30 000 évnyi civilizáció körülbelül 45 perce sűrítve: az emberi faj felemelkedésének egyik legfontosabb állomásáról, az őskőkorszakról, az újkőkorszakról és a bronzkorról szól a Tribes, melyben még a nátha is halálos ellenséget jelent. Hát még a többi játékos!
- Gyártó: KOSMOS
- Típus: Kompetitív
- Játékosok száma: 2-4
- Játékidő: 45 perc
- Korcsoport: 10+
- Ár: 9 190 Ft
Szerencsére ezúttal nem egy egész civilizáció, "csupán" egy kisebb törzs sorsa múlik rajtunk, és azon, hogy mennyire ügyesen tudjuk kihasználni a rendelkezésre álló erőforrásainkat, és azon lehetőségeket, melyek közül minden körben csupán egy áll rendelkezésre a Tribes-ban. A játékban, amiből kettő is létezik: a 2017-es Tribes: Early Civilization, és annak ráncfelvarrt, kiforrottabb, magyarul is megjelent változata, a 2018-as Tribes, amely a Piatnik istálló impozáns, családi hangvételű játékkínálatát erősíti. És ezúttal ez nem csupán egy hasonlat, a Tribes ugyanis meglepően jó!
BALTÁKAT ELŐ
A Tribes egy olyan lapkalerakós stratégiai játék, melyben kettő, maximum négy játékos irányít egy törzset, három nagy történelmi korszakon át. Mindenki csupán egy törzstaggal, három saját területtel és összesen öt pénzzel (egész pontosan Spondylus kagylóval) kezd, és ezeket felhasználva kell egyre nagyobb erőforráshoz és ezáltal hatalomhoz jutni. Minden körben mindössze egy akció hajtható végre, ezen akciók viszont nem egészen kötöttek: olyan, egymáshoz illeszkedő korongokon találhatók meg, melyekből alapjáraton hat darab van, és véletlenszerűen kerülnek kisorsolásra, majd kerülnek fel a játéktér fölötti területre. A balról jobbra használható mezők mindegyikén eltérő akció van, és nem is kötelező a legelsőt használni (ami amúgy ingyenes), akár a másodikat, harmadikat is ki lehet hagyni, ehhez viszont már fizetni kell - minden kihagyott akció egy kagylóba kerül, és ez egészen addig az adott lapkán, vagy lapkákon marad, míg valaki el nem viszi őket.
Alap akcióból összesen négy darab van: utódlás, lépés, felfedezés és tudásszerzés. Az utódlással lehet értelemszerűen új törzstagokhoz jutni (csak olyan tájlapkára kerülhetnek, ahol már áll egy másik törzstag), a lépéssel a törzstagokat szomszédos mezőkre mozgatni, a felfedezéssel további tájlapkákat szerezni (véletlenszerű húzással egy vékony, de kellemes tapintású textilzsákból), a tudásszerzés pedig a győzelem felé vezető utat jelenti. A három sávra osztott játéktér a három történelmi korszakot jelképezi: ezek mindegyikén négy-négy tudáslapka található, melyeken olyan dolgok tanulhatók meg, mint a vadászat, a sámánizmus, vagy magasabb szinten a farmgazdálkodás, a lovaglás, esetleg a filozófia.
Az, aki elsőként szerzi meg az elérhető tudás valamelyikét, mindig tetemes mennyiségű győzelmi ponthoz jut, és általában egy eseménykorong is üti a markát. Az eseménykorong az akciósáv végére kerül, és idővel pont úgy választható, mint a négy alap akció bármelyike. Az első és a második szinten szinte csak pozitív végkimenetele lehet egy ilyen eseménynek (extra győzelmi pont, ingyenes törzstagok vagy területlapkák), az utolsó, harmadik korszak viszont általában bajt hoz, és nem is mindig csak az azt választó játékosnak, hanem akár mindenkinek. Ráadásul a játékos számtól függően ezen harmadik típusú eseménykorongok egy adott számának teljesítése automatikusan a játék végével jár!
ŐSKORI KORMÁNYZAT
A tudásszerzés egy másik, kifejezetten nagy előnye viszont nem csak a győzelmi pontokban rejlik, hanem az eredményjelzők fejlesztésében is. A játék során összesen négy kategóriában lehet brillírozni: erő, lépés, felfedezés és utódlás. Az, hogy az alap akciók során összesen hányan lehet végrehajtani ezekből, attól függ, hogy az adott kategóriában mennyire vagyunk eredmények. Hármas szintű lépés esetében már akár hármat is lehet lépni, ugyanez az utódlásban pedig rögtön három utódot jelent!
Ahhoz persze, hogy a tudást megszerezzük, azért fizetnünk is kell, méghozzá földi javakkal. A megszerzett területlapkák mindegyike egy termőterület, amely egy adott nyersanyagot állít elő (feltéve, ha áll rajta emberünk). Az első korszakban még csak egy darabra van szükség egy adott típusból, később kettő, aztán három nyersanyagba is kerülhet a tudás megszerzése. A magasabb szintű tudás csak lineárisan kaparintható meg, azaz nem kezdhetünk rögtön az erjesztéssel, ha még fogalmunk sincs mondjuk a farmgazdálkodásról. Kivétel ez alól csak egy esetben van, a kezdő lapok mellé kapunk ugyanis egy nyilat, amellyel "átugorhatjuk" az egyik kihagyott fejlesztést, de csak átlós irányban - viszont ezt a rövidített utat a többi játékos is használhatja, így alaposan át kell gondolni, hogy mikor érdemes bevetni!
A játék végén értelemszerűen az győzedelmeskedik, aki a legtöbb pontot gyűjtötte össze. Számít az eredményjelző mezőkön elért eredmény, a legtöbb törzsi lakos, a legtöbb felfedezett terület, valamint a győzelmi pontokat jelentő medvefogakon szereplő érték. És alapvetően ennyi: a Tribes egyáltalán nem egy komplex játék, de egyáltalán nem annyira egyszerű, hogy unalmas legyen, sőt. Meglepő mélységet sikerült az egyszerű elemekből összeállított játékmenet mögé rakni, amely a direkt konfrontáció hiánya ellenére kifejezetten feszes tempóval rendelkezik, ahol ugyan lehet borsot törni a másik alá, még sincs olyan helyzet, amikor ne lehetne mit csinálni. Mindig van rendelkezésre álló akció, mindig van valami, amivel akár csak kicsit is, de előrébb lehet jutni, és az embernek sosincs olyan érzése, hogy mindent elvesztet, és a követett stratégiája nem fogja sikerre vinni. Egyszerűen azért, mert nem is nagyon lehet nagyon hosszútávra tervezni, hiszen az akciók sorrendje szinte kiszámíthatatlan, a váratlanul megjelenő eseménykorongok teljesen új lehetőségeket nyitnak, a véletlenszerűen kihúzott területlapkák pedig azt is szavatolják, hogy a szerencsének is jusson szerep, és a változatosságra se legyen panasz. Ráadásul a Tribes kifejezetten gyönyörű is, a letisztult képi világú területlapkák, a remekül megfestett játéktábla, a kiváló anyagú lapkák mind-mind minőséget sugallanak: a Tribes pedig valóban egy minőségi, igényes és remek családi társas!