Tegyük egy kicsit félre azt, hogy a Cyberpunk 2077 milyen állapotban jelent meg. Igen, mi is játszottunk vele, mi is láttuk a hibáit, de azt talán senki sem vitatja, hogy a CD Projekt RED Mike Pondsmith Cyberpunk 2020 című asztali szerepjátéka alapján megalkotott egy rendkívül masszív, remekül felépített világot. Night City hemzseg a felfedeznivalóktól, a Cyberpunk 2077 pedig a legjobb RPG-khez hasonlóan egy roppant szerteágazó lore-t vonultat fel, amibe a játékon belüli írásos anyagok átolvasása mellett az A Cyberpunk 2077 világa című könyv is nagyszerű bepillantást enged. Ez valóban egy élő, lélegző univerzum lett, amely sci-fi klasszikusokból táplálkozik (a Szárnyas fejvadász többször is visszaköszön, de például az Akira ikonikus motorját is meg lehet szerezni), ugyanakkor képes megállni a saját lábán. Ha valaki szeret elmélyülni egy játék háttérvilágában, múltbéli eseményeiben, és apróságnak tűnő, de valójában igen fontos mozaik-darabkáiban, akkor a Cyberpunk 2077 ehhez remek táptalajt szolgál. A különféle könyvek (mint például az itthon is kapható Trauma Team), vagy képregények pedig csak tovább bővítik ezt az egyébként is felettébb színes, és érdekfeszítő világot. Mindez pedig most kiegészül a Cyberpunk: Edgerunners-szel, amelynek első évadja már megtekinthető a Netflixen.
We have a city to burn
A 17 éves David Martinez bármennyire is próbálkozik, képtelen kitörni a nyomorból. Édesanyjával Night City lepukkant városrészében élnek, és míg anyu éjt nappallá téve dolgozik, addig David csak sodródik az árral. A sulira magasról tesz, és piti stiklikből próbál valami hasznot csiholni – nem sok sikerrel. Aztán egy alkalommal épp az autópályán tartanak hazafelé, amikor egy véres leszámolás kellős közepébe csöppennek. A kocsi felborul, David kisebb karcolásokkal megússza, de anyja súlyosabb sérüléseket szenved. A Trauma Team kiérkezik ugyan, de mivel a család a társadalom alján helyezkedik el, nemes egyszerűséggel lesz*rják az egészet. Davidék így az egyik városi kórházba kerülnek, ahol az ellátás a legkevésbé sem fejlett. David próbál mindent megtenni, de már késő: az anyja meghal. Ez teljesen összetöri a srácot, aki valószínűleg a játékból kiollózott metró elé vetné magát, ám egy különös véletlen közbeszól.
Az egyetlen megmaradt cucc, amit még David el tudna sózni, egy katonai implantátum. Eladás helyett azonban úgy határoz, hogy inkább beülteti magának. Ez mindjárt piszok nagy erővel és gyorsasággal ruházza fel, majd ennek apropóján találkozik hamarosan Lucy-val, aki egy netrunner (lényegében egy hacker), és elviszi őt egy zsoldos-bandához. A cyberpunkokból álló bagázs kételkedve ugyan, de befogadja Davidet, aki előtt innentől megnyílik az út Night City alvilágába. A kapitalista rendszer (még a nyomorult mosógép is kreditekkel működik!) átitatja Night City minden szegletét, és David ez ellen akar tenni valamit – ezért lesz belőle edgerunner. Persze közben az olyan nagyvállalatok is megjelennek, mint a játékból ismerős Arasaka, sőt, temérdek ismerős helyszínt vonultat fel az Edgerunners: feltűnik az Afterlife, Lizzie bárja, és rengetegszer fog előjönni az "aha, itt már jártam a játékban!" érzés. A fan service tehát pipa, még úgy is, hogy sem V, sem Jackie nem jelenik meg. Ez egy spinoff, ráadásul korábban is játszódik. Rendben van ez így.
Szakadó testrészek és indie-rock
De milyen a megvalósítás? Nos, a Studio Trigger elég rendesen kitett magáért. Az Edgerunners rendkívül szépen megrajzolt, helyenként piszkosul látványos anime lett, ami leginkább az Akira stílusáig nyúl vissza, ha akcióról van szó – csak épp megszorozza tízszer annyi brutalitással. Ömlik a vér, szakadnak a testrészek… aki egy erősen korhatáros animét várt, az simán meg fogja találni a számításait. Oké, nem kanyarodunk el Another, vagy Corpse Party szintig, de a túltoltan erőszakos jelenetek a helyükön vannak. Amit viszont mindenképp ki kell emelnem, az a zene. Ha játszottál a Cyberpunk 2077-tel, akkor biztosan feltűnt, hogy mennyire változatos a zenei felhozatal a különböző rádióadók révén. Nos, ezt itt is sikerült maximálisan áthozni. Eleve az intro a Franz Ferdinand indie-rock banda (egyik kedvenceim) This Fire száma, ami meglepő egy cyberpunk-világot felvonultató animétől, de piszkosul jól áll neki. Az egész OST nagyon oda lett rakva (a zeneszerző a Silent Hill szériával már bizonyított Akira Yamaoka!), szexi, stílusos, és külön örültem, hogy a játékhoz saját dalt készítő HEALTH itt is hallható.
A Cyberpunk: Edgerunners egy nagyszerű anime lett, ami simán odatehető a Castlevania-sorozat mellé a Netflixen. Sikerült elérnie, hogy Night City még közelebb kerüljön hozzánk, és mi is egy lakosának érezhessük magunkat. David Martinez története pedig tökéletesen illeszkedik abba a lore-ba, amit a cikk elején említettem. Ez a világ hatalmas, és rengeteg lehetőség rejlik benne. Nem véletlen, hogy a CDPR egy DLC-n túl már a folytatást tervezgeti. Az átlag 25 perces részek simán darálhatóvá teszik az évadot, és ide nekem a rozsdás Nekomata puskát, hogy el fog készülni a folytatás is. Már csak azért is, mert a mindössze 10 epizód egy anime esetében nagyon kevés, és talán az egyes mellékkarakterek is megérdemeltek volna némileg jobban kifejtett háttérsztorikat. Mindezt a 2. évad lazán behúzhatja, de addig ugorj fel Netflixre, és adj egy esélyt Davidnek!
(Képek forrása: Netflix)
