Egy maroknyi túlélő, egy bevásárlóközpont, zombik végelláthatatlan hordája, és küldetések, melyek teljesítése a szabadsághoz vezet. Klasszikus témát dolgoz fel a Tiny Epic-sorozat ezen darabja, egyenesen az apokalipszis közepébe taszítva a bátor vállalkozókat, akik sikerre éhesek. A zombik pedig rájuk!
A galaxis és egy fantasy birodalom felfedezése után teljesen logikus lépésnek tűnik egy klasszikus témával folytatni a Tiny Epic-sorozatot – mármint nemcsak nekünk az egyes epizódok bemutatóit, de a Gamelyn Games-nek is, hiszen 2018-ban a Tiny Epic Zombies-al, magyar nevén a Tiny Epic: Zombi vérfürdővel gazdagodott az apró dobozba bújtatott, de komolyabb játékélményt kínáló Tiny Epic-család. És ha valami, hát a komoly játékélmény a Zombi vérfürdő elvitathatatlan érdeme!
TINY EPIC: ZOMBI VÉRFÜRDŐ
- Gyártó: Gamelyn Games
- Partner: Reflexshop
- Típus: Kooperatív / Kompetitív
- Játékosok száma: 1-5
- Játékidő: 45-60 perc
- Korcsoport: 14+
- Ár: 6 990 Ft
A harmadik Tiny Epic játék bemutatása során most már kár lenne meglepődni azon, hogy mennyi minden fér a szokásos méretű dobozba, de akkor is: a Zombi vérfürdő mélyén lapuló kártya, token és jelölő mennyiség egész egyszerűen elképesztő, és már ez is előjele annak, hogy ez bizony az eddigi legkomplexebb Tiny Epic játék, amely alapvetően már egy érettebb közönségnek készült, ha a téma láttán ez nem lett volna annyira egyértelmű. A Zombi vérfürdő ugyanis nem csak a nevében véres, ez már azért nem az a teljesen családbarát társas, mint amihez szokhattunk, itt az idősebbeknek jut igazán szerep... bár a stábban akad bőven fiatal is.
Itt ugyanis minden egyes játékos egy túlélőt alakít, 14 különféle karakter egyikét. Ők nem csak a nevükben és a külsejükben térnek el egymástól (fel lehet csapni tudósnak, autószerelőnek, szakácsnak, vagy akár ügyvédnek is), de mindegyikük egyedi képességgel rendelkezik, melyek sok helyzetben akár élet-halál szituációkban is dönthetnek. Ezen szereplők célja igazából az, hogy még azelőtt kijussanak a plázából, hogy a minden egyes körben erősödő zombisereg le ne rohanja az utolsó biztos menedéket.
ROMERO UTÁN SZABADON
Az viszont, hogy ez pontosan miként zajlik, már attól függ, hogy mely játékmód aktív épp: a dobozban található komponensek összesen 5 különböző módon tudnak beledobni a világvége közepébe. Alapjáraton 3-5 játékos küzdhet csapatban (egy fő magukat a zombikat irányítja!), de elérhető a totális kooperatív mód, (2-4 fő az automatizált zombik ellen), a versengés (mindenki saját magáért küzd, egy játékos a zombikat vezérli), színtiszta versengés (2-4 játékos automatizált zombik ellen), és a jokernek beillő szóló opció, ahol egy magányos harcos küzd a zombik ellen. A szabálykönyv a „csapatként egy zombijátékos ellen” módot tekinti alapnak, a többi opcióhoz a könyv végén található, apróbb módosításokat hozó függelék nyújt útmutatót.
A választott módtól függetlenül az alapvető játékmenet minden esetben ugyanaz, azaz az emberek célja, hogy 3 küldetéskártya feltételeit teljesítve kijussanak a plázából (és így megnyerjék a játékot), míg a főzombi azért küzd, hogy ez ne következzen be, és / vagy meghaljon mindenki, beleértve a menedékként funkcionáló udvaron található túlélőket (akik nem játékos karakterek). Küldetésből pedig akad bőven, a 9 küldetéskártya eltérő feladatokat kínál (be kell hívni a hadsereget, meg kell találni a fertőzés forrását, esetleg karanténba kell zárni a fertőzötteket) és még külön versengő oldala is van a lapoknak és a misszióknak, az extra változatosságról pedig maga a helyszín is gondoskodik, mivel a külön helyiségeket tartalmazó plázakártyáknak van is egy alternatív oldala, így egészen durva mennyiségű kombinációs lehetőséggel lehet összerakni az alapvázat.
Ha pedig összeállt a keret, indul a tényleges túlélés, amely egy 45-60 perces vesszőfutás az idővel, a zombikkal, és kompetitív mód esetén a többiekkel. A kör alapvetően két fázisból épül fel. Az első fázisban mindig kötelező 3-szor mozogni (ez elkerülhetetlen), majd utána lehetőség van zombit ölni, helyiség képességét vagy jelölőjét használni, esetlegesen tárgyat begyűjteni. A második fázis maga a kutatás az aktuális üzletben, melynek során kiderül, hogy az adott helyiségben mi található.
Idővel lesz is mit megszerezni, a két tucatnyi kártya adhat távolsági vagy közelharci fegyvert, azonnali felhasználású tárgyat, hátizsákba kerülő tárgyat, de a zombik révén bekövetkezhet valamilyen esemény is, ami általában sosem jelent jót: a zajcsapás, egy robbanás, vagy más kisebb katasztrófa is felütheti a fejét, amely eléggé vissza tudja vetni az amúgy sem éppen könnyű túlélést. Az emberek két fázisa egészen addig tart, míg a teljes kutatáspakli el nem fogy, és minden kutatáskártya felfedésre nem került. Ha ez bekövetkezik, még egy utolsó kör lemegy, és ezt követően véget ér a játék.
ÉLŐ HALOTTAK
Persze az egyes emberjátékosok között a zombiknak is osztanak lapot (szó szerint is), a főzombi köre pedig relatíve egyszerűbb. Elsőként meg kell vizsgálni, hogy hallott-e zajt, majd mindenképp új zombik jönnek a játékba (hogy hova és mennyi, az nagyban függ az irányított főzombi tulajdonságaitól), végül új kutatáskártyák kerülnek kiosztásra, melynek során a főzombi egy lapot oszt a legutóbbi kutatáskártyát felfordító emberjátékosnak.
A két fél között folyamatosan huzavona zajlik, a zombik gyakorlatilag folyamatosan halnak és újra is termelődnek. Egy zombi megölése az emberek részéről nem nehéz, kétféleképpen következhet be. Ha egy játékos a mozgásával olyan helységbe érkezik, ahol zombi van, kötelezően meg kell ölnie azt egy közelharci támadással. A támadás mindig sikeres, a zombi mindig meghal, de kockadobás dönt arról, hogy ennek van-e következménye: a játékos elszenvedhet egy vagy két sérülést, jó esetben viszont pusztító támadás következik be, melynek során 1 szomszédos helyiségbe ingyen át lehet mozogni.
A másik megoldás a távolsági támadás, ennek során egy szomszédos helyiségben levő zombit lehet ledarálni egy lőszer elhasználásával, de távolsági támadás hangsúlyozottan csak egy másik helyiségben tartózkodó ellenfél ellen indítható. Miért fontos a lőszer és az életerő? Mert ezek folyamatosan fogynak, és amennyiben a játékostáblán az életerő- és a lőszerjelölő ugyanarra az értékre kerül, a túlélő automatikusan meghal, hiszen már túl sok sérülést szerzett, és a következő kivédéshez már nincs tölténye. Ezt a játék "elevenen felfalva" státuszként kezeli, amely legalább annyira jó, mint amilyennek hangzik: az így járt játékos elveszti az összes birtokolt kártyáját és tárgyát, a játékostáblája átfordul és átáll a zombikhoz, és egy új túlélőt alakítva kísérel meg az előzőnél sikeresebben játszani.
A játékmenet nagyvonalakban így abból áll, hogy a játékosok egyik üzlethelyiségről a másikra vándorolnak, megpróbálják teljesíteni a küldetések lépéseit (mindegyikhez elég sok feltételnek kell teljesülnie), irtják a zombikat, és próbálnak úgy lavírozni a haláltengerben, hogy közben ne csak a lehető legkevesebb sérülést szenvedjék el, de a legjobb felszereléseket is megszerezzék. A zombi ezzel szemben pont ezt akarja megakadályozni, úgy spawnoltatva az alattvalókat, hogy azok lehetőleg a következő objektívához vezető utat állják el, vagy annyira ellepjék a plázát, hogy a menedékként funkcionáló udvart védő barikád lebontásával járjon.
A Zombi vérfürdő így nem éppen egy nyugodt fáklyásmenet, a témából és a nagyon feszes tempójú játékmenetből eredő folyamatosan jelenlevő feszültséget csak tetézi a szabályrendszer a megszokottnál kicsit magasabb komplexitása. Ez semmiképp sem belépő szintű társas, és a Tiny Epic-családon belül is messze a legkomplexebb darab, de az biztos, hogy a horror- és zombirajongók számára elhozza a túlélés azon élményét, amit eddig jobbára csak a vásznakon lehetett látni – most viszont akár már a konyhaasztalon is életre kelhet!
A tesztpéldányt köszönjük a Reflexshopnak!
