Teljes mértékben támogatom az ötleted. Már nekem is megfordult egy ilyen a fejemben csak én kettőnk közt akartam volna lebonyolítani mivel én arra gondoltam, hogy a Sands of time és a Warrior Within közt eltelt 7 évet írhattuk volna meg, és kíváncsi lettem volna mennyire tért volna el a kettőnk története. mondjuk most jobban belegondolva ha jól emlékszem Witchking is játszott a Princekkel így ő is (meg persze aki még akar) írhatna. A Fablet sajnos nem ismerem annyira, SW-nál meg már nagy előnyöm lenne. () A Diablos ötlet is tetszik.

Mit szólnátok egy jó kis mókához? Nem verseny, csak egy érdekesség... Szóval: fel kellene vetni egy ismertebb témát, amit itt legtöbben ismerünk, s azalapján írni egy történetet. Csak a kezdet és a vég lenne meghatározott, s az alaptéma, de a köztes állapot, a cselekmény szubjektív lenne... Én egy játék alapra gondoltam, konkrétan a Fable-re... De nem tudom, ki, mennyire ismeri. Így felkérlek titeket, hogy tegyetek javaslatokat, mi legyen az alap, illetve a véget és a kezdetet is találjuk ki... A műfaj novella legyen, hogy azért gyorsan elolvashassuk, és így meglesehessük, ki, mit alkotott. De tőlem lehet egy SW regény is, olyat még igazából soha nem írtam. A véget és a kezdetete nem árulom még el, meg hát a téma is nyitott... Így arra várok, hogy reagáljatok: jó ötlet-e, vagy elég shittes... Sőt: egyáltalán van érdeklődő? Mondom, nem verseny! Csak egy teszt, egy érdekesség, hogy ki, milyen fordulatokat alkalmaz. Nos, benne vagytok? Aki benne van, jelezze, illetve írja meg, mi legyen az alap... Én a kezdet és a vég meghatározását bevállalom, de ha akarjátok, arra is tehettek javaslatot .

Biztos izgalmas lehet a regényed... Elküldhetnéd. Szerintem annyira nem buli ide berakni, mert csak az oldalszámot szaporítjuk. Inkább e-mail-ben osszuk meg egymással SZVSZ. Tehát engem érdekel! Nem baj, ha nincs befejezve! Én eddig egyetlen regényemet nem fejeztem be. Drámában utazom inkább, mert rövidebbek is, és lénygre törőek (csak párbeszéd), így be tudom fejezni őket, de ott is tragédiában, mert intelligens humort nem tudnék produkálni Tehát nem baj, engem akkor is érdekel! Egyébként nem baj, ha fantasy... Csak éppen ha komolyan akarsz írni, akkor tanácsolom, hogy szakadj el a fantasy-től, vagy legalábbis a kliséitől, hagyományaitól. Magam szórakoztatására én is írtam koppintásokat, de ha pl. egy pályázatra írok valamit, az mindenképp valami egyedi kell, hogy legyen. A fantasy sajnos már rég nem egyedi...

Ha nincs valamid amivel be tudnál vágódni (érsd: pár már elkészült és jó írományod) akkor szörnyen nehéz. Nem hinném, hogy a kiadók holmi utcáról bejött emberkék bármilyen írását kiadnák. Ha tényleg ilyen írói pályát szeretnél akkor szerintem keress valamilyen pályázatot. Mást nem tudok ajánlani...

LOL... ) Na, Kegan! Kimásoltam txt-be, majd elolvasom. Egyébként a cím mi lett volna? Mert hát mint látom, az ötödik fejezet maradt meg. Jó, gondolom, SW VII.... De mégis: milyen címet adnál az SW VII-nek? Egyébként remélem, NightBagoly nem tép szét minekt eme hosszú HSZ-ért.

Na Che itt van. Kicsit hosszú fejezet, a párbeszédek elől hiányoznak a gondolatjelek (ez annak köszönhető, hogy másik weboldalról kellett bemásolnom) de szerintem attól még olvasható állapotban van. Ez a fejezet volt az egyik kedvencem és sokan is dicsérték, hogy jól sikerült. Néhány rész nem egyezik a Star Wars univerumban történtekkel mert a megírásakor még nem tudtam azokról, ez volt az egyik ok amiért felhagytam az írásával... De mind1, itt van élvezzétek Ötödik fejezet Az Aquatine Telos nevű bolygó naprendszerében egy majdnem száz tagból álló kereskedelmi konvoj tör ki a hipertérből, majd röviddel utánuk egy harminc cirkálót és két csatahajót számláló Új Köztársasági jelzést viselő kísérő flotta. A flotta élén az Aquatine csatahajó áll kapitányával Belor Leinshel, utána Phoenix nevű csatahajó következik őket, követik a tőlük jóval kisebb cirkálók. Hamarosan megérkeznek végállomásukhoz a Telos körül keringő ősrégi Citadella Állomáshoz. Ez az állomás nagyon régen segítette a bolygó lakosainak a túlélését, amikor bolygójuk egy szörnyű háború miatt hosszú időre lakhatatlanná vált. Mára csak azért létezik, hogy kereskedelmi csomópontként használják. Nagyon sok mérnök szerte a galaxisban csodálkozik, hogy ez az építmény még mindig működőképes és eddig alig szorult nagyobb javításra.  Uram.- hallatszott egy hang az asztal lapjába beépített kommunikátorból, az asztal lapja tükörsimára volt csiszolva világosszürke színe miatt tükörként is szolgálhatott volna, körülötte nyolc szék volt elhelyezve Belor kapitány a kabinjában ült szemben vendégével Wedge Antillessel a veterán zsivány osztag vezetőjével és kedvenc italaikat fogyasztották. A hang hallatán mindketten felnéztek, tekintetük találkozott. Belor óvatosan letette, hogy a különlegesen megmunkált asztalát nehogy megsértse poharát, előrehajolt és megnyomott egy gombot az asztallapon, hogy válaszolhasson.  Igen. Hallgatom.  Jelentem a csapat kitört a hipertérből. Megkezdtük a Citadella Állomás megközelítését.  Köszönöm. Két cirkálót küldjenek a konvoj elé és aktiválják a mélyűr radarjaikat. Nem akarok semmilyen meglepetést.  Értettem. Azonnal intézkedünk. A kapitány levette az ujját a gombról és lassan hátradőlt a székében, lábát keresztbe rakva. Wedge elemelte szájától a poharat és halványan mosolygott.  Mi az? Mi ilyen vicces?- kérdezte Belor  Ó. Semmi. Csupán azt mosolygom, hogy a nagy Belor kapitány az Új Köztársaság egyik legjobb stratégája így figyel arra, hogy a barátja nehogy felidegesítse magát az utolsó küldetésén.  Igaz…- vette a tréfát Belor- de nem csak ezért. Most érkeztünk el az utazás legrázósabb szakaszához.  Ezt úgy mondod nekem, mint valami civilnek.  Hát hamarosan az leszel.  Igen.- mondta sóhajtva Wedge- Tudod hiányozni fognak ezek a beszélgetések.  Nekem is. Antilles már nem volt fiatal ezért úgy döntött, hogy befejezi életének e veszélyes szakaszát és leszerel, de azért utoljára elvállalta ezt a küldetést és titkon remélte történik majd valami, ami emlékezetessé teszi ezt számára. Belor felállt a székéből és az ablakhoz sétált.  Kit fogsz kinevezni utódodnak?  Ezt vagy a csapat vagy a katonai vezetők fogják eldönteni, de ha mégis rám bízzák a döntést, akkor én Valek Lornt választom.  Gondolod, hogy helyt fog állni?  Biztos vagyok benne. Az egész csapatból ő a legügyesebb, még ha nem is a legtapasztaltabb de hát ez a csapatmunka lényege, hogy kiegészítsük egymás hiányait.  Ezt még én sem tudtam volna jobban megfogalmazni.- nézet hátra Belor a válla fölött vigyorral az arcán  Kösz.- mondta Wedge és nagyot kortyolt italából  Eddig nem történt semmi különös és remélem nem is fog.- mondta Belor és egy kis idegesség szűrődött ki a hangjából  Szerintem nem ártana. Felbukkanhatna néhány TIE vadász csak úgy a semmiből a régi idők emlékért.  Örülnél neki mi?  Nem igazán. Nem szeretném feldobni a talpam pont a leszerelésem előtt, ha már ilyen sokáig képes voltam megúszni. A két fél között nevetés tört ki majd mindketten elcsendesedtek. Belor az ablakon bámulta a sötét, hideg űrt, mit megszámlálhatatlan csillag díszített Wedge pedig továbbra is az italával foglalkozott, és mint kis gyerek nézte a benne felszínre törő buborékokat. Eszébe jutottak a régi idők, amikor még Lukekal és Hannal vadászták a gaz Birodalmiakat, mint például Sluis Vannál, élete egyik legemlékezetesebb csatájánál, az is hasonlóan indult, mint ez a küldetésük: egy kereskedelmi konvojt kellett védeniük csak a nagyobb volt ennél viszont koránt sem ennyire fontos. A kapitány továbbra is az ablakon bámult kifele és mély lélegzeteket vett. Furcsa volt neki az egész, túl nagy volt a csönd. Nehezen tudta elhinni, hogy egy ilyen fontos szállítmányokat szállító kereskedelmi konvoj nem kelti fel egyetlen kalóz banda érdeklődését sem. Már-már azon volt, hogy visszaül a székébe és folytatja a beszélgetést a barátjával, amikor a csöndet ismét a kommunikátorból jövő hang törte meg.  Uram, uram. Sürgős üzenetem van. Wedge felnézett és kérdőn nézett a barátjára vajon most mit fog csinálni. Mondjuk a választ már előre tudta, hiszen jól ismerte és tudta, hogy nem az a típus, aki a már befejezetnek, tartja a munkáját, amikor csak pár részlet hiányzik hozzá. Belor hátrafordult és összehúzta a szemöldökét. Hát a gyanúm beigazolódott. Gondolta és gyorsan az asztalhoz sietett.  Igen? Itt Belor.  Uram, kérem sürgősen, jöjjön a hídra a konvoj elé küldött két cirkáló idegen jelzéseket fogott a hiperűrből úgy, tűnik egy rajtaütés. Wedge a meglepettségtől tágra nyílt szemekkel meredt Belorra, mivel nem hitte volna, hogy van olyan őrült, aki a felfegyverzett Citadella Állomás közelében próbálja őket megtámadni.  Úgy tűnik igazad volt.- szólalt meg Antilles  Igen ezt utálom.- mondta Belor és elhúzta a száját- De te, örülhetsz megjött a búcsú ajándékod.  Akkor én most mennék és kinyitnám.  Pont ezt akartam javasolni. Wedge felállt összeszedte a holmiját és elindult az ajtó felé. Belor végig követte a tekintetével és gondolkozott, azon mit mondhatna még neki. Wedge lépett ki az ajtón, amikor Belor utána szólt.  Antilles, vigyázz magadra.  Ne félj még nem, fejeztem be az italomat. Wedge elrohant mivel tudta, hogy ilyenkor minden másodperc számít, Belor pedig az ürességet bámulta és gondolataival foglalkozott.  Uram, uram.- hallatszott újra a kommunikátorból- Van valamilyen parancsa?  Rendeljen el vörös riadót. Valamint hivasson az Aquatine és a Phoenix mellé plusz négy cirkálót. Amilyen gyorsan tudok a hídon, leszek. Belor elengedte a gombot és kisietett a szobából a hídra. Wedge a folyosón szaladt, amin végig vörös lámpák fénye világított és figyelmeztető sziréna hangja hallatszott, közben a zsebében kotorászott komlinkje után. Elért a hangár szintre vezető turbólifthez és megnyomta a hívógombot. Időközben megtalálta a komlinkjét.  Zsivány Osztag. Zsivány Osztag. Itt Zsivány Vezér. Hallotok engem?- emelte szájához az eszközt és belépett a liftbe  Tisztán és érthetően.- nyugtázták egymás után a csapattagok  Mi ez a riadó főnök?- kérdezte az egyikük  Megtámadtak. Mindenkit várok a hangárban maximum két percen belül.  Értettük. Wedge elrakta a komlinkjét és mérgesen, forgatta a fejét a liftben, és magában szidta, amiért ilyen lassú. Belor szintén egy liftben álldogált csak ő abban, amelyik a hídra visz. A lift megérkezett Belor kiszállt és belépett a hídra, középen volt egy hosszú, széles út, ami a panoráma ablakhoz vezetett e mellett végig lesüllyesztve számítógépek sorakoztak a kezelő személyzetükkel, körbe a fal egy részét az oldalra is kinyúló nagy ablak foglalta el a maradéknál szintén számítógépek voltak. A híd ablaka előtt egy magas, vékony beesett arcú férfi álldogált. Belor odaért az ablakhoz, a férfi megfordult.  Kapitány!- mondta Daye Morus Belor első tisztje megkönnyebbülve, hogy megérkezett a kapitány tudta most már minden rendben lesz neki nem jelent gondot egy szedett-vedett kalózbanda elintézése  Daye.- mondta Belor és enyhén, előredöntötte a fejét- Hogy állunk? Végre hajtotta a parancsomat?  Igen uram. Hamarosan felzárkózik hozzánk a négy cirkáló. A Phoenix és kísérete pedig már a parancsaira várnak.  Tökéletes. És mi van a vendégeinkkel?  Becsléseink szerint most már bármelyik pillanatban ideérhetnek.  Jó. Alig, hogy ezt kimondta a távolba húsz hajó tűnt fel, és alakzatba rendeződtek. Gyorsan végignézte őket és ebből a távolságból úgy tűnt neki, hogy nem egy szedett vetett társasággal van dolguk, mivel a csapatukban van egy öreg csatahajó és pár cirkáló, valamint a felvett alakzatuk is erre utal. Ez a tudat örömmel töltötte el és halványan mosolyogni kezdett. Morus a szeme sarkából észrevette ezt és csodálkozva figyelte. Azt tudta, hogy kapitánya kivételes tehetség és nem ismer félelmet, de az, hogy ezen nevet már neki is furcsa volt. Arra gondolt talán valójában aggódik csak magára, erőlteti ezt a mosolyt, hogy ne keltsen félelmet a hídon tartózkodókban, de ezt az ötletét rögtön elvetette mikor tekintete találkozott a kapitányéval. Látta benne a magabiztosságot mintha már tudná, hogy zsebükben a győzelem.  Ha szabad tudnom mi ilyen vicces kapitány?- kérdezte az első tiszt  Maga szerint?  Ennyire biztos benne, hogy mi győzünk?- Morusnak fogalma sem volt róla miért kérdez tőle ilyet a kapitánya, de nem akart előtte ostobának tűnni bár már jó ideje alatta szolgált  Nem abban nem. Bár nyomasztó fölényben vagyunk.- mondta Belor és jobb kezével megdörzsölte az állát  Hát akkor?- kérdezte Morus nagy szemekkel, mert végkép elveszítette a fonalat  Ez nem egy sima kalóz banda, akik csak e miatt az akció miatt verődtek össze. Ez egy összeszokott csapat.  Miből gondolja?  Az alakzat, amit felvettek csak olyan hajóknál használható, amelyek már elég tapasztalatra tettek szert együtt.  Miért ez milyen alakzat?- Morus sok csatában vett már részt de nem emlékezett, hogy látta volna valaha is ezt a formációt  Ez egy régi a Durosok népe által használt alakzat a még a Régi Köztársaságban alkalmazták. Akkoriban ez volt az egyik legsikeresebb technika.  És most?  Mostanra megvan rá az ellenszer.- mondta Belor vigyorogva és felnézett az első tisztjére- Kérem, kapcsolja a cirkálókat.  Igen uram. Máris.- mondta Morus zavarodottan, mert nem hitte volna, hogy létezik olyan technika, amivel eddig nem találkozott volna  Parancsot végrehajtani.- mondta Morus a mögöttük lévő kommunikációs tisztnek  Igenis .- mondta a tiszt gépiesen és lenyomott néhány gombot- A kapcsolat él uram .- szólt újra és négy ember nagyságú holografikus kép jelent meg a kapitány háta mögött Morus visszafordult Belorhoz és bólintott, hogy mondhatja, amit akart. Belor hátat fordított az üvegnek és a hologramokat nézte.  Kapitány!?- hallatszott négy különböző férfihang- Mi a parancsa?  Zárkózzanak fel és álljanak Echani féle támadó alakzatba.  Értettük uram.  Folyamatos kapcsolatot kérek, és minden vadászukat állítsák készenlétbe, de csak a parancsomra indulhatnak.- mondta Belor szigorú hangon, tekintete össze vissza, vándorolt rajtuk  Igenis. Belor visszafordult és a közeledő ellenfeleiket fürkészte, arca visszatükröződött az üvegről. Morus is visszafordult és ő is kifelé bámult.  Uram. Mi legyen a Phoenixel és kíséretével?- kérdezte Morus  Nyugalom nem feledkeztem meg róluk .- mondta Belor jeges hangon, Morusnak úgy tűnt teljesen el van merülve a gondolataiban már biztosan a csatát, játssza a fejében- Mondja meg nekik, hogy kövessenek és a megadott koordinátáknál szakadjanak le mögülünk jobbra. Valamint ugyanezt az alakzatot vegyék fel.  És velünk mi legyen?  A cirkálók elfoglalták a helyüket? Morus megfordult és az ablak alatt húzódó pult egyik monitorára nézett.  Igen. Készen állnak.  Akkor indulás. Kerüljünk a konvoj elé. Ez alatt a zsivány osztag tagjai megérkeztek a hangárba és kör alakba álltak Wedge pedig középen és körbe sétálgatott. A hangár átlagos méretű, külön a vadászoknak és kisebb csapatszállítóknak volt fenntartva. Az Aquatine ezen kívül még rendelkezett két nagyobb hangárral. A Zsivány osztag hangárját két másodperces szünetekkel vörös fények villództak és sziréna hangja szólt jelezve a riadót. A jobb helykihasználás miatt a vadászok a padló alatt húzódó raktárokban voltak csak néhány vadász volt kint sürgős esetekre. A csapat gépeinek nagy része már kint volt de még hiányzott néhány. Addig Wedge felvilágosította a csapatot a helyzetről.  Nem rég kaptuk az információt, hogy egy kalóz banda közeledik a konvojunk felé. Természetesen, mint elit vadászosztagnak feladatunk megvédeni.  Hányan vannak?- kérdezte egy több mint két méter magas pilóta  Azt nem tudjuk.  Mikor érkeznek?- kérdezte egy másik  Feltehetőleg már itt vannak, és amint előkerülnek a maradék gépek, indulunk is. Akinek már itt van a gépe az, szálljon fel és kint a hajó mellett, találkozunk. A csapat feloszlott mindenki az X- szárnyújához rohant, akiknek még nem volt fent kiálltak oldalra. A hangárba folyamatosan rohantak be a pilóták és szálltak fel a gépeikkel, hogy a többinek is jusson hely. Wedge odaszaladt a vadászához, amin egy karbantartó épp akkor kapcsolta le az üzemanyagtömlőt. Antilles felmászott a létrán, behuppant a pilótafülkébe felhúzta a kesztyűjét, felvette a sisakját, majd beszíjazta magát. Asztrodroidját gyorsan rögzítették majd felszállt.  Hogy vagy S1?- kérdezte a droidot miközben felemelkedett A droid csipogott egy sort majd a gépe kijelzőjén megjelent a válasz.  Akkor jó. És a barátunk? Wedge ezt az X- szárnyújára értette, de S1 vette a célzást és gyorsan lefuttatott egy diagnosztikai programot. Hamarosan ismét megjelent a monitoron a válasza és a gép fontosabb rendszereinek állapota.  Hmm. Jó. Belor emberei gyorsan dolgoznak. Hamar kijavították a hibákat.  A droid megint megeresztett egy sor, csipogást, amit a számítógép lefordított Wedgenek.  Mi? Belor külön kiemelt fontosságúvá tette a gép megszerelését.- mondta Antilles meglepett hangon Jött egy igenlő csipogás. Wedge elhúzta a száját, de nem, azért mert nem tetszett neki valami, hanem pont ellenkezőleg.  Rendes tőle. Az X- szárnyú elérte a hangár kijáratát. Mikor kiértek Wedge felhúzta a gép orrát és a hajó vonalát követve felemelkedett, a tetején csinált egy jobb csavart, hogy a gépének a hasa a hajóra nézzen, ezután felvette a hajó sebességét és irányát. A társaiból négyen már hamarabb ott voltak és most már öten várták a többieket. Belor Az ablakon bámult kifelé és végiggondolta ellenfele lehetséges lépéseit, hogy ne érhesse meglepetés, de szeme sarkából a parancsnoki torony előtt még épp látótávolsága észrevett egy kis vadászrajt. Felnézett Morusra aki mellette állt és az előttük húzódó számítógépes pulton dolgozott.  Morus.- mondta Belor  Igen uram.- válaszolt gépiesen és felé fordult  Ellenőrizze, hogy melyik vadászgép raj hagyta el a hangárt az engedélyem nélkül. Morus nem szólt semmit, gyorsan kikereste a számítógépből.  A Zsivány Osztagon kívül egyik sem.- mondta végül Morus  Teremtsen velük kapcsolatot beszélni, akarok Antillesszel. Wedge a műszereket ellenőrizte és próbált lehiggadni. Ez lesz az utolsó harca ezért minden részletére emlékezni, akar ehhez, viszont az kell, hogy nyugodt legyen. A csapatból már csak egy vadász hiányzott arra vártak.  Zsivány Vezér. Itt Morus első tiszt.- jött a vadász kommunikátorából  Igen? Itt Antilles.  Belor kapitány beszélni óhajt önnel.  Antilles mit csinál?- kérdezte Belor hivatalosan Csak akkor tegezték egymást, amikor ketten vagy szolgálaton kívül voltak, mert nem mindenki tekintette jó szemmel, ha egy rangban lentebb álló letegezi a feljebbvalóját, még ha barátok is.  Készülök az ütközetre kapitány. Az osztagomból még egy vadász hiányzik de aztán készen állunk végrehajtani a parancsait.  Rendben akkor amint összegyűltek, vonuljanak a parancsnoki torony mögé a többi vadásszal és csak a parancsomra, törjenek elő.  Értem. Hamarosan csatlakozunk hozzájuk.  Jó. Kapcsolat vége. Az utolsó tagjuk fél percen belül meg is érkezett.  Hol voltál?- kérdezte Wedge  Az asztrodroidom nem volt hajlandó beszállni.- mentegetőzött Valek Lorn ő az, akit Wedge utódjának akar megjelölni- Biztos valami hiba az oka. Kaptam helyette egy másikat. Remélem elég jól fog szerepelni, és nem miatta lőnek le.  Majd elválik.- mondta Wedge- Oké srácok, hajtsuk végre a kapitány parancsát. Kövessetek! Az Aquatine megelőzte a konvojt, a Phoenix mögötte maradt. Belor továbbra is az ablaknál ácsorgott és tanulmányozta a most már jól látható hajókat. Mindegyik kivétel nélkül még a Klón Háború előtti időkből való lemustrált hajó. Csodálta is, miképp tudták ezeket továbbra is mozgásképesen tartani. Egy kettőn látszottak a csatákban szerzett ágyúk, ütötte tátongó lyukak. A kalózok csatahajóján a Durosok fajából való kaptány székébe beépített monitorán nézte ellenfeleit. Nagy piros szemei voltak, kis szája és szürkés-kék bőre, egy szorosan testhezálló műanyagból készített rangjelzésekkel felcicomázott ruhát hordott.  Uram.- jött egy Duros feltehetőleg az első tiszt  Igen?  Letapogattuk őket, ahogy kívánta itt az eredmény.- mondta az első tiszt és egy adattáblát nyújtott át A kapitány elvette tőle, és gondosan átnézte. De egy felvillanó kis piros gomb sípolása félbeszakította.  Szóljon a vadászoknak, hogy induljanak.- mondta a kapitány  De uram .- mondta a tiszt dadogva- A jelentés szerint többen, vannak és még a cirkálóik is majdnem olyan erősek, mint a mi csatahajónk.  De nálunk van a meglepetés ereje. Még ha fel is ismerték a formációnkat a következő lépésünkre egyáltalán nem számítanak. Szóval jelezzen a vadászoknak, hogy indulhatnak.  Igen is.- mondta a tiszt és gyorsan elment nem akart tovább viaskodni a kapitányával elvégre neki nincs joga kétségbe, vonni a tudását de most már késő megtette és töprenghet azon milyen büntetést, kap, ezért ha túlélik ezt az ütközetet A duros hajók hangárjaiból elkezdtek kiözönleni a vadászok és az ellenfeleik felé száguldottak. Belor ezt észrevette és ő is jelzést adott a vadászainak. Wedge a gombokhoz kapkodott majd nagyobb sebességre kapcsolt, a hajó fényei megnyúltak. A parancsnoki torony mindkét oldaláról vadászok százai kezdtek előtörni sokaságuk pusztító sáskarajhoz hasonlított, meg se lehetett volna őket számolni. Belor az ablaknál ált oldalt vadászok süvítettek eszméletlen gyorsasággal.  Morus.- mondta Belor, de tekintettét nem vette le az ellenfeléről  Igen.- fordult oda gyorsan Morus  A szerencse nekünk tervezett. Szóljon a kíséretünknek. Morus lenyomott néhány gombot a pulton.  Mondhatja uram. Figyelnek.  Igen Belor kapitány?- hallatszott a kapitányoktól  Forduljanak orral merőlegesen a haladási útvonalunkra és készüljenek az oldalágyúkkal. Ha mindannyian készen állnak nyissanak tüzet erre a pontra.- mondta Belor és ujját az ablakhoz, nyomta és egy kört rajzolt rá Az ablak érzékelte az érintését és feldolgozta az adatokat és egy hologramos képen, kivetítette a pont akkor helyzetét a hajóknak és a behatárolt részt. A többi kapitány is megkapta a képet és nyugtázták a parancsot majd tisztán, hagyták a csatornát.  Szóljon a Phoenixnek is hamarosan el, jön az ő idejük. Wedge a tömeggel száguldott és a csapatának adta a parancsokat.  Rendben. Párokban megyünk. Az első vadászik a hátsó, vigyáz az elsőre.  Értettük.- nyugtázták a társai.  Jó. Figyelem kezdjetek el támadó sebességre gyorsítani.- mondta Wedge A cirkálók az Aquatine körül elfordultak egymással szemben. Az Echani támadó alakzat lényege a központi hajó körül elhelyezkedő többi hajó jól koordinált mozgása és sokfélesége volt. Belor eredetileg nem így akarta legyőzni az ellenfeleit de direkt ezért vette fel ezt a formációt, mert számított erre a lehetőségre is. Ez a módszer öt hajót követelt és ennyivel lehetett a legjobban kihasználni. Azzal, hogy a kalózok így tömegesen használták a vadászaikat és nem kis csapatokban egy gyors zárótűzzel, megoldja az egyébként kellemetlenségeket, okozó helyzetet. Wedgeék felgyorsultak támadó sebességre és szárnyaikat kezdték szétnyitni támadó helyzetűre.  Uram. A cirkálók készen állnak.- mondta Morus  Épp időben… Tűz!- adta ki a parancsot Belor A cirkálók oldalán található elhárító ütegekből egyszerre rengeteg sugárnyaláb tört elő és száguldott az összecsapni készülő vadászgéptenger felé. Wedge gépe megrázkódott úgy érezte, mintha az agya ki akarna törni a koponyájából. Emiatt gyorsan felnézett. Néhány piros lézernyalábot látott elhúzni a gépe fölött kicsit több mint tízméternyire az ezek által keltett lökéshullám rázta meg ennyire a gépét. A kalózok vadászpilótái jajveszékeltek és kapkodták a gépeket, de ezzel beleütköztek a mellettük menőkbe, elmenekülni viszont már egyikük sem tudott. A lézerek egymás után csapódtak be. Robbantak a gépek, a rádiókba kiáltások, hallatszottak majd haltak el. A duros kapitánynak tátva maradt a szája a megdöbbenéstől. Dühe fellángolt. Már nem foglalkozott semmivel csak, hogy elpusztítsa ellenségeit.  Tüzet nyiss!- parancsolta a kapitány A hajók elülső ágyú eldördültek. Volt, amelyik az ellenfél vadászait célozta, de azok már tanultak az ő hibájukból és kis csapatokra bomlottak, így ha el is találtak valamit, akkor sem tudtak olyan jelentős mennyiséget elpusztítani. A többi a cirkálókat vagy a csatahajót célozta. Belor felbontotta a formációt, minden energiájukat a pajzsra irányíttatta és a még védtelen cirkálók elé állt, és mint élő pajzs védte őket. A cirkálók, ahogy csak tudtak, igyekeztek ismét támadó állást felvenni. Az Aquatinet a becsapódó lövedékek rázták meg de Belor sziklaszilárdan állt és várta, hogy végre visszahúzódhassanak és támadhassanak.  Hogy áll a pajzsgenerátorunk?- kérdezte Belor nyugodt hanggal Morust  Még bírja, de egy újabb hullám után már túlterhelt lesz.  Mi a helyzet a cirkálókkal?  Hamarosan készen állnak.  És a Phoenix?  Már úton, neki sem kell sok idő.  Jó. Amint készen vannak a cirkálók, húzódjanak vissza, és onnan lőjék a kalózokat. A Phoenixnek pedig szóljon, hogy siessenek. Wedge az ellenséges vadászokon tört magának utat, közben már sikerült neki négyet leszednie. Átért rajtuk és egy ívet leírva az egyikük üldözésébe kezdett.  Ez így túl könnyű.- mondta Antilles a társának  Ja. A kezdeti zárótűz megzavarta őket. Most pánikszerűen menekülnének.- válaszolta a másik  Szerintem is.- mondta Wedge és előre nézett- Vigyázz, jön kettő.  Igen látom őket. Wedge leszakadt az eddig üldözött géptől. Pont időben, mert a pilótafülkéjében hangos vészjelzés kezdődött. A biztonsági rendszer észlelte a rá kilőtt rakétát. A géppel elkezdett mozogni, hogy talán a rakéta elveszti a célpontját, de nem sikerült neki.  Le tudod szedni?- kérdezte társát  Túl kockázatos. Nagyon közel került. Wedge vicsorgott majd próbált visszaemlékezni a hasonló helyzeteire, míg végül talált egy megoldást.  Próbáld magadra vonni egy vadász figyelmét.  Miért?  Majd meglátod, csak csináld! Társának nem is kellett sokáig keresgélnie hamar talált egy bolondot, aki követi.  Jó, és most?  Gyere velem szembe. Wedge lelassított de csak annyira, hogy a rakéta közelebb tudjon jönni és ráállította a műszereit a figyelésére.  Nagyon figyelj. Csak egy lehetőségünk van. A két X- szárnyú egymással szembe ment. A társa nem volt benne biztos, hogy Wedge mit akar de bízott a tudásában.  Jó figyelj. Ha szólok én jobbra, megyek, te balra.  Oké de melyikünk szemszögéből jobb meg bal?  Természetesen az enyémből. A két vadász orra közti távolság már kevesebb volt, mint tíz méter, amikor Wedge szólt és a gépek elfordultak. Nem sok hiányzott, hogy a gépek hasa összeérjen de szerencséjükre Wedgenek sikerült pont eltalálni az időzítést. Az üldöző elöl eltűnt a gép, de felbukkant helyette egy rakéta. A pilóta felrántotta a gépet, de arra amerre Wedge ment és a rakéta azt az útvonalat követte, ezért elkapta a gép szárnyát, amitől az körbe-körbe, forgott és becsapódott az egyik kisebb hajóba. A duros csatahajó kapta a legtöbb találatot némelyik pont a hajó szélét kapta el és az összes fedélzetet átlőtte a keletkezett vákum, pedig kiszívta az ott tartózkodók nagy részét a másik része a találatkor hamuvá égett. Az egész hajó belsejében a tartalékvilágítás működött, ami narancssárga színt adott mindennek. A kettélőtt vagy a nagyobb terheléstől ketté szakadt öreg plazma és gázvezetékek ontották magukból a már rég betiltott mérgező anyagokat, amiket csak azért használtak még néhány helyen, mert olcsóbb volt és jobb teljesítményt nyújtott. A hídon a monitorok szikráztak előttük a felrobbanásukkor meghalt, vagy megégett kezelők feküdtek. A kapitány visszamászott a székébe, mert a legutolsó találatnál a földre esett.  Jelentést!- kiáltotta. Rajta kívül még néhányan voltak életben vagy eszméletüknél a hídon. Az első tiszt az egyik mennyezetből kilógó csőbe kapaszkodott. A feje be volt törve, vére lecsorgott az arcán.  A pajzs generátor felrobbant. Az ágyúk túlmelegedtek. A szerkezeti integritás kritikus.- válaszolt az első tiszt, aki már a halálán lehetett A kapitány összeszorította a fogát.  Gyorsuljunk maximális sebességre. A cél az ellenséges csatahajó.  Igenis.- mondta a kormányos.  Ha úgyis meghalunk legalább ők is, haljanak velünk.- morogta a kapitány, de inkább csak magának Az Aquatine nem szerzett súlyos sérüléseket csak a pajzsgenerátora hevült fel de a feladatát még tökéletesen el tudta látni. Belor az ablaknál állt és észrevette, hogy a kalózok csatahajója alakzatot bont és pontosan feléjük veszi az irányt. Morus ránézett. Látta, hogy valami nagyon leköti a figyelmét, és amikor odanézett, ahova kapitánya azonnal reagált.  Nyissanak tüzet arra a hajóra gyorsan.- kiáltotta Morus kommunikátorba a tüzéreknek, és az üvegen megmutatta  Fölösleges Morus.- mondta Belor nyugodt hangon Morus oda kapta a fejét. Nem akart hinni a fülének. A kapitánya tényleg feladta volna vagy csak ő nem vett észre valamit.  Szabad tudnom miért?  Így szemből nem tudunk akkora kárt tenni benne ennyi idő alatt. Csak feleslegesen pocsékolnánk az energiánkat.  Jobb megpróbálni mintsem tétlenül, itt állni. Belor lehunyta a szemét és lassan a fejét csóválta.  Tudja milyen feladatot, adtam a Phoenixnek?  Nem.- mondta Morus döbbent arckifejezéssel  Akkor most megtudja. Kapcsolja őket. Morus megnyomott egy gombot a pulton és bólintott.  Igen Belor kapitány.- mondta a Phoenix kapitánya  Itt az idő. Nyissanak tüzet erre a hajóra.- mondta Belor és az eddig hátra kulcsolt kezeinek egyikével az üvegen megjelölte a célpontot  Értettük.  Morus szóljon a tüzéreknek. Ők is lőjék a hajót. A Phoenix és cirkáló kísérete elindult, hogy lőtávolon belül kerüljenek. Minden tüzér egy célpontra koncentrált. Pontosan kellett lőniük, mert második esély már nem lesz.  Uram, hogy került oda a Phoenix?- kérdezte Morus  Ügyes mi?  Felettébb.  Az ellenfelünk technikájának gyengéjét használtam ki.  Hogyan?  Amikor a vadászgépfalukat lőttük a robbanások, keltette zavart, használtam ki és a Phoenixet addig elküldtem, hogy majd oldalba támadja őket, ha kell.  Még szerencsénk, hogy ilyen körültekintő. A tíz hajó egyszerre lőtte az ütközni készülő csatahajót. Találatokat kapott a tetején amilyek némelyike százméteres darabokat szakított le a külső burkolatából. A Phoenixtől egy koncentrált találatot szenvedett, ami keresztbe átlyukasztotta az egészet. Kis daraboktól kezdve az egészen hatalmasakig vágódtak bele a mellette elhaladókba. Lassan elkezdett lefelé süllyedni de a lövését még ekkor sem állították le. Végül már annyi kritikus találatot szenvedett, hogy felrobbant. Wedge messze innen kergette az ellenséges vadászgépeket, de a robbanás fénye még itt is vakítóan erős volt.  Hú.- kiáltotta a rádióba- Még jó, hogy véletlenül sem voltunk a közelében.  Meghiszem azt.- értett egyet társa A robbanás erős vénye megvilágította az Aquatine hídját. Az ablak előtt álló Morus szemét összehúzva és kezével eltakarva állt Belor pedig rezzenéstelen arc nélkül bámult bele a fénygömbbe. A hajó testéhez a másikból megmaradt darabok csapódtak a pajzson kis köröket létrehozva. Belor végigtekintett a csata állásán.  Nyisson egy csatornát a kalózokhoz.- mondta Belor  Máris. Tessék.  Figyelem.- hallatszott minden rádióból- Itt Belor Leinsh az Új Köztársaság egyik kapitánya beszél magukhoz. Mint ahogy láthatják a vezérük elpusztult. Adják meg magukat, és nem esik bántódásuk. Amennyiben ezt megtagadják kénytelenek, leszünk erőszakkal lezárni ezt a harcot. Belor a vadászgépeit visszahivatta, mert az ellenfél már semmivel sem tudott volna ártani nekik. Az ő vadászaik nem rendelkeztek megfelelő tűzerővel a hajók, amik viszont képesek lettek volna erre már a csata legelején harcképtelenek lettek a tüzérek pontos lövései miatt. Ezek csak egyhelyben álltak, minden világítás eltűnt róluk, talán még éppen az életfenntartó rendszerek működtek. A kalózok vadászai egy csoportba tömörültek és megkezdték landolásukat az Új Köztársasági hajók hangárjaiban. Amik nem a vadászokat fogadták az olyan mozgásképtelen hajókra, engedtek vonónyalábot, amiken még feltehetőleg él a legénység. Wedge a gépében ült és hagyta, hogy a robotpilóta magától leszálljon a géppel az Aquatine hangárjába. Kezeit levette az irányítókarról, hátravágta magát az ülésbe és mélyet sóhajtott. Nagyon megizzasztotta ez a harc, pedig már edzett és tapasztalt pilóta volt. Gépe landolt, hajtóművei kialudtak, Wedge kiszíjazta magát és kiszállt. Belor sarkon fordult és a hidat készült elhagyni, nyugodt volt örült, hogy végre befejezték a harcot, bár nem kellett semmi milyatt aggódnia hisz gondosan kitervelt minden apró részletet.  Uram.- szólt utána Morus Belor megállt és eddig lesütött szemeivel felnézett.  Mi…  Haladjunk tovább a Citadella Állomás felé.- válaszolt Belor első tisztje be nem fejezett kérdésére majd újra elindult és elhagyta a hidat Beért a kabinjába, ahol a harc előtt Wedgeel beszélgetett. Rövid időn belül Antilles is megjelent és visszaült még be nem fejezett itala elé, amiből egy csöpp sem lögybölődött ki a nagy csata közben. Ez is bizonyítja mennyire, jól érti a dolgát Belor hisz még a pohár teljesen épp, ahogy a legénység is és pont ezért nevezték a flottában az Aquatinet műkincsszállítónak, mivel azoknak sem esne semmilyen baja. A két barát csöndben ült a kabinban nem tudtak mit mondani egymásnak meg kellett emészteniük a nemrég történteket, hiszen szinte szemvillanás alatt játszódtak le az események. Wedge emlékezetében még tisztán életek a képek, érzések. Amikor átrepült a vadászok sokaságán majdhogynem súrolva őket, amikor a hajók mellett száguldott iszonyatos sebességgel, a csatahajó robbanása keltette ijedtség. Belor kifejezéstelen arccal ült a foteljében nézte az ablakon keresztül a csatából maradt roncsokat, amint keresztülvágtak közöttük és azon töprengett, vajon mikor hozza össze a sors egy méltó ellenféllel. Így ültek és hallgattak, de a csöndet egy csipogás törte, meg ami akárcsak nemrég az asztalba épített kommunikátorból jött. Wedge fel sem nézett, mintha nem is akart volna tudomást venni róla. Belor el volt fordulva az asztaltól és nem is volt hajlandó visszafordulni egyszerűen jobb kezével kinyúlt oldalra és lenyomta a válaszoló gombot.  Igen hallgatom.  Uram üzenet a Coruscantról a legmagasabb prioritással. Ennek hallatára Wedge felnézett, Belor teljesen az asztalhoz fordult.  És mit üzentek?- kérdezte Belor  Térjünk vissza, amint lehet.  A konvoj elég közel került már az állomáshoz most már akár az is meg tudja védeni.- mondta Wedge  Csak az Aquatine?- kérdezte Belor  Igen uram.  Akkor amint készen vannak, induljunk.- mondta Belor és elengedte a gombot.

Leírtam de azóta a süllyesztőbe került. Egy részlet azért szerencsére megmaradt belőle, ha nagyon érdekel bemásolhatom ide...

És le is írtad, brada? Mert akkor elküldhetnéd emilben... Érdekelne. Én is írogattam ilyeneket még 14 évesen, de nem fejeztem be. Van egy SW koppintásom, ami félig-meddig megvan. A neve: Star Race - A Csillagfutam). Ez az első SW film (a Baljós árnyak) fogatversenye nyomán ihletődött... Kicsit StarCraft, kicsit Star Wars, s így utólag azt is mondhatom: Warhammer is). De hát ez az első regényem, melyet 14 évesen, pont a születésnapomon kezdtem el. Így utólag nagyon infantilis, de az első, s ez nosztalgiakönnyeket csal szemembe.

Nekem is volt egy hasonló podracer típusú írásom de sajna törlődött. Pedig Sebulba már épp megérkezett egyik első versenyének színhelyére.

Én egy Star Wars folytatást írosgattam anno. Azóta nagy nehezen rájöttem, hogy ahhoz még "kicsi" vagyok ezért letettem róla de azért a történet még mindig itt van a fejemben. Azóta csak kisebb, saját történeteket írosgatok...