Az Agave oldalán gyorsan sikerült felkelteni az érdeklődésem, mikor szóba került a kötet: “látványosan lerombolja az önkényesen felhúzott falakat a pszichológiai realizmus és a disztópia, a komédia és a horror, a fantasy és a fabulizmus között” – mert hát, ha ennek csak a fele igaz, rosszul már akkor sem járunk. És bizony, a szerző rövidebb-hosszabb novellái között elveszve valóban keverednek a témák és stílusi jellemzők, miközben a legnagyobb szomorúságot az okozta számomra, hogy az első néhány történet túl jó volt ahhoz, hogy utána igazán nagy meglepetések érjenek.
Női pornó horrorba oltva
A legelső történet egy fiatal lány regéje szerelemről, összetartozásról, titkokról és vágyakról, felnőtté válásról, családról, lényegében mindenről, ami onnantól jön, hogy meglát egy fiút, aki majd a férjévé és gyermeke apjává válik. Ebbe a testiség is vaskosan beletartozik, hiszen Machado olyan kendőzetlenül ír a női szexualitásról, a párkapcsolatban megjelenő intimitásról és a férfi befogadásának minden formájáról, ami elsőre kicsit talán meglepő. Mégis, maga a stílus talán soha nem megy át hardcore pornóba, nem használ abba illő megoldásokat, avagy szókimondó, de nem vulgáris. És annak, hogy milyen ízt hagy a férje a szájában, vagy hogy hogyan nedvesedett be, mikor először meglátta, nincs nagyobb jelentősége annál, ami a sztori fő mozgatórugója: egy zöld szalag a nyakában, ami egész közös életük alatt tabunak számít.
Lényegében ezt a könnyed, minden téren belülről fakadó elmesélést érezni a Leltárban is, amely egy járvány idején összegzi mindazokat, akivel a történet szereplője összeakad, kapcsolatot létesít, lefekszik… legyen szó férfiról vagy nőről, esetleg egyszerre nem is csak egy személyről. Ha valaha is leltárban szeretnék szerepelni egy szexpartneremnél, az ilyen legyen: olvasmányos, érdekes, sajátos humorral, ismét kendőzetlen de nem szélsőséges szexualitással, mialatt a háttérben zajló folyamatok néha csak elejtett félmondatokkal lepleződnek le, azonban pont emiatt olyan izgalmasak. Rendkívül jól eltalált, olvasmányos, remekül megírt történetről van szó, éppen úgy, ahogy korábbi darabja.
Aztán a varázs valahogy elvész. A témák között vannak jók, így a divat és a body shaming mellett számos aktuális, korunkra jellemző témakör előkerül, de néha már-már öncélúvá válik az előadás, egy-egy esetben szinte érthetetlenségig jutva, ami az olvasást egyáltalán nem könnyíti meg. Picit zavarók a visszatérő elemek, amik egy-két novellánál még rendben vannak, de sokadik alkalommal fura ugyanazokat a felállásokat olvasni. Éppen ezért a könyv nem ajánlható mindenkinek. Az eltűnés és a többi téma nem kifejezetten durva, horrort csak minimálisan érezni, viszont aki az LMBTQ-tartalomra érzékeny, az jó eséllyel a falra mászik attól, ahogy az írónő szexualitása a történetek szereplőiben vagy más mellékszereplőkben is visszaköszön. Machado stílusa viszont tényleg zsigeri, rendkívül jó, élmény olvasni, ami legfőképpen az első történeteknél volt megdöbbentő. Bár utánanézve a zöld szalagos mese nem volt saját, hiszen alapjára YouTube-on is rá lehet lelni, ami szépen ki lett bontva ugyan, de attól még az alapok ugyanazok. Szóval a kezdeti ámulás ellenére a végeredmény nem annyira egyértelmű, és bár a legtöbb novellát élveztem, nagyon tetszett a szerző stílusa is, mégsem gondolom azt, hogy az alkotót (egyelőre legalábbis) a modern irodalom nagyjai közé kéne sorolni.
- Regény címe: A női test és más összetevők
- Kiadó: Agave Könyvek
- Ára: 2132 forint (akciósan az Agave honlapjáról, egyébként 3280 forint)
