Néhány oldalas novellához nem is érdemes vázlatot írni.
Sok esetben hosszabb lenne a vázlat, mint maga a történet. A novelláknál csak arra kell vigyázni, hogy azonnal érthetővé kell tenni a dolgokat, mert nincs idő visszatérni magyarázgatni.

Mint azt privátban leírtam még régebben Blarskerin, én is próbálkoztam irogatni, persze nem regényt, csak kis történetecskéket...
Én nem készítettem vázlatot (azt hiszem ehhez nem is kellett) csak ami kipattant a fejemből, volt az bármilyen elmebetegség, leírtam.
Nincs elég fantáziám egy egész regény írásához, pedig sokat olvasok (vagyis ma már annyira nem, de régebben sokat olvastam) és mégsem tudok valami érdekeset kitalálni...

Az olvasás és a fantázia a legfontosabbak. És azután van még valami, amit én magam sem hittem el harminc évvel ezelőtt. Kell egy kis tapasztalat. Ismerni kell sokféle embert, hogy legalább vázlatosan ábrázolni tudja őket az író.
A vázlat, amit írtam, nagyon fontos, de nem szabad kőbevésett szabálynak tekinteni. Sokszor jártam úgy, hogy a vázlattól elég messzire elkanyarodtam, mert egy-egy jelenet megérte. Viszont ha nincsen előre lefektetve a történet gerince, akkor a kanyargások után az ember nem talál vissza az eredeti vonalhoz, nem tudja folytatni a sztorit.

Az Off topicban vetette fel BKrisz a történet kezdésének a problémáját. Talán legkifizetődőbb az in medias res módszer valóban. Csapjunk a dolgok közepébe, és az olvasó majd megérti, hogy mirőlis van szó. Egyetlen kikötés, hogy erre lehetőséget is kell adnunk az olvasónak. Nem kell mindent szájbarágósan elmagyarázni, de olyan célzásokat kell elejteni, amiből az olvasó legalább nagyjából megérti, hogy mibe csöppent bele.
Gimis fejjel én is úgy kezdtem az írást, hogy kigondoltam egy témát, magam elé húztam az írógépet és hajrá! Aztán rá kellett jönnöm, hogy szükségem van egy szamárvezetőre, vagyis egy vázlatosan kidolgozott témára, amiben benne van a szereplők neve, a kinézete és az események sora. Ezt azután már sokkal könnyebb "felöltöztetni", "húst aggatni a vázra", hogy valami igazi történet legyen belőle.
Számomra a legnagyobb gondot az jelentette mindig, hogy a sok elképzelt jelenetből melyiket hagyjam meg. Mert nem minden jelenet viszi előre a cselekményt és sok olyan is kialakult bennem minden történetnél, amire semmi szükség sem volt. Gyomlálni pedig nagyon nehéz. De sajnos muszáj.
Persze nem azért jöttem át ide,hogy csak én koptassam a szá.... izé.... a billentyűzetet. Szóljatok hozzá ti is, akik hozzám hasonlóan grafomániában szenvedtek!

Hát igen. Nemrég nyitottam egy Átiratok című totyikot a Minden más-ban, de nem harapott rá senki a témára, pedig szerintem tök jó így "megerőszakolni" az ismert sztorikat!

Warnen: ez eléggé SW megerőszakoló volt... de egyébként nem rossz... a kisebb hibákat leszámítva...

Lol?


-Grogan admirális! Uram?
Az idős tiszt lassan elfordult az ablaktól, a navigációs tisztre nézett
-Mondja százados.
-Uram, négy perc múlva kilépünk a hipertérből.
-A távolság?
-A felszíntől tíz egységre uram.
-Jól van. A kilépés után az összes turbólézer üteg egyszerre nyisson tüzet. A tűzvezérlők csak az életjeleket vegyék célba, az egyéb célpontokra a protontorpedók tüzeljenek - apropó - a jelentés?
A fiatal tiszt láthatóan idegesebb lett, feszengve, és nagyon halkan válaszolt
-Nincs változás uram - az utolsó jelentés óta beérkezett üzenetek megerősítették, hogy a halálcsillag elpusztult.
Az admirális visszafordult az ablakhoz, tekintetét a semmire szegezte. A tiszt nem láthatta azt a halvány mosolyt, amiért az admirálist néhány órával ezelőtt még kivégezték volna. Alig hallhatóan kérdezte a már minden tagjában remegő tiszttől
-És az uralkodó?
A navigátor arcából az összes vér kiszaladt, láthatóan szeretett volna valahol máshol lenni
-Nincs változás uram. Az uralkodó, és Vader nagyúr a támaszponton voltak, mikor az megsemmisült.
Az admirális hirtelen megpördült, észrevette a tisztje állapotát
-Mi az fiam? talán rosszul van?
a tiszt remegése nem csillapodott, az ájulás kerülgete
-Szedje össze magát fiam - az admirális hangja hallhatóan megváltozott alárendeltje utolsó mondatai után, most inkább atyáskodó volt, mint parancsoló - nálam nem divat a rossz hírt halálal büntetni (főleg, ha az a hír nem is rossz - gondolta agában)
már nem tehetünk semmit, kövesse a parancsot.
-Igen uram - a navigátor még mindig remegett, ajkai nehezen formálták a szavakat - uram, Neefrom parancsnok a flotta többi részével utánunk pár másodperccel érkezik meg a bolygó túloldalára. Az előzetes becslések szerint a lázadók teljes flottája ott várakozik. Nem kellene...
-Nem! - az admirális továbbra is az ablak mögötti fényeket nézte, jókedve ismét fokozódott - Karl Neefrom a legjobb vezetők egyike, tudja mit csinál. Ezen kívül Akbar admirálissal együtt végeztünk az akadémián. Remek stratéga, de az első siker után elveszti eme képességét, és úgy viselkedik mint egy fajankó. Meglepődnék, ha még mindig készenlétben tartaná a flottáját. - Grogan admirális fejét felszegve, halkan, szinte magának beszélt - Elsöpörjük őket. Egyetlen esélyünk van.
A kommunikációs tiszt ekkor magasba emelte kezét jelezve, hogy engedély nélküli jelentést tesz:
-Uram, az összes egység készenlétben, a támadásig harminc másodperc!
Az admirális végre ellépett az ablaktól, a parancsnoki híd korlátjába kapaszkodott, felkészülve a lassításra.
-Figyelem! Amint kiléptünk a hipertérből mind a három hullám azonnal induljon!
Az elsőtiszt, aki eddig némán állt az admirálistól nem messze, most döbbenten feléfordult.
-Uram...fedezet nélkül maradunk....
Az admirális széles mosolyra húzta a száját, megelégedetten mormolta: -Tudom fiam...tudom.


Luke követte Leilát vissza az ünneplők közé, de az ajtóban megtorpant. Egész testét megrázta valami borzalmas érzés, olyan erős volt, hogy térdre rogyott, ujjai görcsösen markolták a korlátot. Hirtelen egy hatalmas sugár csapott le a semmiből, de csak a másodperc tizedéig látta. Mindent fehér fény borított el, annyira vakító volt, hogy be kellett csuknia a szemét.
-Luke! - a hang a háta mögül jött, amikor felismerte, a döbbenettől először szólni sem tudott - Apám...?


Az elsőtiszt a parancsnoki hídra lépett, feszes vigyázba állt, hogy jelentést tegyen.
-Admirális úr, a támadás elsöprő sikert aratott. Neefrom parancsnok megsemmisítette a lázadók teljes flottáját, a vadászok a szektorban járőröznek, hátha valaki menekülni próbált. A bolygó felszínét sikerült teljes mértékben elpusztítani, ha a barlangokban vannak is túlélők, - bár erősen kétlem - azonnal meghalnak, amint a felszínre jönnek.
-Remek hír Bolder kapitány, most pedig hagyjuk el ezt az átkozott naprendszert, és térjünk végre haza.
Az elsőtiszt nem értette - ...haza, uram?
-Igen fiam, új köztársaságot építünk! - Grogan admirális ismét az ablak felé fordult, majd hozzátette, de most mindenki számára hallahatóan: - és elfeledjük végre az Erőt.

Részben én is a magam szórakoztatására írok.
De mindig ott lebeg a szemem előtt távoli álomkép gyanánt a kiadás lehetősége. Ezért igyekszem olyan témát találni, amibe nem lehet belekötni, hogy koppintottam.
Ezért írtam az előzőket, mert ha Kitsune beküldi valahová az írását, esetleg csúnyán leszólhatják az "okosok".

Két süsü, elolvastátok egyáltalán, hogy mit írt a szöveg előtt!? EZ FAN FICTION! Nem Harry Potter koppintás, hanem direkt a HP világában játszódó sztori!

Blarskerin: a fentebb írtak nem neked szóltak. Csak annyi, hogy fan fiction szinten nyugodtan írhat ilyet, de szerintem a saját és mások szórakoztatásán kívül nem is akar mást elérni.

Nekem tetszik a megfogalmazás, de nem hiszem el, hogy a művedet ne tudnád jobbá csiszolni, őszintén . . . Szerinted ?
Ja és mégy annyi, hány pálca van a gyreknél ? "Hát ez eltört. . . sebaj itt a másik
Amúgy nem rossz, csak nekem kicsit "TÚL" Harry Potter

valaqi!

Egy apró észrevétel: írj múlt időben, mivel a leírás és a párbeszédek jóval könnyebbek. Jelen időben fenn áll a veszély, hogy előbb-utóbb belebonyolódsz a történtekbe. És valóban a tördelés....előbb javítsd ki az egészet, hozd olvasható formába, és aztán tedd ki közszemlére.

Sarevok!
Pedig ennek a témának csak úgy szabad nekimenni, ha elég jól kidolgozott a témád, és a szereplőid is!
Kicsit hasonlít egy régen olvasott novellára. Egy fazon a saját családjából paranormális egyedeket fejleszt ki, de szakadás történik,mert a család egyik fele csak élni akar, a másik fele meg uralkodni is az átlag-embereken. Harcolni kezdenek egymás ellen. A rossz oldal nem meri felnevelni a gyerekeit, hanem árvaházba adja őket, mert haragjukban ezek a pszi-képességű gyerekek ölni is tudnak, méghozzá igen kegyetlen módon.
A főszereplő is egy ilyen árvaházban felnőtt gyerek, aki éppen abba a korba ér, amikor a két oldal (mely már régen kinőtt a család keretei közül) versengeni kezd érte. Csakhogy a srác rájött a képességére és megútálta magát, amiért több embert is megölt akaratlanul, dühében. Végül a jó oldalra áll, de csak azért nem ölik meg, mert az egyik "segítőjét", akit lelőttek, valahogyan "feltámasztja".

Bocs, hogy ilyen hosszan írtam! De látnod kell Sarevok, hogy egy ilyen témát komolyan meg kell előre tervezni!

Kár, hogy nem tudok sci-fit írni.

Miért lenne elég egy mágikus képességű személy? Egyébként az első (és ha nem vagyok elégedett, akkor utolsó ) könyvben csak ő lesz mágus. De lesznek más mágikus képességű emberek és lények is, akikre a főszereplő vadászik.

Hehe, lehetne a könyv címe Vadászat, úgyis mindenki vadászik valakire.

Szerintem témába vág, bár nem regény: Preyer Hugo-emlék sci-fi novellaíró pályázatot hirdetett az Avana Egyesület.
Határidő: 2008. 06. 22.
Eredményhirdetés: 2008. 07. 26., 17h (HungaroCon sci-fi találkozó)
Díjazás: pénzdíj, + megjelenés (Új Galaxis, Avana Arcképcsarnok magazinokban)
max 25 old.
2008. 07. 25-27. a találkozón lehet szöveges értékelést kérni hivatásos íróktól, a zsűri elnökétől.
Íme, itt nézhetitek meg, ha érdekel:
Honlap

Én már el is kezdtem írni egy novellát, a jövőbeli New York agglomerációs körzetében játszódik, egy kisvárosban. A globális felmelegedés miatt a tengert már csak óriásgátak tartják vissza, az emeberiség kis mesterséges szigeteken lakik. Egyrészről ez rossz, mert így a New Yorkiak és a Washingtoniak már egy külön idegen nemzet, ami teljesen máshogy fejlődött, viszont azt szeretném, hogy a novellából süssön a nyugalom, hisz ennyi víz mellett, nem nagyon lehet idegeskedni. Teljes nyugalommal meg lehet élni a tengerből, áramot is ad, stb., ebből a szempontból nem is rossz ez a helyzet.

Most ebből a két hszből született egy-két (szerintem) jó ötlet.

A varázsló akit üldöznek nem lesz gonosz, sőt, ő pont, hogy jó, de akiket meggyilkolt azokról ez nem mondható el, ám ezt az FBI sem tudja, meg a paranormális szervezet sem. A varázsló menekül az FBI és a másik szervezet elől, az FBI pedig nyomoz a másik szervezet után is, akik szintén a kormánynak dolgoznak, de erről csak nagyon kevés ember tud.

(Az FBI ügynök egy elég erős mágikus képességekkel rendelkező alak lett volna, a tudtán kívül, de ezt elvetettem.)

Nem rossz ötlet!
Ha sikerül elég jól kidolgozni, nagyot durranhat.
Egy kérdésem azért lenne. Miért kell egy FBI ügynököt kiképezni? Nem lehetne azzal növelni a kavarodást, hogy a paranormális szervezet a mágus ellen is harcol, de az FBI elől is bujkálni kényszerül?
Bocsi, ezzel nem akartam beleverni a csúfot az ötletedbe!

Ez nem tartozik a témához!!! Muszáj!?

Elkezdtem tegnap este egy napjaink New Yorkjában játszódó fantasyt írni.
Tömören arról fog szólni, hogy van egy nagyon erős (és gonosz) mágus, aki igencsak szeret gyilkolni, először rendes lőfegyverekkel próbálják elintézni (az FBI), de rájönnek, hogy lehetetlen, a mágus eltűnik amerikából, így egy ideig felhagynak az üldözésével. De visszatér és egy paranormális fenyegetésekre szakosodott titkosszolgálat ügynöke megkeresi őket, elmagyarázza a dolgokat néhány magasrangú ügynöknek, és elmondja, hogy az egyik FBIos elég erős mágikus képességekkel rendelkezik, és (talán) megfelelő képzéssel eltudna bánni a mágussal.

Ez így elég zavarosnak tűnik, de mit szóltok?

valaqi!

Én sem akalak elkeseríteni, de valóban előbb jó néhány regényen túl kéne esned, ahhoz, hogy igazán neki tudj állni írni. Valahogy úgy éreztem a szövegben, amit írtál, mintha egy vázlatot olvasnék. Például mindjárt az eleje:

Az egész teljesen idegenszerű, és valóban nem tudni, mi hogy néz ki. Nem írtál róla, hogy milyen a a ház, milyenek a szereplők. Így egyáltalán nem képes az olvasó elképzelni, amit te leírtál. A helyesírási hibákról annyit, hogy valóban használj Wordot, és úgy nagyon könnyű lesz őket javítanod. De véleményem szerint kicsit függeszd fel az írást. Olvass rengeteget, szépirodalmat elsősorban, aztán rátérhetsz a szórakoztatóirodalomra, hisz végülis a te irományod is ide tartozna. "Előbb tanulj meg járni, addig ne akarj futni" Kell egy támpont az íráshoz. Ez az olvasás.

Ha ettől elbizonytalanodtál, akkor nem volt valami nagy sztorid, amibe belekezdtél.
Én csak az igazat írtam. Nekem mindig kialakul előbb maga a történet és aztán keresek hozzá helyszínt.
Van például egy tervezett fantasym, amihez külön egy bolygót találtam ki.
De ha megnézed az "aláírásomban" azt a két kék sort, ott találhatsz már két kész regényemet is. Nem a levegőbe beszélek, azok is ugyanígy készültek. Kitaláltam egy jó történetet, aztán megcsináltam hozájuk a helyszínt is.

Nem tudom, mások hogyan csinálják, én nem a helyszínhez keresek történetet, hanem a kész történethez helyszínt.
A most készülő könyvemben is a meglévő sztori jeleneteit helyeztem el ismert helyszíneken.

A babonák és a magyar mitológia összeírására viszont kár időt pazarolnod. Azt már megtették néhányan. Alapvető dolgokat megtudhatsz a Mitológiai Enciklopédiából is. A bonyolultabb dolgoknak is sok helyen utána lehet olvasni.
A valós időben, valós környezetben játszódó történeteknek nagy hibája, hogy komoly háttérismeretekre van szükség a megírásukhoz.
Modern táltosok? A táltosok révüléséhez szükséges kellékek eleve kizárják a modern ábrázolást. Kb. olyan lenne, mint egy fürdőnadrágban miséző pap a templomban.
Hiszen táltosnak születni kell és sok éven át kell megtanulni a "mesterség" fortélyait. Eleink szerint az igazi táltost hét éves korában elrabolták családjától a többi táltosok és csak kitanult táltosként térhetett vissza az övéihez.

Köszi a szép hosszú beidézést!
De inkább maradjunk a saját irományainknál!
Erre a sok idézetre csak annyit tudok neked mondani, hogy kezdek rajtad csodálkozni. Ha ilyen sokat tudsz a táltosokról, akkor hogyan akarsz a független, alá-fölé rendeltséget nem ismerő, a világtól független táltosokból egy hierarchikus szektát csinálni?
A táltosok csak azt ismerték el "valakinek" aki náluk többet tudott. De az igazi táltos parancsot attól sem fogadott el. Maga döntötte el,h ogy mit tesz, vagy nem tesz.
Azonkívül a táltosnak az elrévüléshez kellettek bizonyos kellékek. Hiszen csak úgy, magától egyik sem juthatott a hetedik égbe, Égi Atyácska elé. Erre kellett a fehér ló. Vagyis csak a lelke. Vagy a "táltos paripa",ami lehetett dob, vagy lehetett megfelelően faragott bot. Nem hegyes, hanem pata formájúra faragott véggel.
Tegnap írtam neked, hogy gondold át kilencedszer is a témádat. Hallgass rám! Egy jó ötlet igazán átgondolt, rendbe rakott téma nélkül nagyon kevés egy könyvhöz.
Csak például:
A mohácsi csata elesett vitézei mitől lettek a gonosz szolgái? Abban az időben nem népirtás folyt, ha harcoltak. Akinek nagyobb serege volt, hódított. Sem a török harcosok, sem a magyar vitézek nem gonoszságból ölték ellenfeleiket.
A busójárás téltemető szokás és nem is magyar eredetű. Attól lett magyar, hogy a legenda szerint eleink ilyen maszkokban, birkabőrökbe öltözve kergették ki a városból a törököket. Nem az ördögöt, csak a törököt.
Amint az előbb írtam, a táltos testi valójában nem változik át, csak lélekben válik bikává.
Az általad megálmodott Zóna túlvilági lényeinél is ragaszkodnod kellene a hagyományokhoz, ha már magyar sztorit akarsz írni. A mi hagyományainkban nem voltak démonok. Csak ártó szellemek. A lidérc ezek közül is az egyik leggyengébb. Főleg mocsarakban csalogatja le az útról az embereket. És eleink még nem Lidércnek, hanem Ludvérc-nek hívták. Ahogyan az ördög is csak jóval később alakult ki, egy nem túl kemény ártó szellem, az Urdung nevéből.

Megint csak bocsika, nem akarlak kioktatni! De egy könyv megírásakor sok-sok mindent kell figyelembe venni. Maga az ötlet még kevés.

Ahogy Dantes is írta, ez a szerb-téma nagyon veszélyes terep! Akármilyen jó könyvet írsz emiatt elutasíthatják!
Szerintem keress valami más főellenséget!
Arról nem is beszélve, hogy a szerb háborús bűnösök nem a Vajdaságban, és nem magyarokat gyilkoltak.
Akik azt tették, azok kicsit öregek lennének a te történetedhez, mert még a II. vh. után követték el tetteiket. Vagyis minima 80 évesek.
Erre a faji témára utaltam a táltosok szövetségének a nevénél is. Ez túl régóta és túlságosan is ingoványos talaj. Már az I. világháború előtt azt énekelték a magyar bakák, hogy "Megállj, megállj te kutya Szerbia!"

Szerk: a táltosokkal különösen kell vigyázni, mert nagyon fura hiedelmek kapcsolódnak hozzájuk. A táltosok az elrvévülésbenlegtöbbször csak útmutatást kerestek, de a való világban, saját testi erejükkel oldották meg a kérdések legtöbjét. Lásd Lehel, avagy Lél történetét, aki vezető táltos létére hadvezérként vett részt a csatában!
Elrévülés közben csak más táltosokkal vívtak meg táltosaink, amikor is zegernyés, ún. tátorjános időt támasztottak, és bika képében küzdöttek meg a fellegekben. Az egyik fekete, a másik szőke bika képében. És amelyiket felöklelte az ellenfele, az bizony a hiedelem szerint a való világban is meghalt.

Érdekes témának ígérkezik, bár sok elemében kicsit sablonos is.
A jó és a gonosz harcát sokan és sokszor leírták már. Engem a témaválasztásod egy kicsit Christopher Douglas: Őrizők c. könyvére emlékeztet. Ott szerepel egy ilyen "szekta" mely őrzi a Föld magjához áncolt ős-gonoszt, mely teljesen természetesen elszabadul.
De ennél sokkal jobban zavarnak a láthatóan játékokból és a napi életből vett sablonjaid. A Zóna lehet nagyon jó ötlet, de lehet nagyon kemény csapda is. A csernobili verzió is, meg az eredeti ZÓNA, melynek egészen más a története az eredeti sztalkerrel együtt, pontos magyarázatot ad a ZÓNA létrejöttére, hatásaira és erejére. Miért pont Mohács belvárosa, mikor az általad említett csata a várostól távolabb zajlott?
Busó járás? Egy igen egyszerű, népi téltemető hagyomány, melyet másutt Kisze-báb égetésként tartanak meg. Nincs egyházi szervezése, minden résztvevő maga faraghatja ki a saját maszkját. Miért maradna el egyetlen maszk távolmaradásától? Mitől olyan különleges az az egy maszk, ha tizenkettő van belőlük? Ezt alaposabban gondold végig!
Szerb háborús bűnös? Miért pont egy szerb a fő gonosz? És miért háborús bűnös? Sokan mások sokkal több pénzt áldozhatnak a hatalom megszerzésére. És akinek több pénze van, annak lehetősége van több kommandóst felfogadni.
Magyarok Ősi Testvérisége? Ennyi erővel már Turul Védegyletnek is nevezhetnéd. Ha már a testvériség magyar és ősi, szakrális tudást alkalmaz, akkor nem lehet egy újságírót csak úgy az élére rángatni. Az ősi magyar szakrális tudás hordozóit táltosoknak hívják és jól látható, pontos ismertető jegyek vannak, hogy kiből lehet táltos.
Szerintem, ha regényt akarsz írni az ötletedből, akkor tedd el a STALKER-t, és alaposan gondold át 9-edszer is az ötletedet.
Szakíts a másutt olvasott-látott sablonokkal, vagy kövesd őket igazán! De akkor sokkal jobbat kell belőlük csinálnod, mint az eredeti volt!
Az ötleted nem rossz, de komolyabb sikerre csak akkor számithatsz, ha alaposan kidolgozod és magad találod ki a leirt dolgokat.

Bocs! Nem elvenni akarom a kedved az írástól! Csak fel szeretném hívni a figyelmedet, hol kell átgondolnod még a kezdet kezdetén a könyvedet.