Ismerős ez a forma de nem tom hól láttam. NEm kaphatunk egy kis segítséget?

Ezt nem is ismertem. De jó kis feladvány volt!
Felénk disznóvágáskor a disznósajtnak megtöltött gyomrot hivják gömböcnek

Ha nem tévedek, egy csiszolt kődarab van a képen. A formáját látom.
De fogalmam sincs, mire szolgálhatott és milyen magyar találmány része lehet.
Hacsak nem egy festékörlő, vagy gyufaméreghez az alapanyagok őrlésére szolgáló kő.

Köszi a dicséretet és a bizalmat, srácok!
Megpróbálok szétnézni, de nem akarom kisajátitani a topicok. Igazából a két utóbbi feladvány nem is tartozott szigorúan a topic ciméhez igazodó képek közé.
Persze ha valaki talál egy jó képet, amig én keresgélek, szivesen megnézem én is!

Kösz az infót blarskerin. ezt eddig nem tudtam remélem a következő képedről is meg lehet tudni valamit.(persze csak akkor ha elválod)

Ez a megoldás, Toten!
A magyarok fogatolás beli "találmánya" a jellegzetesen egyedi szügyhám. A lovak nyaka és mellső lába közötti mell-része a szügy. Itt tudja leadni a ló a legnagyobb vonóerőt.
A képen is ábrázolt hám elkészitése olcsóbb a párnázott, nyugati nyak, illetve vállhámoknál, melyekkel a lovak nem tudnak akkora erőt leadni. A szügyhám kezelése is egyszerűbb, gyerekkori tapasztalataim alapán. Igen sokszor láttam lovat befogni anno.
Hogy miért nem terjed el mégsem a magyar tipusú szügyhám? fogalmam sincsen. Voltak és vannak is nyugaton is szügyhámok, de azok a szijak elhelyezkedése alapján inkább a nyakhám változatai. Nem egyenes vonalban hat a ló vonóereje, hanem a "derekánál" csatlakozó istrángnál megtörik.
Itt mellékelek egy képet a nyakhámról.

Gratula, Toten! Te rakhatsz képet!

Még mindig nem ez a megfejtés.
A nyaklóval a kocsirúdhoz kötik az állatot. Kanyarodáskor az egyik ló az oldalával kénytelen nyomni a rudat és ezzel forditani a kocsit, a másik (amerre éppen kanyarodtak) a nyaklóval húzta magafelé a rudat.
Nem találtad el, de már közeledsz a megoldáshoz!

Nem.
A saroglya lényegében a kocsi végét jelenti. Azért rögzitették lánccal, hogy lenyitható legyen és hosszabb rakományt is feltehessenek a szekerekre.
De már többször is hangsúlyoztam, hogy amiről szó van, az hasznos dolog! Legtöbb országban ma is annál rosszabbat használnak.
És megismétlem a tanácsomat: próbáljatok már országbeli fogatok képeire rákeresni a NET-en!

Talán az úgynevezett saroglyát a magyarok tú díszesre csinálták, éppen ezért nem lehetett a kocsira feltolni sok dolgot mert meg kellett hozzá emelni?

Bocsánat a floodért!
Mivel rá kellett jönnöm, hogy a fórumozók többsége már nem ismerheti a szekereket és lószerszámokat, idelinkelem még egyszer a feladvány képét, megjelölve rajta a szekér és a lószerszám fontosabb elemeit:
Szekér rajza a fontosabb részek nevével

A kérdés még mindig ugyanaz: Melyik az a magyar "találmány" a rajzon, ami minden célszerűsége ellenére sem terjedt el a világban.
Segitségül egy jótanács: próbáljatok megnézni más országokból való kocsikat a NET-en!

Sajnos még ez sem talált.
Számomra, mivel gyerekkorom nyarait tanyahelyen, lovaskocsik közelében töltöttem, nagyon egyértelmű volt a dolog. Sosem értettem, hogy tőlünk nyugatabbra (a fejlett nyugaton) miért nem vették át ezt a nagyon hatékony megoldást.
A képen is ábrázolt "találmány" hatékonyabb és olcsóbb is nyugati megfelelőinél.
Mivel ezek szerint ti nem ismeritek már annyira ezeket a dolgokat, mint nekem volt szerencsém megismerni, segitségül elárulom, hogy nem közvetlenül a szekér egyik alkatrészéről van szó!

Hát elég messze elkanyarodtál a feladványtól, az biztos.
Sem a pestis, sem a derékszögű utcák, sem a francia nyomor nem volt magyar találmány.
A képen látható szekér egyébiránt ugyanolyan jól tudott kanyarodni, mint a nyugaton abban a korban alkalmazott kocsit. A nyugati országokban mezőgazdaságra nehezeb testű, ún. "hidegvérű" lovakat használtak. Nálunk ezek akkor még nem terjedtek el.

De térjünk vissza a kérdésre: A képen látható egy magyar "találmány" amely minden hasznossága ellenére sem terjedt el igazán a világban.

Tehát hasznos dologról van szó. És igazából ennél a "találmány"-nál a mai napig rosszabbat használnak a legtöbb országban.

Lovaskocsikat még ma is használnak a világ legtöbb országában, bármilyen hihetetlen is ez. A fogathajtó versenyek is ezt bizonyitják.
Egyébként gondold át a történelmet, hogy mióta járnak autók! A képen ábrázolt fogat az 1800-as évek első felében lehetett használatban. Szerinted akkor már autók járták Nyugat-Európa útjait?
Lehet, hogy megdöbbentő, de a II. világháború kezdetén a leginkább gépesitett német hadsereg tábori tűzérségének még a 80 %-a ló vontatású volt!

Még ez sem az igazi.
Az egy hosszú nyelű ostor, mellyel a kocsisnak el kell érnie az elől haladó három lovat is. A világon mindenütt hasonló ostorok alakultak ki. Hajlékony nyélen egy szij, ami lehet diszes, vagy egyszerű is.

A szekéren ülő uriember kezében levő botszerűség? Esetleg ostorszerűség? Nem tudom a nevét

Egyáltalán nem volt nehezen kezelhető. A rajz alapján láthatod, hogy egy ember simán boldogult vele.
A nagy, hat lovas hintókat általában kettő-három kocsis irányitotta. Egy a bakon ült, egy-kettő segitője pedig az első, illetve második pár ló egyikén.
A szállitásra szánt szekereket hasonló módon irányitották, mint a hintókat.

Nem tudom, poénnak szántad-e, de ez sem jó megoldás.
Az öt ló a terep nehézsége (pl. homok, vagy mély sár) miatt volt a szekér elé fogva. Mert öt lónak éppen egy lóerővel több a vonóereje, mint négynek.
Amit te a lovak sörényének (hajának) néztél, azok diszitő szijak a lószerszámon. Kb. annyi a szerepük, mint amikor a legányek virágot tűztek a kalapjuk mellé.

Ez sem az igazi.
A bak magassága a nyugateruópai jobb minőségűnek mondható utakon, illetve a hintókon nagyobb volt. Az alacsonyan levő bak tulajdonképpen abból ered, hogy ezt a szekér tipust eredetileg nem személyszállitásra találták ki. Vagyis nem a hajtó kényelme, hanem a szállitott teher mennyisége a lényeges.

Talán a szekéren ülő ember helyzete? Azaz, ahol az irányító ember ül?

Az általad felvázolt fogatolási módnak lett volna egy nagy hátránya. A szekerek nem elég szélesek, hogy három lovat lehessen elébük fogni. Ráadásul a szekér kormányzását a rúd két oldalára befogott lovak végzik.
Sajnos nem ez a helyes válasz.

Hát, szerintem azért, mert az első három lovat elég nehéz lehetet írányitani, jobb lett volna, hogy előre kerül a kettő, és hátra meg a három, mert ez kicsit furcsa kiosztás szvsz.

Részemről feladok mégy egy magyar talámányt.
A képen egy magyar szekér látható. A kérdésem: Mi az a magyar találmány a képen, mely minden előnye dacára nem terjedt el a világban?

Mivel ez egy ugró finn, másképpen finn, aki ugró, alul pedig egy család van, a megfejtés:

finnugor nyelvcsalád.