Van, amikor lehetetlen nem az első látásra szerelembe esni – és társasjátéknál ennek ritkán a belső az oka, inkább a külsőnek köszönhető. Persze a külsővel kapcsolatos vélemény (minden máshoz hasonlóan) is teljes egészében személy- és személyiségfüggő, azonban, ha az embernek valami megtetszik, az hajlamos akár még az észérveket is felülírni. Az Enciklopédia számomra pontosan ilyen volt: már a bejelentése pillanatában, a szabálykönyv fellapozása nélkül is akartam, egész egyszerűen azért, mert a három művész jegyezte tálalás nemcsak a kort, de a témát is kiválóan megragadta.
Enciklopédia (Encyclopedia)
- Hazai partner/kiadó: Gémklub
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 1-4
- Játékidő: 60-120 perc
- Korcsoport: 14+
- Nehézség: 2,75/5
- Ajánlott fogyasztói ár: a kiadó honlapjáról rendelve 23 990 forint
Az Enciklopédia ugyanis a 18. századot kelti életre, egész pontosan az 1739-es évet, melynek során a játékosok kalandori vénával is rendelkező természettudósok bőrébe bújva járulnak hozzá Georges-Louis Leclerc de Buffon legendás Enciklopédiájának elkészítéséhez. Ambiciózus expedíciókra indulnak, tanulmányozva a kontinensek élővilágát, kutatásaik publikálásával galoppozva a végcél, a legtöbb győzelmi pont összeszedése felé. Az Enciklopédia mindezt egy kocka-centrikus, munkáslehelyezős játékként tálalja. A munkások maguk a kockák, melyek összesen öt színben érhetők el (zöld, piros, kék, lila és sárga), és sok esetben nem csupán a színűk, de forduló elején a velük dobott érték is számít. Lényegében szettgyűjtögetéssel, illetve azok maximalizálásával tudunk felülkerekedni a riválisokon.
Ehhez kezdésnek mindenki egy saját játéktáblát, némi kezdőtőkét, úgynevezett expedíció-jelölőt kap, valamint fordított játéksorrendben kiválaszthat két állatkártyát a központi játéktábláról. A játékidő jelentős része ezen a gigantikus, már-már túlságosan is nagy táblán zajlik, ahol több akcióterület is található. A sort nyitó Nagykövetség a felkészülést támogatja, azáltal, hogy expedíció-tokent biztosít, amely a kockamanipuláláshoz használható, annak színét vagy értékét megváltoztatva (ez az akciómezőtől függ). A Bank érméket biztosít, az ide helyezett kocka (értékétől függetlenül) öt érmét garantál – ez később egy akcióhoz használt kocka értékét tudja módosítani, akár 6 fölé is feltornázva azt. Az Egyetem során szakértőkhöz lehet jutni: ezek olyan nevesített szereplők, akik azonnali, állandó, vagy a pontértékelés során bevethető képességet tesznek lehetővé – ilyen például az extra győzelmi pont, az extra hírnév, vagy további érme.
Tanulj, Tínó!
A legnagyobb helyet felélő Akadémia az állatkártyák gyűjtőhelye: az ide helyezett kocka színe határozza meg, mely állatkártya vihető el, az értéke pedig azt, hogy ezzel hány hírnévpont zsebelhető be. Minden állatkártya egy adott kontinenshez tartozik, a kontinensekhez pedig egy adott szín. Ennél azonban sokkal fontosabb az állatkártyák alján található táblázat, mely meghatározza, hogy az adott élőlény milyen típusú (madár, hüllő vagy emlős), mit eszik (húsevő, növényevő, vagy mindenevő), hol él és milyen klímát kedvel. Ezen tulajdonságoknak az utolsó két akciómező során jut igazán nagy szerep.
Az Expedíciómező az, ahol a tényleges kutatás zajlik: ilyenkor útnak indulunk egy általunk választott kontinensre, hogy a korábban megszerzett kártyákon szereplő állatokat megtalálva tanulmányozzuk azokat. Az ehhez használt kocka színe meg kell, hogy egyezzen a választott kontinens színével (de ez könnyen manipulálható egy expedíció-tokennel), de ennél fontosabb az, hogy mennyi expedíciópontot sikerül összeszedni, mivel ez határozza meg, hány kategóriában tudunk kutatni. Az első kategóriához 2, a következőhöz viszont már 4, végül 7 és 10 pont kell. Az alapértéket a kocka értéke adja, amely tovább erősíthető érmék és expedíció-tokenek elköltésével, királyi pecsét felhasználásával, illetve szakértők bevetésével. Az expedíció alatt így több állat és több kategória is bevethető a kutatáshoz, feltéve, hogy egyazon kontinensen élnek, ezzel szerezve meg azon kutatáskockákat, melyekkel feltölthetők az állatkártya alján található kategóriamezők.
Ennek a sort záró Publikálás során jut szerep, melynek keretében ezen kutatáskockákat tudjuk ponttá átalakítani, egy kifejezetten összetett, elsőre nehezen megérthető, egyáltalán nem áramvonalas procedúra során. Ennek kezdetén egy állatkártyát kell kiválasztani referenciának: az ehhez használt kocka színének meg kell egyeznie a választott állat színével is, a kocka értéke pedig azt is meghatározza, milyen kategóriákban lehetséges Publikálni – ha magasabb a kocka értéke, magasabb értékű kategóriában is elérhetővé válik a Publikálás. Ugyanakkor nemcsak a referenciaállatról lehet kutatáskockákat publikálni, hanem más olyan állatokról is, amelyeken ugyanazok a típusok szerepelnek. Ilyenkor a legmagasabb kategória típusával kezdve kell kutatáskockát elvenni a referenciaállatról, ezt követően pedig bármely más, a fenti követelménynek megfelelő állatról. A publikált kutatáskockákat a központi játéktábla megfelelő típusú helyére kell rakni, és bezsebelni az ezután járó győzelmi pontokat. A Publikálás végén mind a használt referenciaállat, mind az összes többi, melyről kutatáskocka került le (vagy ugyanazon kontinenshez tartozik, függetlenül attól, volt-e rajta kutatáskocka), egy halomban várja a játék végét, melynek a végső pontszámításnál jut szerep; a más kontinenshez tartozó kártyák végleg kikerülnek a játékból.
A választott akció végeztével a következő, balra ülő játékoson a sor, és ez egészen addig tart, míg minden játéktábláról el nem fogynak a kockák. Ezt követően kezdetét veszi – némi felkészülés után – a következő forduló, amit a hatodik végén a játék lezárása és a végső pontértékelés követ. Ilyenkor a játék során megszerzett pontokon felül továbbiak szerezhetők kategória- és kontinens szettenként, a megmaradt királyi pecsétek, érmék és expedíció tokenek után – a legtöbb ponttal rendelkező játékos pedig nyer.
Az Expedíció pedig mindezt rendkívül tetszetősen tálalja. Az állatkártyák egész egyszerűen lenyűgözően néznek ki, a főbb tokeneknek még saját, a kicsomagoláskor összerakandó kis tároló dobozaik is vannak, a kockahúzáshoz használt díszes zsák pedig szintén a cicomát erősíti. Ugyanakkor a játéktábla és a feliratok irreálisan nagyok, valamint a használt ikonográfia sem annyira kézenfekvő és egyértelmű, mint kellene, hogy legyen. Arról nem is beszélve, hogy a játékosok között igazából teljesen minimális az interakció, mert mástól ugyan el lehet happolni a kockáját (viszont ezzel szinte mindig valami jutalmat is kap a szenvedő fél), de alapvetően mindenki a saját kis buborékjában tevékenykedik, ami a Publikálás során teljesen vissza is fogja a tempót, annak kiértékelése ugyanis meglehetősen körülményes és teljesen magányos feladat. Középnehéz stratégiaként mindenképp tetszetős és érdekes, témaválasztása pedig elsőrangú, amely számos játékalkalom során tud kellemes órákat biztosítani, de a tartalom nem tudott maradéktalanul felnőni a külsőhöz.
(A játékot partnerünk, a Gémklub biztosította – köszönjük!)
