Ahogy a játékipari trendek, úgy az egyes műfajok népszerűsége is folyamatosan változik az idő múlásával – vannak zsánerek, melyek sokadvirágzásukat élik éppen, mint ahogy olyanok is, melyek szerepe jóval kisebb, mint egykoron. Ez utóbbira, úgy gondolom, kiváló példaként szolgálnak az autóversenyek, melyek egykoron tucatszámra özönlöttek, manapság azonban kis túlzással rétegjátéknak tekinthetők – a megjelenések számát és az eladásokat tekintve legalábbis jelentősen visszaszorultak. Azonban nem mindig volt ez így – az évezred elején semmiképp. A Microsoft sem véletlenül szeretett volna egy saját Gran Turismót, akkoriban ugyanis ez volt a PlayStation legsikeresebb szériája, méghozzá toronymagasan – így született meg végül a Forza Motorsport.
SZIMULÁTOR: PIPA!
Félreértés ne essék: Xboxra is volt exkluzív autóverseny, gondoljunk csak például a Project Gotham Racingre. A 2005-ben debütált Forza Motorsport képében azonban végre egy dedikált szimulátort is kapott az Xbox-tábor, mely a realizmust helyezte előtérbe – és tulajdonképpen elsőre bele is találtak a tábla közepébe. A Turn 10 Studios majdnem minden téren átugrotta – sőt bizonyos elemeiben magasabbra is tette – a Polyphony Digital és a Gran Turismo által piszok magasra tett lécet, a kor színvonalához mérten remek látvánnyal és rendkívül élethű vezetési modellel. Ráadásul magára a tartalomra sem lehetett panasz – igaz, "csak" 231 autó volt az első részben, de ezt sikerül kompenzálni a kellő változatossággal, a részletes tuningolhatósággal, valamint a sérülésmodellel. A pályafelhozatal pedig az eredeti aszfaltcsíkok mellett nem volt híján a valós helyszíneknek sem, köztük olyan legendákkal, mint a Nürburgring Nordschleife, Silverstone vagy éppen Laguna Seca. Egy szó mint száz: ilyen erős rajtra talán még a Microsoft sem számított!
Ezek után tulajdonképpen adta magát a folytatás, hiszen az első Forza nemcsak a kritikusokat győzte meg, de a kasszáknál is jól teljesített, a második részre pedig nem is kellett sokat várni, hiszen a Forza Motorsport 2 már 2007-ben megjelent – immáron Xbox 360-ra. Az újgenerációs hardver új lehetőségeket is tartogatott a Turn 10 számára, akik nemcsak a grafikát és a szimulációt tekerték élethűbbre, de bekerült többek között a részletes kozmetikázás lehetősége is, amely a rajongók egyik kedvenc funkiójává vált. A saját festésekkel és matricákkal teljesen egyedivé lehetett tenni a járgányokat, de akár értékesíthettük is őket az Xbox Live-on keresztül, amiért játékbeli zseton volt a jutalom. Mindemellett természetesen a tartalom is tovább bővült, immáron 349 autóval és még több valódi pályával, sőt néhány ismert versenyző (pl. a háromszoros Forma-1-es futamgyőztes Johnny Herbert) is a nevét adta a játékhoz.
Mivel újabb generációváltás híján a Turn 10 nyugodtan építkezhetett, a 2009-ben debütált Forza Motorsport 3 játszi könnyedséggel emelhette tovább a tétet, miközben olyannyira jól sikerült, hogy a mai napig ez a széria legerősebb kritikai fogadtatású epizódja – nem véletlenül, akkor és ott ugyanis tényleg egyértelműen ez volt a konzolos szimulátorok csúcsa. A motorház alatt még tovább finomítottak a dolgokon, a tartalom tekintetében pedig újabb komoly ugrásnak örülhettünk, több mint 500 autóval és 100-nál is több nyomvonallal. A funkciók tekintetében a leglátványosabb újítás az idővisszapörgetés lehetősége volt, amely ezekben az időkben kezdett el egyre gyakoribb standarddá válni a műfajon belül, a Turn 10 pedig érezhetően minden eddiginél komolyabb hangsúlyt fektetett arra, hogy megfelelően skálázható legyen a játék nehézsége, így nyitva azok felé, akik kevésbé érzik magukénak a szimulátorokat.
Újabb két év, újabb folytatás – a Forza Motorsport 4 megjelenésére egyértelművé vált, hogy a Microsoft nyugodt szívvel gondolhat a Turn 10-re, mint biztos pont, melynek fejlesztői 2011-ben egy újabb színvonalas játékot tettek le az asztalra, az utolsó cseppeket is kifacsarva az Xbox 360 hardveréből. Ugyanakkor ez volt talán az első olyan játék a szérián belül, melynek kapcsán felmerült, hogy lehet, nem kéne ennyire szorgosan ütni azt a vasat, hiszen ezen a műfajon belül nem könnyű kétévente megújulni. Ettől függetlenül a negyedik rész azért tartalmazott néhány újítást, igaz, inkább csak külsőségekben: ilyen volt az Autovista mód, melyben közelről vizsgálhattuk meg a bámulatos modelleket, méghozzá kívülről-belülről, a népszerű autós sorozat, a Top Gear közreműködésével.
IRÁNY A JÁTSZÓTÉR!
Bizonyára a Microsoft is érezte, hogy eljött az ideje a vérfrissítésnek, melyet azonban nem a széria újragondolásával oldottak meg, hanem egy új spinoff elindításával. Így a kecske is jóllakott, meg a káposzta is megmaradt: 2012-ben megszületett a Forza Horizon. Az új fejlesztőcsapat, a Playground Games, szó szerint egy játszóteret hozott létre, méghozzá Colorado államban, ahol egy, a Forza Motorsport alapjaira építkező, felépítésében és játékmenetében azonban sokkal inkább az arcade címekre hajazó versenyjátékot kaptunk, egy óriási nyitott világgal, melybe a Horizon Festival lehelt életet és igazi bulihangulatot. A kötött szabályok és a pályaversenyzés helyett itt rendre elhagytuk (és el is kellett hagynunk) az aszfaltot, a körversenyek helyett pedig az ad-hoc kihívások és az "A-ból B-be" sprintek kapták a hangsúlyt, lényegében az utcai autóversenyek szellemiségét továbbvíve – megtartva emellé természetesen a részletes testreszabhatóságot. A Forza Horizon jött, látott és győzött, kijelölve egy olyan nyomvonalat, amely hosszú évekkel hosszabbította meg a franchise élettartamát, és egyben lehetőséget biztosítva arra, hogy a Microsoft évenkénti rotációban szállítsa a Forza-játékokat.
A páratlan évek ennek megfelelően megmaradtak a Motorsport-szériának, 2013 pedig egy újabb generációváltást hozott, így a második rész után a Forza Motorsport 5 lett a második játék, melynek már egy új konzolon kellett bizonyítania. Xbox One-nyitócímként az ötödik rész a szokásosnál is nagyobb figyelmet kapott, és bár a látvány terén tapasztalt nyilvánvaló előrelépés, illetve a folyamatosan tanuló Drivatar-rendszerrel továbbfejlesztett mesterséges intelligencia meghozta a nextgen érzést, a tartalom terén jókora visszalépés történt, ami sokaknak csalódás lett. A megjelenéskori 200 autó és 17 pálya erősen elmaradt attól, ami az előző részben várta a játékosokat, így a Turn 10 hiába hozta a szokásos minőséget, a generációváltás és a kétéves fejlesztési idő együttese itt érezhetően követelt némi áldozatokat, amit nem mindenki nézett jó szemmel.
Az Xbox One megjelenésével természetesen a Horizon is átköltözött az új generációra, egyben felvillantva azt is, hogy mi lehet ezen mellékszál legfőbb erőssége, a 2014-es Forza Horizon 2 ugyanis az amerikai helyszínt európaira – egészen konkrétan a francia Riviérára és környékére – cserélte, ami mondani sem kell, teljesen más hangulatú játékot eredményezett. Az alap játékmeneten emiatt nem is nagyon kellett sokat variálnia a Playground Gamesnek, maradt a némileg árkád beütésű, utcai versenyzős jelleg – de persze továbbra is a Forza technológiai alapjára építve. Csak éppen egy még tartalmasabb, még több tennivalót kínáló játékot kaptunk, amiből egyébként Xbox 360-verzió is készült a Sumo Digital gondozásában, mely a franchise utolsó felbukkanása volt a Microsoft előző generációs konzolján.
2015 ismét a Motorsport-szériáé, egészen pontos a Forza Motorsport 6-é volt, amely igyekezett kiköszörülni a kisebb csorbát, ami a széria renomáján esett az ötödik epizóddal – méghozzá sikerrel, az előző rész visszafogott tartalma után ugyanis most nagyjából kétszer annyit kaptunk mindenből. Ráadásul a prezentáció is újabb szintet lépett, nem is beszélve a versenyek változatosságáról. A Forza Motorsport 6 ugyanis behozta a képbe az esős és az éjszakai versenyeket, melyek a vezetési élmény és a látvány terén is jelentős újdonságként hatottak. Mindemellett a platformok tekintetében is mérföldkő volt a játék, a hatodik rész ugyanis egy évvel később PC-re is megjelent Apex alcímmel, free-to-play formában, visszafogott tartalommal és mikrotranzakciókkal.
Az Apex után várható volt, hogy a Horizon is tiszteletét teszi PC-n, a 2016-ban megjelent Forza Horizon 3 pedig a sorozat történetének első olyan epizódja lett, amely egyenértékű verziókkal, egyszerre két platformon debütált. Ahogy a Forza Motorsport esetében, úgy itt is jelentős ugrást tapasztalhattunk a tartalmat illetően, több mint 350 autóval, valamint kétszeresére növelt játéktérrel, ami ismét egy új kontinenst jelentett – ezúttal Ausztráliát. Változatos és olykor egészen extrém – de eközben persze szemet gyönyörködtető – körülmények vártak ránk "Odalent", amire a Blizzard Mountain kiegészítővel még rá is dobtak egy lapáttal. A korábbi Forza-játékokhoz is voltak DLC-k, de először ennél a résznél volt érezhető, hogy a jól csengő név (pl. Fast & Furious) mögött azért bőven lapul más is – ilyen volt a Hot Wheels expanzió is, amely egészen őrült, hullámvasútszerű pályákat kínált, épp úgy, ahogy a név alapján elvárhattuk.
A Motorsport-széria mindmáig utolsó része 2017-ben jelent meg, ismét csak Xbox One-ra és PC-re, a Forza Motorsport 7 pedig a franchise legtartalmasabb epizódja lett, az eddigi legnagyobb és legváltozatosabb, több mint 700 autót tartalmazó autóparkkal, 32 helyszínnel és több mint 200 nyomvonallal. A Turn 10 ráadásul a körülményeket tekintve is folytatta azt, amit az előző résszel megkezdett, az időjárás és a napszakok ugyanis immáron dinamikusan változtak. A hetedik rész tehát több mint tisztességes folytatássá vált a "több-szebb-jobb" szentháromság jegyében, egy változtatás azonban mégis volt, ami igencsak rontotta a játék megítélését, ez pedig a loot boxok bevezetése (itt Prize Crate néven futottak), ami – ismerve ezen megoldás globális utóéletét a játékiparban – nem meglepő mód jelentős ellenállásba ütközött. Nem véletlen, hogy egy évvel később úgy döntöttek, kiveszik őket a játékból.
Míg az "anyasorozat" kisebb gödörbe került a leírtak miatt, addig a Horizon felért a csúcsra, a 2018-ban megjelent Forza Horizon 4 ugyanis a legerősebb kritikai fogadtatásban részesülő Horizon-epizód lett. Az ausztrál kitérő után a széria visszatért Európába, egészen pontosan az Egyesült Királyságba, ismét egy merőben más hangulatú élményt tartogatva, amire rádobott egy jókora változást a játék fő újítása, a dinamikus évszakváltozás, ami hetente "átöltözteti" a Forza Horizon 4 világát, akár új lehetőségeket és nyomvonalakat is megnyitva ezzel. A játéktér és az autópaletta méretét szokás szerint még tovább turbózták, mint ahogy a rendkívül szórakoztató kiegészítők sem maradtak el, melyek a Horizon 3 receptjét követték. Először ugyanis ismét az extrém körülményekkel kellett szembenéznünk a Fortune Island DLC-ben, egy kis kincsvadászattal megspékelve, majd jött egy újabb "játékos" élmény, a Lego Speed Champions ugyanis egy Lego-elemekből álló minivilágot és autókat tartogatott – meg persze a kötelező Everything is Awesome dalt.
Itt tartunk most, 2019-ben ugyanis hosszú idő után először nem jelent meg új Forza-játék – hacsak nem számoljuk bele a Forza Streetet, amely nevében ugyan az, valójában viszont az Electric Square mobilos játékának, a Miami Streetnek az "újraszínezése", amely először PC-re, majd nemrég iOS-re és Androidra jelent meg free-to-play formában. És hogy mikor jön az igazi folytatás? Szerencsére erre sem kell sokat várni, Xbox Series X-re ugyanis már bevallottan készül a Forza Motorsport következő felvonása, amely jó eséllyel a nyitócímek között fog szerepelni – a Microsoft üzletpolitikáját tekintve persze a PC- és az Xbox One-verziók is borítékolhatók. A legelső Forza-játék után ez lesz az első, melyet nem két év alatt kell összedobnia a Turn 10 csapatának, ami remélhetőleg a csiszoltságra, a tartalomra és az újdonságokra is jótékony hatással lesz, hiszen azért láthattuk, hogy bár az elmúlt 15 évben hiába értek kevesen a Forza nyomába, néha azért nem árt visszaváltani alacsonyabb fokozatba, hogy kíméljük kicsit a motort...
