1996-ban jelent meg a Tomb Raider, amely elhozta életünkbe a tavaly 25 évessé vált Lara Croftot, a mára ikonikus karakterré cseperedő kalandornőt. A játék egy csapásra sikeres lett, majd több folytatást is megélt. A Tomb Raider 2, ha lehet, még jobb lett, mint elődje, de onnantól kezdve az akkori fejlesztőcsapat, a Core Design zuhanórepülésbe vitte át a sorozatot. A 2003-as Tomb Raider: The Angel of Darkness végül bukásnak bizonyult, úgyhogy az IP akkori tulajdonosa, az Eidos Interactive úgy döntött, ideje újragondolni Lara életét. Első lépésként átadták a kisasszonyt a Crystal Dynamics-nek, ahol a Tomb Raider: Legenddel újraindították a jobb napokat megélt sorozatot.
Az elveszett remake
De a Tomb Raider remake-jének története nem a Crystal Dynamics-szel kezdődött, hanem a Core Designnal, ugyanis először, a tízedik évforduló alkalmából, ez a csapat szerette volt újraalkotni az eredeti részt, PS2-re és PSP-re. Az Eidos engedélyt adott nekik, a fejlesztési munkálatok 2005 végén kezdődtek meg. A Core Design megtartotta volna az eredeti játékmenetet és történetet, sőt még Jonell Elliottot is szerették volna szerződtetni, aki a The Last Revelationben, a Chroniclesben és a The Angel of Darkness-ben kölcsönözte Lara hangját. Mindeközben az Eidosnak egy kívánsága volt: Lady Croftot tervezzék újra, hogy jobban hasonlítson a Legendben látott önmagára.
A kasza 2006-ban sújtott le, ugyanis a munkálatok során a Core Design-t megvette a Rebellion Developments, az Eidos pedig törölte az akkor már Tomb Raider: 10th Anniversary címen futó játék fejlesztését. Mindezt állítólag azért, mert egyrészt a kiadó nem akarta, hogy egy harmadik stúdió csapata készítse el a játékot, másrészt a Crystal Dynamics több platformra tudta leszállítani a programot, mint a Core Design. Pedig a Tomb Raider: 10th Anniversary ekkor már alfa változatban leledzett, a játékmechanika elkészült, több pálya is játszható volt. A Core Design alkotói végül megpróbálták úgy átdolgozni az alfa buildet, hogy az eladható legyen Indiana Jones vagy National Treasure címen, ám sosem jártak sikerrel. Érdekesség, hogy ez a változat 2021 januárjában kiszivárgott a netre.
Szóval eljött 2006, tíz éves a Tomb Raider, de sehol a remake. Úgyhogy az Eidos megkérte a Crystal Dynamics-et, hogy a fejlesztők készítsék el az első rész újrafeldolgozását. A csapatnál, bár a Tomb Raider játéktörténelmi fontossága miatt kicsit meglepődtek a kérésen, ám lelkesedtek is az ötletért. Főleg, mert így az eredeti történetet hozzáigazíthatták a Legenddel elindított új érához. Ezzel elkezdődött a Tomb Raider: Anniversary fejlesztése.
Megújult előzmény
Hogy a sztori átalakítása a lehető legjobban sikerüljön, a Crystal Dyanamics bevette a fejlesztőcsapatba Toby Gardot, azt a személyt, akinek a nevéhez Lara megteremtése fűződik, emellett a Tomb Raider egyik tervezője volt. Jelenléte már csak azért is szükségessé vált, mert az Anniversary fejlesztői szerint az eredeti játék sztorija eléggé gyér volt, és Gard magyarázatai nélkül nehezen lehetett megérteni, mi miért van benne. Mindez persze nem csoda, hiszen a ’90-es évek videojátékaiban még kisebb hangsúlyt kapott a történet, így annak kidolgozottsága általában meglehetősen elnagyolt lett. Ez alól a Tomb Raider sem kivétel, itt is a rejtvények és az akciók kapták a fókuszt, nem a sztori.
Gard és csapata tehát új történetet írt az eredeti alapján, mindezt úgy, hogy az megfelelő előzménye legyen a Legendnek. Igyekeztek körüljárni Lara jellemét, azt, hogy meddig hajlandó elmenni a céljaiért, milyen morális értékeket képes felrúgni ezekért. Emellett átdolgoztak több karaktert is, például az eredeti játékból Larsont összeolvasztották a Cowboy nevű szereplővel. A játék vége pedig úgy lett megalkotva, hogy abból narratíva szempontjából logikusan következzen a Legend sztorija. Mindezeken túl a két program közti kapcsolatot erősítette Keeley Hawes is, aki újfent magára vállalta Lara megszólaltatását.
A fejlesztőcsapat a térképekre és a játékmenet megújítására is nagy hangsúlyt fektetett. Hogy minél jobban megértsék az eredeti játékot, többször is újrajátszották a Tomb Raidert. Megkeresték a legemlékezetesebb momentumokat, és azokat átemelték az Anniversary-ba, miközben elvetették azokat a részeket, amik nem vezettek sehová. A pályákat a folyamat során alaposan átdolgozták. A kapcsolók nyomogatását és a gyűjtögetést alapul vevő fejtörőket minimalizálták, inkább a fizikai alapú rejtvényekre helyezték át a hangsúlyt. Másrészt igyekeztek több irányú ösvényeket alkotni, ezzel elvéve a pályák korábbi linearitását. Mindezek mellett átemeltek olyan elemeket, amiket a Tomb Raider idején nem tudtak befejezni. Ilyen például a St Francis' Folly térképen megtalálható Atlas szobor.
A fejlesztők a zenét sem vették félvállról. A Legend zeneszerzője, Troels Brun Folmann vállalta magára az Anniversary muzsikájának elkészítését, bár munkája jórészt abból állt, hogy átdolgozta és modernizálta a Tomb Raider dallamait. Ennek érdekében, míg a Legendnél inkább elektronikus hangszereket használt, ráadásul a zene dinamikus volt, addig az új programhoz a muzsikát tisztán zenekarral vette fel, és a melódiákat a pályákhoz kötötte, nem az éppen zajló eseményekhez.
Lara második eljövetele
A Tomb Raider Anniversary-t végül 2007-ben adták ki, először PC-re és PS2-re, ahogy azt korábban tervezték. A PS2-es változat érdekessége, hogy próbálták a hardver képességeinek határait feszegetni. Pár hónappal később aztán megjelent PSP-re, Xbox 360-ra és a sorozatban ez a rész jött ki először Wii-re is. 2011-ben pedig átdolgozták PS3-ra.
A játék alapvetően jó értékeléseket kapott, főleg a PC-s és a PS2-es változat. Az Xbox 360 esetében viszont már kritizálták a teljesítményesést – ami alapvetően nem meglepő, ugyanis a Crystal Dynamics ezt a változatot csak utólagosan készítette el, főleg a rajongók nyomására. A pozitív fogadtatás az eladásokon is látszódott, hiszen Észak-Amerikában és Európában is hetekig ott volt a top 5-ben. 2009-ig 1,3 millió példány kelt el belőle. Az ironikus az, hogy minden sikere ellenére a Tomb Raider: Anniversary a sorozat legrosszabbul fogyó epizódja lett. Ez persze semmit sem von le a játék értékéből és sikeréből, ami remek epizódja lett az egy évvel később megjelent Underworlddel lezárult Legend-trilógiának.
