuklyás kapujának túloldalára küldjön.
Pro: Izgalmas eseményvezetés, miközben az olvasó nem unatkozik, és azt mondogatja, hogy csak még egy oldalt elolvasok.
Sok párhuzamos eseményszál, melyek a végén összefutnak, és minden világossá válik, és sok új kérdést vet fel.
Kontra: Sok olyan leírás melyet a szerző a későbbi kötetekben máshogy ír le, vagy fogalmaz meg, értendő itt többnyire időrendiség(de ez csak a későbbi kötetek tükrében lehet kicsit zavaró)
A Magyar kiadás tördelése katasztrofális, és nehézzé teszi a történet követését, mert két jelenet között ha nincs fejezetváltás, akkor csak ritkán jelzik bárhogy is a határokat.
Magyar kiadás ha szerencsés az ember, akkor antikváriumban találhat egy példányt belőle, de könyvesboltban nem kapható, és online sem rendelhető.
Ha egyszer elolvastad a sorozatot, akkor már Salvatorét és társait (tucatfantasy szerzők), unalmasnak fogod találni.
Összességében: egy remek történet történet nyitányát veheti kezébe az olvasó, ha rászánja magát erre a regényre. Én személy szerint kategóriáján belül olyan 75%-ra értékelném. Ennek oka, hogy nem ez a sorozat legjobb darabja, valamint az, hogy George R. R. Martin Jég és Tűz Dala fantasy ciklusa is hasonló színvonalon mozog mint Erikson regényei, sőt Martin művei kicsit(maximum bolha fingnyit) talán még élvezetesebbek is a Malazai Bukottaknál. Viszont a kategóriába tartoznak még a tucatfantasyk is amik ezen két szerző türkében csak "kínai bóvlinak" tekinthetők és ha már 60%-ot kapnának, akkor már nagyon jó szívű lennék, és ezeknél mindenképpen sokkal jobb még ez a "gyenge" darab is.