Remnant világa nem éppen kegyes az emberiséggel szemben. A legnagyobb veszélyt a Grimm nevű szörnyek jelentik, amiknek egyetlen célja embereket ölni. Azért, hogy felvehessék ellenük a harcot, speciális iskolákban képeznek olyan harcosokat, akik képesek hatékonyan megküzdeni velük, megvédve a civilizációt. A címadó RWBY (ejtsd: ruby) nevű csapat is ilyen tanulókból áll, akiknek egy, a sorozat 2. és 3. évada közé illeszthető küldetését hajhatjuk végre egyedül, vagy többedmagunkkal a játék igen rövid kampánya során. Emellett van két, szinte egyforma játékmód, amiben hordákban özönlenek az ellenfelek, és a puszta túlélés, illetve egy-vagy több pont megvédése a cél. Ami valljuk be, nem túl sok.
Sok süti és ezüst szemek
A fentiek alapján elgondolkozhat az ember, hogy mégis milyen vonzereje lehet ennek a játéknak, hogy a kampányt végigjátsza, netalán még ezen felül is több órát töltsön vele. Itt jön elő a Grimm Eclipse fő vonzereje, vagy éppen hátránya, hiszen elsősorban a RWBY rajongóinak készült, nem pedig széles játékos közönségnek. Kinézete a sorozatot idézi, kicsit rajzfilmszerű, de egyébként nem emelkedik ki vetélytársai közül. Ugyan a helyszínekkel igyekeztek variálni – vannak itt erdők, régi, vagy éppen modern romok, rejtélyes sziget, hightech kutatólabor –, de pályák dizájnja inkább jellegtelen. A kampányban az út gyakorlatilag nyílegyenes, eltévedni lehetetlen. Ha vannak is időnként útelágazódások, azok vagy ugyanoda vezetnek végül, vagy csak a nem túl eldugott, gyűjthető sakkfigurákhoz vezető utakat jelentik. A játszható karakterek és az ellenfelek többsége viszont egy az egyben a sorozatból lettek átemelve; visszaköszönnek a jól ismert effektek, mozdulatok, hangok és szinkronszínészek. A zene úgyszintén, így garantált, hogy kellően felpumpálja bennünk az adrenalint a Grimmek vadászata közben. Emellett Jeff Williams, az eredeti zeneszerző egy külön számot is írt a játékhoz, ami a stáblista alatt hallható, de néha játék közben is felcsendül.
Na de mennyire élvezetes Grimmeket ölni? Ha az ember ráérez a harcra, megtalálja a kedvenc karakterét, esetleg még sikerül más játékossal is összeakadnia (nem túl sokan játszanak vele), egész jól el tud szórakozni, amíg meg nem unja a repetitív játékmenetet. Az alapjátékban 4, DLC-vel 8 karakter közül választhatunk, akik mind eltérő stílust képviselnek. Yanggel érdemes beleugrani a sűrűjébe, Blake rendszeresen kiteleportál a támadásai végén, nehogy eltalálják, Weiss pedig képes lefagyasztani az ellenfeleit. A gyors és erős támadásokkal kombózhatunk, amik így egy, vagy éppen több ellenfél ellen hasznosak. Az erős ütéseinkkel ráadásul esélyt adhatunk a társaink számára egy nagy erejű támadás végrehajtására. Emellett majdnem minden karakter rendelkezik lőfegyverrel, amelyek ugyan nem olyan hatásosak, mint a kombók, de vészhelyzetben hasznosak tudnak lenni. Feltéve ha oda célozna a karakter ahova szeretnénk, ugyanis míg a közelharci támadásokat abba az irányba hajtják végre amerre néznek, a távolsági támadásokkal automatikusan céloz a játék. Ez főleg a kampányban kellemetlen, ahol elszórtan előfordulnak összetörhető ládák, amiket bizony karakterünk rendszeresen preferál az orrunk előtt lévő Grimm helyett, még akkor is, ha az a láda bőven lőtávon kívül van.
Új szemeszter kezdődik
Az ellenfelek legyőzéséért, a csapattársaknak nyújtott segítségért, a feladatok teljesítéséért, és a kampányban elszórt, gyűjthető tárgyakért a karakterek tapasztalati pontokat gyűjtenek. A szintlépések során kapott pontokból erősíthetik különleges képességeiket, vagy a minden karakter számára elérhető, általános képességeket. Ezek némelyike nem érhető el rögtön, a játék során lehet felnyitni őket – a kampány végigvitele általában nem is elég ezek többségéhez. Például minden karakter rendelkezik egy ultimate képességgel, és ennek az egyik fejlesztése csak azután válik elérhetővé, ha az adott támadást elég sokszor használjuk. Az általánosak megszerzéséhez viszont minden karakterrel elért teljesítményünket figyelembe veszi a játék, majd válik elérhetővé mindegyik számára. Amennyiben nem vagyunk elégedettek a választott képességekkel, minden meccs elején lehetőségünk van visszakérni a pontjainkat, és játék közben újra elosztani. A készítők erre kitalálhattak volna egy jobb rendszert, hogy ne kelljen csak ezért egy meccset elindítani. Ráadásul hiába lépünk be a menübe, még az egyjátékos kampány közben sem áll meg a játék, így főleg a horde vagy onslaught módban szinte esélytelen nyugodtan átolvasni mit is nyújtanak az alternatívák.
Azért, hogy remélhetőleg elnyújtsák a játékkal eltöltött órákat és növeljék az újrajátszhatósági rátát, a három játékmód és a különböző nehézségi szintek mellett van a Grimm Eclipse-ben egy rangrendszer. Ehhez különböző kihívásokat kell teljesíteni, így kapott rangunk pedig megjelenik karakterünk szintje mellett. Azonban azon kívül, hogy megjelenik ez a színes ikon, és eldicsekedhetünk, mennyi órát öltünk bele ebbe a játékba, semmi pluszt nem ad hozzá a játékhoz. Ráadásul minden új rangra lépés után lenullázza az elért eredményeinket, kezdhetjük előről a kampányt, a szintezést, és a képességek felnyitását.
Írói vélemény:
A Rooster Teeth Games nem alkotott újdonságokkal teli, minőségi játékot. De legalább nem is kifejezetten rosszat. Elsősorban a RWBY rajongóinak érdemes rá vetni egy pillantást, bár az akciójáték szerelmesei is tehetnek vele egy próbát.
Pro
+ Látványos és szórakoztató tud lenni
+ Kellemes karakterválaszték
+ Ez egy RWBY játék
Kontra
- Ez csak egy RWBY játék
- Rövid és nem túl érdekfeszítő kampány
- Szinte üres pályák
- Nagyon hamar megunható
