Ha valaha néztél természetfilmet, ami közben ellenállhatatlan vágyat éreztél, hogy figyelmeztesd szegény nyuszit a közeledő éhes farkasra, vagy rá akartál kiabálni a fókákra, hogy nagy ívben kerüljék el a játszótérnek tűnő, toxikus szemétlerakót, akkor ez a te játékod. Fő feladatod a különböző fajok életben tartása, csakis tökéletesen valósághű módokon, közben pedig nemcsak az állatok életéről és szokásairól, de a jobbára emberek uralta környezet modern veszélyeiről is sokat tanulhatsz. A Natural Instincts még csak early access címként érhető el, vagyis limitált tartalommal és számtalan ismert problémával kell számolni, a részletek pedig a végső megjelenésig még jelentősen változhatnak.
Természeti csodák
A játékban egyelőre egyedül az európai erdőség érhető el, mint helyszín, ahol izometrikus nézetből adunk parancsokat a különböző állatoknak. Választhatunk a farkas-, mezei nyúl- és vaddisznó-kampányok közül, ahol az adott fajnak kell segítenünk specifikus problémákkal megküzdeni, illetve van egy free play mód is, ahol mindez (plusz barnamedvék és szarvasok) ömlesztve él az erdőben, és nem szabad hagyni teljesen kipusztulni egyiket sem.
Az egyes egyedeket kiválasztva láthatod az állat alap szükségleteit (mennyire éhes, szomjas, álmos), genetikai tulajdonságait (életerő, termékenység, anyagcsere stb), nemét, párzási hajlandóságát, illetve egyenként nevet is adhatsz nekik. A tutorial segít megismerni az állatok alapvető működését, de ha találkoztál valaha élőlényekkel a számítógép képernyőjén kívül, akkor nem óriási kunszt kitalálni, hogy vízre, ételre és alvóhelyre van szükségük a boldogsághoz. Ebben az esetben pedig a “boldogság” konkrétan a párzási hajlandóságot jelenti. A szaporodás és fajfenntartás jóformán a játék felét teszi ki, állataink ugyanis erősen fogyó eszköznek számítanak ebben a rohanó világban. Hol vannak már a boldog, emberi civilizáció nélküli, prehisztorikus idők, mikor az állatok csak egymástól féltek... Mintha a fajok életritmusának gondozása nem lenne elég kihívás, ember alkotta veszélyekkel is tele van az erdő. Időnként orvvadászok tévednek a mit sem sejtő nyuszik területére, mérgező hulladékkal teli kamionok borítják tartalmukat a medvék barlangjai elé, vagy épp a tavakba ömlesztett szennyvíz teszi toxikussá a szarvasok ivóhelyét. És természetesen állandóan jelen van a legalattomosabb, leghalálosabb fenyegetés: az autóforgalom, ami keresztül-kasul szeli az erdőt. Mivel a KRESZ szabályait hírből sem ismerő állatvilág erőszeretettel éli életét az autópályán (és ebben a világban nem léteznek drótkerítések), a gázolás stabilan a csúcstartó halálozási ok.
Az állatok magánélete
Az állatvilág életben tartásának repetitív feladatát érdekes információ morzsák és küldetések dobják fel. Tudtad például, hogy a farkasok meggyászolják elhullott társaikat, a haláleset után lehajtott fejjel és farokkal járnak, és egy ideig nem élnek társasági életet? A farkasos kampányban egy vezér nélkül maradt, gyászoló falkát kell talpra állítanod, és kinevelni közülük az új alfa-hímet. A többi faj kampányai is hasonló, egyedi alapvetésből indulnak, és a játék néha elejt egy-egy érdekesebb tényt az aktuális állatról, ami igazán természetfilm-szerűvé teszi az élményt.
A Natural Instincts jelenlegi állapotában még csak három kampány játszható, és sajnos egyik sem kifejezetten hosszú vagy komplikált, ami kevésbé lesz problémás, ha több elérhető állat és helyszín kerül a játékba. Remélhetőleg a végső verzióban sokkal több tényt és érdekességet is hallhatunk majd, mert szerintem ez teszi leginkább egyedivé és élvezhetővé az élményt. Nehéz a negyven darab, teljesen egyforma nyúlhoz igazán kötődni, ha azok csak pixelek a képernyőn, de a szokásaikról és életükről szóló kis ismertetők közelebb hozzák őket az ember szívéhez. A free play módból jobbára hiányzik ez az aspektus, hiszen a cél az erdő egész életközösségének egyensúlyban tartása, ami nekem közel lehetetlennek tűnik hosszú távon – bár némi önállóság szorult az állatokba, ezt főleg arra használják, hogy halálos veszélybe sodorják magukat, így minden egyes példányt állandóan felügyelni kell. Ráadásul egyelőre a játék nincs optimalizálva sem, szóval minél élettelibb a világ, annál rosszabb teljesítményre számíthatunk (de ez egy early accessbe még belefér). Közben azért a grafika rendben van, semmi lélegzetelállítót nem várhatunk a látványtól, de nincs is szükség flancolásra ehhez a témához. Az biztos, hogy a felhasználói felület minden frissítéssel változik még most is, ami remek hír, mert van hova fejlődnie.
A természet körforgása
Összességében remek ötletnek tartom az interaktív természetfilmet, és a Natural Instincts jó úton halad a kivitelezéssel is. Nem mentek el egy cuki állatkás, családbarát irányba, inkább őszinte realizmussal ábrázolják a témát. Az egyik kampányban felnevelt nyulakat a következő pályán fel kell zabáltatnunk az éhes farkasokkal, az állatok változatos módokon pusztulnak el – a természet kegyetlen és cenzúrázatlan. Különösen tetszik, ahogy bemutatják az emberi aktivitás hatását a természetre: a gonosz vadászokon és szemetelőkön kívül sokszor felbukkannak segítők is, például egy önkéntes csapat, akik a hulladékot szállítják el az illegális lerakókról (az más kérdés, hogy egyszer az egyik ilyen takarító csapat távozásakor lassítás nélkül áthajtott az utolsó hím medvémen, hozzájárulva ezzel a faj kiírtásához, de ezt foghatjuk a realizmusra is).
A Kickstarter-oldal összesen hat helyszínt ígér, ami már elég szép mennyiségű tartalom ahhoz, hogy viszonylag rövid kampányokkal is megérje megvenni a játékot, főleg, mivel a következő elérhető pálya a sarkvidék lesz. A fejlesztők szerint minimum egy évet kell még várnunk a végső, elkészültnek tekinthető termék megjelenésére. Egyelőre számtalan bug és bosszantó probléma keseríti meg a játékélményt, úgyhogy mostani állapotában nem sietnék beszerezni ezt a címet, de mindenképp megvan benne a potenciál, hogy kellemes, informatív órákat szerezzen a természetet és nyugodt játékélményt kedvelő gamereknek.
