A meséiről ismert Kerekerdő új oldaláról mutatkozik be Pierrot legfrissebb családi társasjátékában, mely ugyan nem kapott hatalmas hírverést, de a Piatniknál már elérhető egy ideje. Ezúttal azonban nem állatok tanulságos kis történeteit ismerhetjük meg, hanem az Erdő Szelleme után kutatva (semmi köze a Necronomiconhoz és Bruce Campbellhöz) járhatjuk a vidéket, számos mesebeli figurával találkozva, jóval és rosszal, hogy feladatokat megoldva és a terepet teljesen átrendezve gyűjtögessünk és teljesítsük a végcélt.
Roundforest
- Hazai kiadó: Piatnik
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-4 fő
- Játékidő: átlagosan 45-60 perc
- Korcsoport: 8+
- Nehézség: 2/5
- Ár: 9990 forint
Története szerint a Roundforestben minden játékos egy-egy vándort alakít, akik az aranyalmákat gyűjtve fedezik fel az átlagos és különleges tárgyakkal teli mágikus erdőt. Az aranyalmákra pedig azért van szükségük, mert aki elsőként rálel az Erdő Szellemére, majd hármat átad neki, az kapja meg a nagy hatalommal bíró smaragdgyűrűt. Mindehhez találunk a közepesen nagy dobozban számos nyolcszögletű erdőlapkát, két zsákot, mindenféle tokent és jelölőt, mesehős-kártyákat, műanyag pénzérméket, illetve 4 minit, amik a vándorokat szimbolizálják. A setupnál az erdőlapkákat tetszőlegesen helyezzük el a meghatározott formában (egyedül a négy csodakút helye biztos), majd a vándorok 4 játékos esetén a négy sarokban elhelyezve kezdenek neki almagyűjtő körútjuknak.
A játékmenet ezután annyiból áll, hogy a vándorok tetszőleges irányban, az erdőlapkákon jelölt lehetőségeknek megfelelően mozognak, minden esetben elforgatják azokat, illetve a lehelyezett színes korongoknak megfelelő akciót végrehajtják. Ez lehet egy tárgy begyűjtése, de akár mesebeli karakterekkel is találkozhatnak, akik aztán feladatot adnak. A feladatokat tárgyak leadásával lehet elvégezni, így juthatunk többek között aranyalmához, más tárgyakhoz, netán pénzhez, amit aztán valamelyik kútba hajítva cserélhetünk idővel aranyalmára, amiből három kell az Erdő Szellemének. Aki ezt az igényt teljesíti, az nyeri meg a játékot.
Nehezítések és kisebb-nagyobb érdekességek persze vannak. Eleve, nem biztos, hogy pont arra tudunk haladni, amerre szeretnénk. Más kérdés, hogy egy mezőre állva dobbanthatunk is, amivel ugyanúgy forgatjuk az adott lapkát, avagy így megnyithatjuk a kívánt irányba vezető ösvényt. Sőt, egy nehéz tárgy lehelyezésével akár meg is állíthatjuk a forgást. És persze ott vannak a további vándorok, akik ugyanúgy járják az örökké változó erdőt, ezzel pedig akár a mi stratégiánkba is bekavarhatnak. Értelemszerűen ezzel együtt is az az ideális, ha minél többen állunk neki a feladatnak, bár a kisebb létszám a játéktér méretét is csökkenti, avagy nem kell kettesben átnézni a hatalmas, nagyobb létszámra tervezett rengeteget.
Izgalmas mix
Van itt a kártyákkal és tokenekkel megbízás, csere-bere, változó játékterület, avagy egészen izgalmas egyveleg az eredmény, ami egyébként jól összeáll, nincsenek a mechanikából kilógó elemek. Érdekes, hogy nem is olyan régen járt nálunk a szintén forgó platformokkal ellátott Armata Strigoi, ami összességében persze egészen más műfajt képvisel, ellenben ezzel a mechanikával ritkán találkozunk.
Az “egészen más műfaj” pedig itt egyértelmű, hiszen első ránézésre is könnyed családi játékkal van dolgunk, ami maximum egyetlen átolvasás erejéig tűnhet soknak, utána teljesen letisztul a kép. Illusztrációi terén ráadásul kifejezetten szép munkáról beszélhetünk, ami színes formában tálalja a mesebeli világot és erdőt, annak minden jól ismert teremtményével és karakterével együtt. Egyedüli szívfájdalmunk talán a vándorok közötti minimális eltérés, ami csak szín terén tapasztalható, pedig akkor már lehetett volna négy eltérő szereplő is a klónok helyett, aztán mindenki választhatott volna egy számára szimpatikusat. De amíg ez a legnagyobb problémánk, addig igazából nincs komoly gond. A Roundforest ugyanis egy könnyed és kellemes családi játék, ami nem váltja meg a világot, de kellően érdekes egyveleget biztosít a téli estékre.
