Politikus, mecénás, bankár és még hazánkban is ismert történelmi személyiség: Lorenzo de’ Medici, azaz a "nagyszerű" firenzei államférfi alig több, mint négy évtizedet élt, ám az olasz reneszánszban betöltött szerepével kivívta azt, hogy ne csupán a történelemkönyvekben maradjon fenn a neve, de élete megelevenedjen egy társasban is. Bár ő feltehetően nem kockadobással döntötte el, hogy épp kit támogasson!
LORENZO IL MAGNIFICO
- Partner: Asmodee UK
- Kiadó: Cranio Creations
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-4 fő
- Játékidő: átlagosan 60-120 perc
- Korcsoport: 12+
- Nehézség: 3,28/5
- Ajánlott fogyasztói ár: nagyjából 25 000 forint
A Lorenzo Il Magnificóban ugyanis a Medicihez hasonlóan minden játékos egy befolyásos és nem éppen földönfutó nemesi házat igazgat, a sikerhez és a dicsőséghez pedig több út is vezet. Ennek során ki kell vívni a reneszánsz kor nagyjainak befolyását, támogatni az egyházat és a művészeteket, valamint nem árt épületeket sem finanszírozni, és közben megkeresni az ehhez szükséges javakat a gazdaságot éltető ágak és termelőegységeik felvásárlásával. Mindehhez azonban rettentő kevés idő áll rendelkezésre, hiszen hat forduló után már a végső kiértékelés következik.
Mindez alapvetően két elem, egyrészt a négy különböző paklira osztott kártyák, másrészt a három, különböző színű kocka körül forog, melyek értéke határozza meg azt, hogy a velük megegyező színű családtagok az adott fordulóban mit tehetnek. Az egyes akciómezőknek van ugyanis egy költségük: ha ezt az értéket nem sikerül semmilyen módon elérni, az adott akciómező nem használható.
Ehhez minden játékos kap egy kisebb kezdővagyont, családtagokat a kockákkal megegyező- és egy neutrális színben, valamint egy üres vászonra emlékeztető, kopár játékostáblát, amire a megvásárolt lapok helyezhetők. A cél az, hogy ezen extrémen korlátozott lehetőségből hozzuk ki a maximumot a megfelelő helyre és megfelelő időben történő lehelyezésükkel. Nemcsak az jelent problémát, hogy minden családtag csak egy akcióra képes, vagy az, hogy több akciómezőn is mindössze egy játékos tartózkodhat, de az is, hogy közben figyelni kell a lapok értékére, ki kell gazdálkodni azt, és felépíteni egy olyan engine-t, amely hosszútávon ki tudja szolgálni a választott stratégiát. 4 fő esetében kicsit jobb a helyzet, ott azonban a kockák értékéből kell levonni.
KOCKÁZATOS ÉLET
A győzelemhez, ahogy említettem, számos út vezet, ami elsősorban a kártyák változatosságának köszönhető, és annak, hogy egy olyan tablót kell belőlük létrehozni, mely vegyesen ad passzív- és aktív extrákat. Erre elsősorban a kockaértékek manipulálása miatt van szükség: a családtagok értéke több módon is befolyásolható (például tömegesen csatasorba állítható szolgákkal), és az egyes értékek ügyes elosztása a játék talán leghangsúlyosabb része. Na meg a Vatikán haragjának elkerülése, ugyanis a három korszak mindegyikének végén adott mennyiségű hitet kell az egyháznak felajánlani, amely ezt győzelmi ponttal jutalmazza. Azok viszont, akik nem hajlandók rá, kiátkozásra számíthatnak, és olyan permanens negatív hatásokra, melyek befolyásolhatják a termelést, az építkezés, és igazából a játékmenet összes aspektusát, extra fejfájást okozva a meglévő mellé.
Ugyanakkor pont a társas zsenialitását biztosító szűkösség a legtöbb frusztrációt okozó tényező. A leghasznosabb akcióhelyek egy játékosra való korlátozása, vagy négy fő esetén elértéktelenítése komoly feszültséget tud szülni, és még a legóvatosabban dédelgetett terveket is rendkívül könnyen kártyavárként omlaszthatja össze egy ellenfél korai lépése. És pont a kártyák azok, amik a lehető legkiszámíthatatlanabbak: mivel a fordulók végén minden kártyahelyet véletlenszerűen kell feltölteni egy pakliból, ezért teljesen véletlenszerű, hogy az adott fordulóban hasznosnak vagy épp hatékonynak nevezhető lapok érhetőek-e el.
Ráadásul a téma és a játékmenet közti kapocs annyira hajszálvékony, hogy már-már észlelhetetlen. Egy pillanatig sem érezni azt, hogy az olasz reneszánsz idején vagyunk, vagy hogy egy nemesi ház sorsát egyengetjük. A fókusz nem az amúgy tetszetős lapokon és az azokon ábrázolt helyszíneken, karaktereken van, hanem azon az engine-en, amit igyekszünk a lehető leghatékonyabbra építeni, mind a riválisok-, mind az egyház árnyékában, amely háromszor is kiköveteli a jussát, és aki nem teljesíti, az magára vessen.
Viszont a Lorenzo il Magnifico mindezek ellenére is egészen káprázatos játékélménnyel bír. Az impozáns kockadraftolós játékok mezőnyében fel tudja venni a versenyt a műfaj talán legnagyobb klasszikusával, a Castles of Burgundy-val, és még ha nem is említhető egy lapon Stefan Feld legendás játékával, kiváló alternatíva lehet mellette. Egy esélyt adni neki sohasem volt jobb alkalom, hiszen a közelmúltban jelent meg az a Big Box-változat, amely az alapjáték mellett minden kiegészítőt is tartalmaz – csak kár, hogy annyiért mérik, mintha maga Medici készítette volna!
(A játékot partnerünk, az Asmodee UK biztosította – köszönjük! A játék angol nyelvű, de a rajongói fordítással rendelkező szabálykönyvet leszámítva a játék nem nyelvfüggő.)
