Merjen az ember nagyot álmodni: akár egy galaxisnyit, vagy még ennél is többet! A Tiny Epic-sorozat első játékában ugyanis a világ meghódítása a cél, és ezúttal nem földnyalábokat, hanem komplett bolygókat és ezáltal naprendszereket kell megkaparintani, elhappolva azokat az ugyanezen ügyködő ellenfelek elől.
Tiny Epic: Végtelen galaxisok
- Gyártó: Gamelyn Games
- Partner: Reflexshop
- Típus: Kompetitív
- Játékosok száma: 1-4
- Játékidő: 30-45 perc
- Korcsoport: 14+
- Ár: 6 990 Ft
A Tiny Epic-sorozat bemutatását ugyan a Kalandok birodalmával kezdtük, de ha kronológiai sorrendben haladnánk, akkor a Végtelen galaxisok kellene, hogy elsőként a terítékre kerüljön, hiszen ez volt az a cím, amellyel a Tiny Epic-család megvetette a lábát a társasjátékok világában, és pont ez a fejezet az, ami a közelmúltban vérfrissítést kapott az egyelőre csak angol nyelven elérhető Ultra Tiny Epic-változattal, amely egy kártyapakli dobozába zsugorította az alapjáraton is kicsi játékot.
Ez pedig nagy eredmény, még úgy is, hogy a Végtelen galaxisok a sorozat legegyszerűbb és legkevesebb komponenst használó felvonása, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne egy lapon emlegetni későbbi utódaival, hiszen legalább annyira ötletes, mint azok, és megtalálható benne több olyan elem, amely később más részekben köszön vissza: például a hódítás vágya, amit ezúttal a világűrben kell levezényelni, méghozzá egy névtelen, ám annál ambiciózusabb birodalom élén, amely egy maroknyi űrhajóval vág neki a meghódítandó világoknak. Azért nem az ismeretlennek, mert a játéktéren mindig több bolygó is található (a pontos darabszám az aktuális játékosszámtól függ), így mindig van mit meghódítani.
ŰRGOLYHÓK
A folyamat pedig egyáltalán nem bonyolult, hiszen mindössze csak kockákat kell hozzá használni, méghozzá elég sokat: kezdetben csak négyet, a birodalom fejlesztését követően ez a szám viszont felmehet akár hétre is. A dobás határozza meg, hogy a körben mit is lehetséges csinálni: a hátországból az űrhajót kivezényelni egy bolygó felszínére (vagy pályára állítani), erőforrást szerezni (ebből alapvetően kettő van: energia és civilizáció), gyarmatosítani (diplomácia vagy gazdaság használatával), egy már korábban gyarmatosított bolygót használni, vagy a saját birodalmat fejleszteni.
Könnyítés, hogy a dobott kockák minden körben egyszer ingyen is újradobhatók, ezt követően pedig energia használatával is új esélyhez lehet jutni, de van egy úgynevezett átalakító is, mellyel két kockát beáldozva lehet a kívánt akciót megszerezni. Ráadásul az akciók sorrendje sem kötött, minden játékos saját maga határozza meg, hogy azokat milyen sorrendben használja, így maximalizálva a potenciális bevételt. Ez már csak azért is fontos, mert egy játékosnak egyszerre maximum két űrhajója lehet egy bolygólapkán, és mivel később akár négy hajó is irányítható, ezért fontos több vasat is a tűzben tartani, és egynél több hódításba kezdeni. Főleg, mert a riválisok is ezen vannak, négy fő esetén már elképesztően kiélezett tud lenni a verseny az egyes planétákért, hiszen ebből lehet győzelmi ponthoz jutni, és különleges képességhez is, amit a gyarmathasználat során lehet aktiválni. Ez befolyásolhatja az erőforrás termelését, adhat egy "ingyenes" akciót, vagy borsot törhet az ellenfél orra alá számtalan módon.
AZ ISMERETLEN
A verseny már csak azért is kiélezett, mert mindössze 21 pont (vagy annál több) elérését követően a játék véget ér, és a kezdőjátékosig zajló utolsó forduló még végigmegy. Azonban addig pedig bőven van mit tenni, a hódításon felül ugyanis nem árt a birodalom fejlesztésének egyéb aspektusaival is foglalkozni, amiben a mindössze egy lapkából álló galaxistábla segít. Ezen kell vezetni az energia és a civilizáció szintjét, itt látható a győzelmi pont, valamint a használható kockák és hajók száma. Ennek növelése úgy lehetséges, ha a birodalom szintje energia vagy kultúra felhasználásával növekszik: annyit kell valamelyik nyersanyagból befizetni, amennyi a következő szint értéke. A birodalom fejlettségi szintjével nő a bevehető hajók és kockák száma is, így egy nagy sóhajtással bővíthető az egy körben használható lehetőségek száma.
Az ehhez megálmodott tálalás pedig remekre sikeredett, a tetszetős, de letisztult galaxis- és bolygólapok, a nagy feliratok és számok, az átlátható ikonográfia révén egy pillantással fel lehet mérni az adott helyzetet, és ennek megfelelően tervezni. Igaz, megfelelő felület híján a lapkák úgy csúsznak, mintha jégpályára kerültek volna, és ez az aprócska jelölőket is eléggé ki tudja dobni a helyükről, de ezt leszámítva igazából nem nagyon lehet fogást találni a Végtelen galaxisokon. Nem is kell: nagyon egyszerű, sok szempontból mindent a szerencsére alapozó, de szórakoztató darabja a Tiny Epic-sorozatnak, amely ezúttal sem csupán az általa megálmodott világ, sokkal inkább a játékkgyűjtemény meghódításáról van szó. És ezt az áldozatot érdemes mindenkinek meghoznia, akit csak kicsit is érdekel a galaktikus hódítás gondolata – a lépték nagy, a beugró követelménye viszont minden szempontból kicsi!
Köszönjük támogató partnerünknek, a Reflexshopnak!
