A jelek szerint a közösség végre megkapta azt, amire már évek óta áhítozott – csak épp nem attól, akitől kérte. Persze érdekel ez bárkit is a végeredményt látva? A lényeg, hogy itt az XDefiant, a definitív Call of Duty-gyilkos, a trónfosztó és megváltó, ami két vállra fekteti az Activision sikerszériáját, majd halotti tort ül felette. Legalábbis ilyen és ehhez hasonló szóbeszédeket hallani szerte az interneten (leginkább persze Redditen), valamint jónéhány tartalomgyártó is ezt hangoztatja – de valóban így lenne? Bobby Kotickék fogják még F-eket tweetelve temetni a világhírű franchise-t?
CoD Mobile helyett
Valószínűleg nem. Komolyra fordítva a szót, a Call of Duty nemes egyszerűséggel túl nagy név ahhoz, hogy csak így meg lehessen buktatni, viszont tény, ami tény: a rajongók egy része már régóta vágyott arra, hogy a Call of Duty Mobile, vagy valami ahhoz hasonló megjelenjen PC-n és konzolokon. Egy olyan free-to-play címre áhítoztak tehát a játékosok, ami egybegyúrja a sorozat legjobb pályáit és fegyvereit, miközben visszavezeti a szériát a gyökereihez (így garantálva a nosztalgiát), na és persze kijavítja azokat a hibákat, amikre a modernebb felvonások esetében annyi panasz érkezett. No, valami ilyesmit kínál az XDefiant (legalábbis a zárt béta alapján), amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy a fentiek közül elég sok tételt ki tudtam pipálni a képzeletbeli listámon.
A Ubisoft ingyenesen játszható, crossplay támogatással érkező üdvöskéje ugyanis egy igazi arcade multiplayer FPS, gyorsan mozgó karakterekkel, klasszikus, három útvonalas pályákkal. A térképek nagyobbik része ráadásul kicsi vagy közepes méretekkel bír, és még labirintust idéző terepek sincsenek – csak egyet-kettőt tudnék mondani, ami esetében szurkoltam, hogy ne azt szavazza meg a lobby. Mert itt bizony ilyen is van: alapesetben két pályát ajánl fel a játék, de ha egyik sem szimpatikus, még mindig élhetünk azzal a lehetőséggel, hogy a rendszer random játszóteret dobjon be következőnek. Ez így leírva talán nem hangzik nagy dolognak, de higgyétek el, nagyon is jó érzés volt átugrani, mondjuk, egy Echelon HQ-t. És még csak újdonságnak sem nagyon nevezhető, mivel a régebbi Call of Duty-játékokban is akadt ilyen opció – nyilvánvalóan pont azokból merített ihletet az egyébként ex-CoD fejlesztőkből (is) álló csapat. Inspiráció azonban nem csak onnan érkezett.
Kompetitív CoD
Attól függetlenül, hogy az XDefiant egy pörgős arena shooter, nem csupán „agyatlan és céltalan” öldöklésről van szó, sőt a fókusz kifejezetten az objective alapú játékmódokon van. Az A, B, C jellegű pontfoglalás mellett megtalálhatjuk többek között a hardpoint itteni megfelelőjét, valamint az Overwatch-ból és Team Fortress 2-ből ismert escort mód is a repertoár részét képezi – ehhez természetesen egyedi, hosszú és lineáris felépítésű pályákat terveztek a fejlesztők. És ha már az Overwatch-nál tartunk, itt az ideje megemlíteni a hero shooter mechanikát is, ami szintén jelen van a játékban, méghozzá remekül megvalósítva. A különféle képességek szerencsére nem nyomják el a klasszikus tűzharcokat, inkább csak feldobják, kiegészítik őket – ettől függetlenül persze erősek, így mindenképp van jelentőségük és taktikai értékük. Mindenki két képességgel vetheti bele magát a küzdelmekbe: egy relatíve gyakran használható alap skillel és egy meglehetősen lassan töltődő ultival. A képességek amúgy frakciókhoz kötöttek, némelyik csoport pedig passzív jóságokkal is rendelkezik, ilyen például a The Division Tisztogatóinak (Cleaner) gyújtólövedéke.
A karakterek közötti egyensúly egyébként már most egész jónak mondható – talán csak a gyógyítókat éreztem kicsit erősebbnek a többieknél, mivel könnyebb használni a képességeiket, plusz lényegében univerzálisak, hiszen mindig, mindenhol jól jöhet némi életerő-löket. Viszont egy jó helyre pakolt pajzs is rengeteg számít, a terepet feltüzelő drónokkal pedig számos ellenféllel tudunk végezni egyszerre – na és persze a szinte láthatatlanná tévő digital ghillie suit is számos előnyt biztosít, mivel könnyedén kerülhetünk vele. Ahogy mondtam, mindennek és mindenkinek van értelme, a győzelemhez pedig az összes résztvevőre szükség van, a játék esszenciáját ugyanis a csapatmunka adja. Az XDefiant egyértelműen az a fajta alkotás, ami sokkal-sokkal könnyebb és élvezetesebb egy összetartó csapattal, mintsem random beugrókkal. Nehéznek hangzik összeszedni öt plusz embert? Nos, annyira tényleg nem egyszerű (főleg, ha valaki magányos farkas), de a fejlesztők azért próbálták megkönnyíteni a dolgot, és nem csak a már emlegetett crossplay támogatással.
Jópáran gúnyolták az XDefiantöt a grafikája miatt, mondván, hogy úgy néz ki, mint egy mobiljáték. Ebben sajnos van is valami (főleg a mozgás- és fegyver animációk kapcsán akadnak problémák), ami annak fényében különösen meglepő, hogy a The Division-szériát is hajtó Snowdrop Engine fut a játék alatt. Cserébe a pályák legalább változatosak, hiszen – a frakciókhoz hasonlóan – a Ubisoft különböző FPS és TPS szériái ihlették őket, plusz a kicsit egyszerű, csúnyácska külsőnek azért megvan a maga oka: a CS:GO-hoz és a Valoranthoz hasonlóan valószínűleg egy kenyérpirítón is vígan el fog futni a játék, ami azért elég jó dolog. Különösen a kiadónak, hiszen ha sok ember számára érhető el a termékük, az nagyobb játékosbázishoz vezet, és így nagyobb profitot tudnak termelni a mikrotranzakciók által. Ami viszont számunkra lényeges (és itt most visszakanyarodnék a megfelelő létszám összehozásához), hogy egy ingyenes, gépigénnyel alig-alig rendelkező játékhoz könnyebben tudunk csapatot verbuválni a baráti társaságból.
Mert mindig van egy DE
Sajnos vannak azért negatívumok is, például az, hogy a fegyverek közötti egyensúly megteremtése már közel sem sikerült olyan jól, mint a képességek esetében. Szerencsére nem arról van szó, hogy akadnak olyan gyilokszerszámok, amikkel bárkit lealázhatunk, épp ellenkezőleg: érzésem szerint túl sok használhatatlan hulladék került a felhozatalba. Oké, ez talán egy kicsit erős kifejezés, de a félautomata rohampuskákon felül a játék burst AR-je, valamint az M16 is olyan siralmas tüzelési sebességgel rendelkezik, hogy egyszerűen semmilyen szituációban (legyen szó bármekkora távolságról) nem vesszük hasznát. A 2019-es Modern Warfare-ből átemelt gunsmith rendszerrel (itt összesen öt kiegészítőt aggathatunk a flintáinkra) persze tudunk rajtuk javítani, de sajnos közel sem eleget. Továbbá árnyalja az összképet, hogy bár tartalom és játékmenet szempontjából már a zárt béta alatt is egészen késznek érződött az XDefiant, a tesztidőszak azért így sem ment zökkenőmentesen. Az egy dolog, hogy az első hétvége során a szerverek rendre haldokoltak, (ezt egyrészt már rég javították, másrészt a végleges verzióban egészen biztosan nem lesz ilyen gond), de emellett nem egyszer sikerült összefutnom olyan ellenféllel, akinek szó szerint csak a fegyvere látszott. És nem, nem a láthatatlanságot biztosító ruhát használta, és még csak nem is egy csalóval álltam szemben – egy szimpla bugról volt szó, ezt később maguk a fejlesztők is elismerték.
Remélem, hogy a teljes verzió startjára ezeket sikerül gyökerestől kiírtani a programból, mert amúgy egy nagyon szórakoztató online lövöldével van dolgunk, szóval kíváncsi vagyok, milyen lesz az indulás, és mivel fog bővülni a későbbiek során. Esetleg még több küldetés-központú játékmódot kap, netán egy Search & Destroy-szerű móka is belekerül? Vagy a komolyabb, kompetitív vonal mellé egy könnyedebb oldalt is kap a játék, és elkezdik belepakolni a party mode-okat (Gun Game, One in the Chamber, satöbbi) is a Call of Duty-ból? Kíváncsian várom, mit hoz végül össze a veteránokból álló fejlesztőcsapat.
