Vannak azok a regények, amik elsőre valamiért szimpatikusnak tűnnek, pedig összességében nem azt a műfajt képviselik, ami igazán passzol hozzánk. Ilyen volt nálam az Obscura, ami alapvetően nem keltette volna fel a figyelmem, ha nincs benne egy különleges ragály, illetve nincs kiemelve a thriller vonulata. Pedig ezúttal nem egy spóra változtat mindenkit dühöngő szörnyeteggé, nem élednek fel a halottak, nem kezdi mindenki levadászni a szomszédait. De ettől még lehet szörnyű egy betegség, pláne, ha valakinek a családtagjait támadja meg. Főleg, ha nincs rá gyógymód.
Öntudatvesztés
Dr. Gillian Ryan már egyszer végignézte, ahogy a Losian-kórnak elnevezett betegség elragadja egy közeli hozzátartozóját. Látta a saját férjét megváltozni, öntudatlanul meredni a semmibe, miközben lassan elvesztette az emlékeit és személyiségét, hogy az így maradt ürességet a dührohamok töltsék ki, majd bekövetkezzen az elkerülhetetlen halál. Éppen ezért, mikor hősnőnk kislányáról is kiderül, hogy őt is hasonló rohamok és tünetek kínozzák, a doktornő komoly kutatásba kezd a kórt és gyógymódját illetően, ami egészen addig működik, míg a szükséges támogatásban részesülhet. Amikor azonban a pénzcsapot elzárják, megjelenik egy ismerős a múltból, aki a NASA képviseletében kéri a segítségét, miközben utazásra invitálja.
Gilliannek pedig nincs sok választása. Ahhoz, hogy a lányát meggyógyíthassa, folytatnia kell a kutatásait, amihez viszont támogatásra van szüksége. Így hát elköszön a gyermektől, hogy hosszú útra keljen – azt azonban nem is tudja, mennyire hosszúra. Merthogy a küldetéssel lényegében kelepcébe csalták, úticélja jóval messzebb van, mint azt gondolta, a missziót pedig már-már kísérteties események kísérik. Mint kiderül, olyan kutatások biztosítására van szükség, melyek túlnőnek egy szimpla betegség gyógyításán, ráadásul a paranoia is teljesen eluralkodik a személyzeten, méghozzá nem ok nélkül. Idővel már nem is az a kérdés, hogy sikerül-e megfejteni az űrbéli tragédiák, vagy éppen a Losian-kór titkát, hanem az, hogy a doktornő valaha is visszajut-e még élve a Földre.
Űrbéli orvosi thriller
Bár egy nagyon picit idegenkedtem a regénytől, főleg az első negyedét olvasva, a végére nagyon élveztem a cselekményt. Lényegében olyan, mintha a régi orvosi krimiket kevernénk a Napfény jellegű sci-fi-thrillerekkel. Kellően intelligens és izgalmas, csavaros, miközben a hangulata is megvan. Különösen érdekessé teszi a történetet, és extra pikantériával fűszerezi meg, hogy pont nemrég derült fény egy hasonló tünetekkel járó betegségre, amire egy kanadai félszigeten figyeltek fel. De ettől függetlenül is működik a sztori, amit simán el lehet képzelni a nagyvásznon. Ahogy haladtam előre, lapoztam az oldalakat, végig pergett előttem a film, ugyanis biztos vagyok benne, hogy az Obscura egy markáns stílusú rendező kezében nagyszerű adaptációt eredményezne. Sőt, a megfelelő díszletek között az egyre fokozódó paranoiát a végsőkig lehetne húzni, hogy a moziváltozat az adott esztendő legizgalmasabb thrillerei közé jusson.
De ha nem is gondolkodunk filmes szemmel, az Agave kiadásában megjelent Joe Hart-mű még így is nagyszerű. Bár elsőre sok lehet az elmesélés, a múltba révedés, mindez szükséges felvezetés, ami részben a kórt, részben a doktornőt és kapcsolatait, részben pedig a teljes helyzetet felvázolja előttünk. Izgalmas és feszült thriller, melynek főszereplője nemcsak egy ismeretlen betegséggel, de a saját démonaival, az űr magányával és még egy mindezeknél is komolyabb ellenséggel küzd meg. De hogy miről van szó, azt derítse ki mindenki maga, mert a valamivel több mint 300 oldalt érdemes elolvasni, hogy végül a kirakós minden darabja a helyére kerüljön.
- Regény címe: Obscura
- Kiadó: Agave Könyvek
- Ára: 2760 forint (akciósan az Agave honlapjáról, egyébként 3680 forint)
