2011 óta él a köztudatban az egyik legismertebb tower defense videójáték, ami okoseszközön kezdte pályafutását, majd PC-n és konzolon is megvetette a lábát, ami nem is olyan kis eredmény a műfajban. Az Iron Hide Studio láthatóan ért hozzá, hogy mindig valami extrával egészítse ki az alapkoncepciót, a számos remek társasért felelős Lucky Duck Gamesszel összeállva pedig egészen új irányba terelték a szériát. Egészen pontosan a társasjátékok világa felé, egyfajta dimenziókaput nyitva a hordáknak, melyek valóban hasadékokon átlépve fenyegetik a birodalmat, amit természetesen csak a hősök és a tornyok védhetnek meg, minikkel és poliominókkal, fejlesztéssel és számos stratégiai lehetőséggel, ami már így címszavakban is rendkívül izgalmasan hangzik. Lássuk 2020 egyik meglepetését!

Kingdom Rush: Rift in Time
- Partner: Lucky Duck Games
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kooperatív
- Játékosok száma: 1-4 fő
- Játékidő: átlagosan 45-90 perc
- Korcsoport: 10+
- Nehézség: 2,79/5
- Ára: a kiadó webshopjából 60 euró, nagyjából 21 400 forint
Mikor már úgy tűnt, hogy eljött a béke korszaka, és a királyság az összes ellenfelét legyőzte, majd a harcosok nekiálltak lebontani a hadi tornyokat, leálltak a fegyverkezéssel, akkor titokban már sötét fellegek gyülekeztek a világ felett. A rendkívüli hatalommal rendelkező Időmágus ugyanis felfedhetetlen védelem mellett nyitotta meg a réseket időn és téren át, hogy rettegett és ismeretlen hadaknak nyissa meg az utat a védtelenné vált Királyság felé. Maradt azonban néhány hős, akik felfegyverkezve és fejlesztésekbe kezdve kiálltak a birodalomba hömpölygő hordák elé, majd felvették a kesztyűt a szinte legyőzhetetlennek tűnő ellenséggel. A bárdok által zengett Rift in Time az ő történetüket meséli el.

Méghozzá egy kimondottan nagy dobozos társasjáték, rengeteg alkatrész, lapka, token és poliominó, illetve két füzet társaságában. Utóbbiak összesen több mint 50 oldalt tesznek ki. És erre a terjedelemre szükség van, hiszen eleve a játékban is számos lehetőséghez jutunk, kezdve a hősöktől, képességektől a bossokig, de a kampány eleve külön füzetet kapott (ez az egyik a kettő közül, míg a másik az általános szabályokat mutatja be), melyben a setuptól és a hordák lehelyezésétől a nehézségi szint szerinti kiosztásig mindent megtalálhatunk.

Tornyokat felhúzni!
A setup során a füzetben leírtaknak megfelelően építjük ki a birodalom adott részét a kisebb-nagyobb számozott lapokkal, majd elővesszük a szintén előírt hordákat, akiket aztán meg is keverünk, továbbá a Királyság bejáratát jelölve annak “erejét” szív-tokenekkel jelezzük, plusz kiépítjük a tornyok megfelelő halmazait (lehet, hogy bizonyos fejlesztések nem használhatók). Emellett minden játékos választ magának egy hőst, majd annak nemcsak a karaktertábláját, de a minijét és a sebzését jelző poliominóit is magához veszi, sőt a tornyokhoz kapcsolódókat is az asztalra kell tenni. A kampányfüzet mindent érthetően mutat, így a setupnál nem futhatunk semmilyen problémába, innentől pedig már jöhet a tényleges játék.

A lépésekre osztott fordulók során először az ellenséges hordák születnek be a kialakított terepre. Az ellenfelek a jelölt útvonalon haladnak az egy vagy több kezdőterületről a Királyság szíve felé, amit ha elérnek, sebzést okoznak. Amennyiben a meghatározott erő elfogy, vagy egy boss/portál átlép a kapun, a játékosok azonnal vesztenek. A cél természetesen a támadók elpusztítása, illetve vannak speciális győzelmi kondíciók, melyek a kampányfüzetben találhatók meg. A harc természetesen az út mentén lévő mezőkre lehelyezett tornyokkal folyik, melyek akár kis katonákat jelképező meeple-öket is kiküldhetnek a tálcákba tett lapkákra, melyek a hordák alakzatát tartalmazzák, de az íjászokkal, az ágyúval vagy a varázslókkal poliominókkal támadhatunk, amik lefedik az ellenséges mezőket. Így lényegében közös erővel lehet csak egy-egy tálca seregét legyőzni, hiszen az alakzat mindig más, a poliominók pedig kezdetben csak néhány mezőt érnek, van, ami nem is forgatható, illetve a tornyok támadási iránya sem mindegy. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az újabb fejezetek egyre nagyobb kihívást nyújtó hordákat szabadítanak el, miközben a főellenfelek is előkerülnek. Hogy van-e esélyünk? Természetesen: hőseink speciális képességekkel rendelkeznek, védelmet biztosítanak, extra támadásokat, illetve közelharci vagy távolsági sebzéseket kapnak, plusz a tornyokat fejlesztésre is lehet küldeni a többiek tárolójába (a karaktertábla sarkában), amivel a következő fordulóban egy sokkal hatásosabb védelmi eszközt nyerhetünk.

Igazi tower defense
Persze az ellenfelek is egyre kitartóbbak és veszélyesebbek, így vannak különböző egységek, eltérő tulajdonságok, sőt még gyógyítani is képesek, ami különösen irritáló tulajdonság… pont úgy, ahogy a videójátékban. A fordulók során ugye először a hordák beszületése történik meg, majd a játékosok felépítik a tornyaikat, aktiválják hőseiket, hogy utána sebezzék az ellenfeleket, amiért sikeres támadás esetén drágakő a jutalom, amiből pedig utána vásárolni lehet, így növelve a közös támadóerőt. Közben a hordák mozoghatnak is, ha nem sikerült őket legyőzni, avagy állandó az izgalom, mindig megvan a fenyegetettség érzete, a támadók legyőzése pedig egyre inkább megkíván némi stratégiát.
Összességében tehát igen izgalmas játékot kapunk, ami a hosszabb játékidő ellenére lényegében folyamatosan pörög (az eredetijéhez képest persze így is lassabb), zajlik az akció, ami ráadásul egyedül is kiélvezhető, sőt a 10 kampányfejezeten felül még egy extra játékmódot is kínál. Plusz vannak kiegészítők is, amennyiben valaki további ellenfelekre és kihívásokra, egyéb tartalmakra vágyna. Bár az inzertre ráférne némi reform, az anyagminőség remek, a látvány hozza a Kingdom Rush-érzést, miközben a játékmechanika is nagyszerűen beleépül a tower defense-hagyományba és alapba, avagy sikerült ráérezni, hogy mivel lehet feldobni az alapvetően videójátékos műfajt. Az Iron Hide és a Lucky Duck összeborulása tehát nagyszerűen sikerült, 2020 egyik legizgalmasabb címét produkálva ezzel, amit mindenkinek érdemes beszereznie, ha szereti az eredeti videójátékot, magát a zsánert, illetve a fantasy, poliominós, kooperatív (vagy szóló) társasokat. És már jön is a folytatás, várjuk szeretettel!