Vannak játékok, amiket megelőz a hírnevük. Ezek között előfordul olyan, ami bizonyítja a rátermettségét, de van olyan is, amely valamilyen oknál fogva csalódást okoz. Nálunk utóbbira volt kiváló példa a Bruno Cathala (7 csoda, Cleopatra and the Society of Architects és a többi) jegyezte Queendomino, amely valamiért kimondottan kellemetlen élménynek bizonyult. Vannak azok a társasok, amiknél nem működik a kémia, egyszerűen olyan érzés játszani vagy akár már setupolni, mintha sajtreszelővel… jó, szóval nem jó élmény. Vagy mert másképpen van az agyunk bekötve, vagy csak... mert. Nos, a Queendomino idővel el lett cserélve, a Kingdomino elé meg a negatív érzet miatt nem ültünk le, ám ez utóbbi a jövőben esélyesen változni fog, mert nagy szerencsémre/szerencsénkre beneveztem a legújabb variációra, a Kezdetekre, ami után biztosan esélyt adunk még a 2016-os ősnek is.
Kingdomino: Kezdetek (Kingdomino Origins)
- Hazai partner/kiadó: Gémklub
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-4 fő
- Játékidő: átlagosan 15-20 perc
- Korcsoport: 8+
- Nehézség: 2,11/5
- Ajánlott fogyasztói ár: 8990 forint
A visszafogott, de nem kisméretű, szépen dizájnolt, mutatós dobozban a számos dominó-elem mellett tűztokeneket, ősemberlapkákat, különféle fa figurákat (törzsfőnökök, mamutok, gombák, halak, kövek) találunk, plusz néhány kezdeti helyszínt, ahová majd törzsünk építkezhet. A Kingdomino: Kezdetek lényege ugyanis az, hogy miközben a társas visszarepíti játékosait a prehisztorikus korba, azok törzseiket irányítva lakják be a lehető legjobban a praktikusan kiépített élőhelyüket, miközben mindent harácsolnak, amit csak lehet.
A 4 szerencsés szám
Nagyszerű hír, hogy a Kezdetek egyből három módon is játszható, ebből nézzük az első, normál változatot, abból is a kétszemélyes módot, miközben az alapok, kevés változtatással, a 3-4 fős játékra is ugyanúgy vonatkoznak. Ebben a verzióban mindenki egy kezdő helyszínnel indít, majd a játékterületre négyesével fognak kikerülni a dominólapok, mindig két sorban, soronként négy-négy lapkával. Az első négyesre a játékosok véletlenszerűen húzva ráhelyezik a törzsfőnököket ábrázoló meeple-jeiket, ezzel nemcsak lefoglalva a lapkákat, de egyben meghatározva a következő sor dominólapkáinak foglalási sorrendjét is.
Ha mindenki választott, a játékosok a megfelelő sorrendben elveszik a lapkákat, majd a szabályoknak megfelelően beépítik azokat a saját játékterületükbe, odafigyelve, hogy legalább egy helyen meglegyen az egymáshoz érő területek kapcsolata, illetve arra is, hogy ha vulkán kerül a térfélre, akkor a méretének megfelelő korongot elvéve, az annak hátlapján jelzett távolságon belül letegyük egy még üres, tűzjelzéssel nem rendelkező helyre. A megadott számú forduló, egyben a 7x7-es (vagy 5x5-ös, ha többen vagyunk) terep berendezése után pedig eldől, hogy ki volt az ügyesebb törzsfő. Ekkor az összeillő, egyben lévő területek négyzetei és az azokon lévő tűzjelzések szorzata adja a győzelmi pontok számát.
És akkor még az egészet kellően megfűszerezhetjük, hiszen előkerülnek a totemlapkák és a faelemek, utóbbiakból pedig a dominólapkák jelzései szerint mennek a négy elérhető terepre, és később természetesen ezek is pontokat jelentenek. Ahogy a harmadik módnál elérhető ősemberek is, akik különböző kombókkal dobják meg győzelmi pontjaink számát (a halászfiú például a körülötte lévő halfigurákat díjazza.
Nyerő koncepció
Azt gondolom, hogy a Kingdomino: Kezdetek DNS-ébe van táplálva az a fajta nyerő építőelem, amivel nem is lehet hibázni, és erre a játék maga a legjobb példa. Kezdve a borítórajztól és magától az itt-ott lakkozott fedéltől az elemek minőségéig és az egyszerű, de logikus és praktikus inzertig, vagy éppen a játékmenetig, ami ugye még mindig a legfontosabb. És ami remekül működik. Míg a Queendomino esetében nem éreztem, hogy ezt nekem át kell éreznem, szeretnem kell, addig most minden adta magát és szó szerint jött a flow a vulkánokkal, amik aztán beindítják a tüzet, ami meg ugye létfontosságú a túléléshez. Maga a mechanika könnyen érthető, egyben gyors és izgalmas játékot eredményez, és ahogy a sorozattól megszokhattuk, nincs lehetőség arra, hogy állandóan nyeregben legyünk, mert ha egy számunkra fontos elemet akarunk begyűjteni, azzal nagy eséllyel a következő adagból engedünk át valamit a konkurenciának. De ez a konkurencia is csak névleges, hiszen a játék nem konfrontatív, néhány szerencsétlen választáson felül a baráti küzdelem érzetét kelti.
És akkor még a látványvilágról nem beszéltünk, ami szintén hozzátesz a barátságos élményhez: a Kezdetek (szerintem, persze ez is relatív, mint minden más) a széria legszebb asztalképét nyújtja, már alap változatában is, aminél a színes dominólapkákból épül fel egy őskori világ, melyben a csontokból épített épületek, a kardfogú birkák, és a közismert rajzfilmekből átvett kisállatok éppen úgy megférnek, mint a már emlegetett vulkánok. Ha pedig az extra módokat vesszük elő, azok csak tovább emelik a játék értékét és a pozitív érzetet: a kis fagombák, mamutok nemcsak mutatósak, de tökéletesen megfelelnek feladatuknak, emellett a különféle képességekkel rendelkező ősemberek is beleillenek a képbe. A Kingdomino: Kezdetek szerintem témája, világa, kialakítása és játékmenete miatt családoknak, pároknak, barátoknak egyaránt ideális darab, akár a sorozat ismeretében, de akár úgy is, ha ez az első, amit a sorozatból kipróbálunk. A Gémklub év végi újdonságai közül az egyik legnagyobb pozitív csalódás, ami 2022-őt számunkra kiválóan indította, és biztos, hogy még sokszor vissza fogunk térni hozzá.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Gémklubnak!)
