1996-ban egy amerikai kisváros középiskolai futballcsapata (a Yellowjackets) Seattle-be készülődik egy nemzetközi versenyre. Repülőgépük azonban szerencsétlen módon lezuhan, a túlélők pedig összesen 19 hónapot töltenek a vadonban, mialatt lényegében kannibál klánná alakulnak, és embert is esznek, mielőtt kimentik őket. 2021-re a csapat nagy része valamennyire már felépült a traumákból – azonban nem mindenki. Élik a maguk kis életét, ám valaki képeslapokat kezd el küldözgetni nekik egy különös szimbólummal, és a múlt árnyai azonnal megjelennek. Ezt a szimbólumot ugyanis csak ők ismerhetik, azaz valaki a túlélők közül próbál borsot törni a többiek orra alá. Hogy mi minden történt a vadonban, arról egyikük sem beszélt soha – és ennek megvannak az okai. Innentől fogva párhuzamosan futnak a múlt és jelen eseményei. 2021-ben a már felnőtt karakterek összeállnak nyomozni, hogy vajon ki küldhette nekik a képeslapokat, illetve egy szintén a gépen lévő társuk halálának gyanús körülményeit is nekilátnak kivizsgálni. Eközben 1996-ban azt láthatjuk, amint a fiatal lányok (+ egy fiú testvérpár, meg az edzőjük) megpróbálnak egyedül túlélni a vadonban, lényegében teljesen elzárva a civilizációtól. Mindennapos megpróbáltatásaik, a fogyatkozó élelem, és az egyre zordabb körülmények szép lassan mindenkiből előhozzák a gyilkos ösztönöket.
Ház az erdő mélyén
A Yellowjackets többek szerint is erősen emlékeztet a Lost-ra, és nem csupán a repülőgépszerencsétlenség miatt, hanem az időbeli ugrásokban, a természetfeletti beemelésében, illetve a misztikum kibontásában is, ami belengi az erdőt, ahová a balsors vezette a csapatot. Némi kétségbeesett túrázás után rátalálnak ugyanis egy elhagyatott faházra, amiben viszont furcsa dolgokra lelnek, többek között egy összeaszalódott férfi holttestére a padláson – de legalább kerül tető a fejük fölé. Körülöttük pedig nincs más, csak a végeláthatatlan erdőség, ami tele van veszélyekkel. Némelyik fára furcsa jeleket véstek isten tudja kik, a házat pedig még az erdei állatok is messzire elkerülik. Szóval van itt nekünk egy tökéletes helyszín, tele rejtélyekkel, és egy modern szál, ahol a csapat megmaradt tagjai szembesülnek azzal, hogy tökmindegy, hogy mennyire tökéletes, vagy épp különféle szerek által tompított életet élnek, a múlt akkor is utoléri őket.
Tényleg megidéződik itt-ott a Lost, de a Yellowjackets sokkal durvább. Itt a túlélés nem abból áll, hogy konzerveket keresgélnek a lezuhant gép roncsai között. Az edzőnek például teljesen szétroncsolódott az egyik lába, amit azonnal amputálni kell. A sorozat nem szívbajos, a legvéresebb részleteket is megmutatják, legyen szó egy, a gépből kizuhant és a fák lombjain fennakadt holttestről, vagy arról, amikor a farkasok konkrétan kiharapnak egy darabot az egyik lány arcából. Kellően véres tehát a sorozat (mondjuk a Dexter után a Showtime-tól ez nem annyira meglepő), és azért a CGI is többnyire rendben van. Azért csak többnyire, mert akad benne egy CGI-medve, ami annyira bénán néz ki, hogy a The Walking Dead őze hozzá képest Unreal Engine 5 szint. De mi a helyzet a színészekkel? 2021-ben olyan nagyszerű színésznők elevenítik meg a karaktereket, mint Melanie Lynskey, Tawny Cypress, Juliette Lewis és örök kedvencem, Christina Ricci. A múltban pedig ott van nekünk Ella Purnell (Jinx az Arcane-ből), Sophie Nélisse, Sophie Thatcher, vagy épp Sammi Hanratty. Kivétel nélkül mindenki remek, bár nekem főként az 1996-ban játszódó sztoriszál tetszett jobban, ugyanis ott sokkal több minden történik, és valahogy a karakterek is szimpatikusabbak.
Közeleg a tél
25 évvel később az eseményeket zsarolással, Shauna (Melanie Lynskey/Sophie Nélisse) megcsalási ügyével, Taissa (Tawny Cypress/Jasmin Savoy Brown) politikai kampányával, valamint a már említett nyomozással kapcsolják össze. Ezek sem rosszak, de engem végig jobban lekötött, hogy mégis mi lehet abban a bizonyos erdőben, ahol minden elkezdődött, és lényegében pár hónap alatt kialakult egy szekta. Egyelőre még akad rengeteg kérdőjel, amiket remélhetőleg a 2. évad megválaszol, de az 1. évad végére a Yellowjackets már bebizonyította, hogy egy remek sorozat – viszont a Lost-hoz nem valószínű, hogy képes lesz felnőni. Az utolsó rész (amit egyébként Eduardo Sánchez, az Ideglelés egyik alkotója rendezett) árulkodó abból a szempontból, hogy mi (pontosabban ki) állhat az egész mögött, ugyanakkor rengeteg mindent lehet még elmesélni a múltból, hiszen például a tél fagyos nehézségeivel is meg kell birkózna az erdei faházban rekedt csapatnak, a készítők szerint pedig a 2. évad épp erre fog építeni. Ezen kívül új túlélőket is megismerhetünk, valamint a sorozat legparább alakja, a Szemek Nélküli Ember is végre nagyobb szerepet kap.
Ha még nem kezdted el, de vágysz egy jó kis véres, misztikus sorozatra, ami megidézi a Lost örökségét, ugyanakkor képes megállni a saját lábán is, akkor remek választás lehet a Yellowjackets. Külföldön nagyot megy – nálunk egyelőre kevésbé –, de például a napokban kijött netflixes minisorozat, a gyalázatosan rossz Végy egy mély lélegzetet (Keep Breathing) is innen lopott. A Lost történelmet írt annak idején a televíziós sorozatok között a misztikum kibontásával és a csavaros történetmeséléssel, és ezt a sikert már soha, semmi nem fogja megismételni. De ha valami már csak megkarcolja ezt a szintet, azzal érdemes foglalkozni, és a Yellowjackets megkarcolta – kíváncsian várom a folytatást!
(Képek forrása: imdb.com)
