Legalább udvariasan fogalmazták meg az elutasitást.
És legalább válaszoltak. Nekem 2000-ben a pályázatra beküldött könyvemet még csak válaszra sem méltatták.

Meg az orosz és az amerikai haderőt sem árt ismerni.

Egyébként tetszik az ötlet, én is gondolkodtam rajta, de én maradok a fantasynál.

Értelek én. Csak én éltem már akkor is és tudom, hogy akkor menyire másként gondolkodtak az emberek, mint ma. És mennyire mást vártakel tőlünk, mint ahogyan mi gondolkodtunk!
Erre céloztam. Van egy regényben egy enyhe célzás a világ kettősségére: Egy amarikai bombázó kénytelen leszállni a SzU területén. Üzemanyagot lopnka, és mert fáznak, cserélnek egy helyi fazonnal. Az egyik pilóta nekiadja a saját kopott farmernadrágját az orosznak, cserébe annak a drága bundájáért. De az orosz is úgy érzi, hogy bomba üzletet csinált. A bundáért csak ki kellett mennie a bázisról vadászni. De ilyen márkás amerikai farmerje senkinek sincs a közelben!

szerk: ha orosz, akkor ne feledkezz meg a jellegzetes orosz névhsználatról!
Pl. Szergej Pavlovics Fedoszjan. Szergejnek hivják a fazont, Pável volt az apja és Fedoszjan a vezetékneve.

Hosszú nevű, kicsit latinos fílingű emberke: én csak a "történetre gondoltam, hogy nagy marhaság-e.
Blarskerin: pont az lenne az egész lényege, hogy a megszállókat mutatja meg, mi és hogyan.

Én is azt mondom, hogy vágj bele!
De mondok még valamit. Egy 1986-os szovjet katona egy kis utána olvasást igényel. Szóhasználat (szótár és társadalmi szavak) tekintetében.
Egy "felszabaditó" forradalmár gondolkodásmódját nem lehet egy játék alapján megirni.

Szerintem is vágj bele, addig nem derül ki h marhaság-e, avagy nem, amíg meg nem írtad

Egyet értek Blarssal! Azonban azt kell mondjam, semmit sem számít, hogy az író mit érez sablonosnak, vagy mit érez tökéletesnek, a kritikus mindenbe bele fog kötni, mert hiába, ő MEGTEHETI! És senki ember fia nem fogja rajta számon kérni a véleményét, kivéve magát a kezdő írót! Mivel pedig a kritikus szava egy kiadói közegben jóval súlyosabb az íróénál, e miatt indulunk mi vajmi kevés eséllyel a kiadásért folytatott harcunkba...

Kicsit vitába szállnék veled, Che!
Szerintem csak az számit sablonosnak (legalább is az én szememben) amit az irója valóban bizonyos klisék szerint készit el. Valaha volt a Ludas Matyi c. vicclapban egy mottó: Régi viccek nincsenek. Egy újszülöttnek minden vicc új.
Kitalálhatsz valamit úgy is, hogy hogy előtted már megtette valaki, csak te nem tudsz róla. Akkor pedig nem másoltál, csak elkéstél egy kicsit.
Viszont a kritikusok eleve azt keresik, hogy egy mű melyik részét, mihez lehet hasonlitani. Hiába minden jószándéka az irónak, ha egy kritikus minden erejével arra koncentrál,h ogy hasonló elemeket keressen más művekben.
Erre egy nagyon jó példa volt az egyik Galaktikában vagy huszonöt évvel ezelőtt. Egy sci-fi irót "kritizáltak". Ha jól emlékszem, valami Verne nevű kis kezdőt. Persze poén volt az egész, csak később az ő kritikusaik is pontosan azokat az érveket kezdték használni, ami abban a számban még csak vicc volt.

Ma már elég nehéz olyat alkotni, ami nem sablonos XD.
Ha valaki elkezd írni egy egyedi világban, amit ő dolgozott ki, érvényesülni fog a sablon, mert van mihez hasonlítani már - és a kritikusok, ahogy Truffaut is mondta "hasznosnak akarnak látszani". Tehát egy mű lehet jó, de akkor is meg kell találni benne a kivetnivalót, ha nincs benne igazából. Ha nem találnának, nem érne semmit a kritikus munkája XD. Mondta Truffaut (aki ugye filmrendező, és kritikus volt - tehát köze nem sok volt az irodalomhoz).
A legkönnyebb valamire ráaggatni, hogy sablonos.

Szerintem főként az az ok, hogy ha egy művet normálisan, leírásokkal tűzdelünk tele, és lehet a széles tömeg számra is értelmezni eleve az írottak értelmét, akkor az már sablonos, hiszen a klasszikus írók, és a mai ponyvaalkotók szintén a világos, érthető leírásokat kedvelik.

Nem hiszem, hogy feltétlenül mindenkinek a sablontól kéne elrugaszkodnia. Nekem is mondta anno a magyartanárom, hogy "na, Attila, akkor téged eltiltunk a Csáth Géza novelláktól" XD. Túlságosan is érződött a stílusomon. De az osztálytársaimnak tetszett, és szívesen olvasták. Akkor hol itt a baj?
Szerintem, ha már tetszik valakinek a műved, megérte. Mindenkinek nem tetszhet.

Nem-sablonosat meg akkor lehet alkotni, ha egy saját magad által kitalált nyelvvel és írásmóddal írsz abszolút elvont, absztrakt, vagy abszurd dolgokról. Akkor nem lesz sablonos XD.

Amúgy KITSUNE-nek gratulálok én is!

Isten ments, hogy kimaradjak a nagybecsű kritikusok pocskondiázásból!
Szóval, az én egyik novellámra, azt mondta a tanárúr, aki szakmáját tekintve irodalomkritikus, hogy iszonyú sablonos.
Na már most, kérdem én, akkor mi nem sablonos! Mert hát ilyen szempontból bármire ráfoghatjuk ezt. Mi kezdők nem tudunk anélkül alkotni, sőt senki sem tud anélkül alkotni, még a leghíresebb, befutott írok sem, hogy ne hasonlítsák más művekhez a szerzeményeiket, vagy ne merítsenek ötleteket abból. Ha pedig ezt a gondolatmenetet követjük, akkor bizony sablonos Asimov, mert minden története tudományos fantasy, sablonos Verne, mert csak a felfedezésekről és azok továbbgondolásáról ír, sablonos Stephen King, mivel minden története horror, amiből már ugye rengeteg van! Kérdem én, akkor mi nem sablonos????????

Az én szarvamat nem törte le.

De azért durva volt, így, hogy meg sem mutatták az írásokat főleg. Egyébként meg, írjanak ők sci-fit ha annyira tudják kritizálni...

Azért remélem, nem törtelek le túlzottan!
Én harminc éve próbálgatom kisebb-nagyobb kihagyásokkal (feleség, gyerekek, munka) az irogatást és majd csak akkor hagyom abba, ha már nem tudom kezelni a billentyűzetet.
Neked is, és minden fiatalnak csak azt tudom mondani: Ne add fel! Ha van ötleted, ird meg!

Hát igen...

A pályázatos dolog: no comment... "ő az egyetlen aki el is szokta olvasni" ... grat annak aki ezt mondta...

Tudod az a legérdekesebb az egészben, hogy lényegében akkor ért véget Magyarországon az igényes sci-fik kiadása, mikor csődbe ment a hajdani Galaktika könyvkiadó.
Csak az "újonc" irókkal nagyon keményen bánnak. Már többször leirtam ezt a sztorit:
Egy pályázatról akartak riportot csinálni és megkérdezték a zsürit, hogy milyenek a beküldött művek. A zsűri tagjai elküldték a riportert az egyik zsűrizőhöz, mert ő az egyetlen, aki az összes beküldött művet el is szokta olvasni!
Éljen a hozzáértő és pártatlan zsűrizés!

A könyvem szex-hiányával kapcsolatban arra céloztam, hogy van egy jelenet, amikor egy átbeszélgetett este után a lány ruha nélkül ébred az éppen öltözködő srác szobájában, a takaró alatt. Lehet, nagyon merész a fantáziám, de két fiatal mit csinálhat pucéran egy takaró alatt?

Kezdem úgy érezni, hogy ez a Galaktika vagy pornóregényekkel vagy néprajzi művekkel foglalkozik...

Hány Asimov műben vannak dalok, meg népek hagyományai? Meg hány Asimov műben van szex? Hát nem hiszem, hogy sokban... Jó, nem mindenki Asimov, meg nem feltétlen kell hozzá hasonlítani, dehát, ilyenek nincsenek benne és mégis rengeteg olvasták, olvassák a műveit még ma is, szerintem elmondhatjuk, hogy ismert íróról van szó. Tehát ez a kritikus elég érdekes dolgokat hiányolt a művedből, tekintve, hogy az SCI-FI.

A többiekkel kitárgyaltuk már, hogy én egy Galaktikába is irogató kritikusnak megmutattam az Űrlakók c. könyvecskémet. Csak azt nem vonta kétségbe, hogy tudok egyáltalán irni.
Nem találta elég részletesnek, mert nem lehet belőle megismerni a szereplő népeket. Hiányolta a népek dalait, hagyományait. hiányolta, hogy a két főszereplő miért nem bújik ágyba egymással. (Ha elolvasod, találsz majd egy kurta kis jelenetkét, ami után ez elég furán hangzott a számomra).
A kiadó, amelyiknek 2000-ben egy pályázatára beküldtem, még a mai napig sem válaszolt semmit.
Sajnos ez a magyar könyvkiadás.
Nem mintha egy meg nem értett zseninek tartanám magamat és Nobel-dijra érdemesnek az irományomat. Csak egy szórakoztató kis művecske.

Kösz, megtaláltam! Elég durva...

A nőírós duma azért már eléggé túllőtt a célon. Én nem vagyok nő, így nem igazán érdekel, de azért durva.

lonelywolf18!
Bocsika, lusta vagyok újra beirni a Galaktikás kritikákat. Ugyanis ténylegesen be kellett gépelnem őket. De ha az oldalszámlálóval visszamész a 9-ik oldalra, a nevem alatt megtalálod őket.
Előre szólok, csak erős idegzetűeknek ajánlott! A gyengébb idegzetű irók nyugalmának megzavarására alkalmas szövegek találhatók bennük.

Nem így írtetem az "irigy szót"

Hát, azért nem kell elbizonytalanodni! Habár ahogy láttam, már több a tapasztalatod az életben, mint nekem, de azért én javaslom, hogy próbálkozz.... nekem tetszett a sci-fi-d, de nem olvastam bele nagyon, ezt mindjárt bepótolom.

Galaktikás kritika: nem láttam, pedig visszamentem jópár oldalt, lehet, hogy csak átsiklottam rajta. Be tudod újra írni? Vagy megmondani, hogy hol van...

Hogy egy kiadónak elnyerje a tetszését egy elsőkönyves iró műve, annak matematikailag szinte kifejezhetetlen a valószinűsége.
Én 2000-ban egy pályázatra küldtem be a könyvemet. Még annyit esem válaszoltak, hogy hagyjam őket békén. Ha kiváncsi vagy ezirányú tapasztalataimra, kérlek olvass vissza pár oldalt! Feltettem pár régi Galaktikás kritikát is, amivel a kezdőket "bátoritották".

Egy kicsit beleolvastam a sci-fidbe, nem rossz...még olvasom tovább, de most nem érek rá.

Amúgy én fantasy írással próbálkozom, mikor van időm..."Az Izzás Kövei" a címe, ha meg már van ilyen akkor majd kitalálok valami mást...

Ha valamelyik kiadóhoz elviszed, akkor nem feltétlenül kell érte fizetned, persze ehhez gondolom az kell, hogy elnyerje a tetszésüket. Ezek csak a spekulációim, javítsatok ki ha tévedek...

Én nem vagyok irigy. Csak gratulálok és örülök, ha valakinek legalább sikerül.
Amikor fiatal voltam, mint most a többség, nem volt megfelelő összeköttetésem, hogy megjelentessem valamelyik művemet.
Most nem kellene hozzá összekötetés, csak pénz. De nekem az sincsen.
Igy számomra egyelőre marad a jó nagy, méretes iróasztalfiók.