Egy héttel ezelőtt belevetettük magunkat a "gépítés" örömeibe, az új sorozat első részében a processzor kiválasztásának mikéntjét jártuk körül. Most pedig jöjjön a következő komponens, az alaplap! Persze megoszlanak a vélemények, hogy milyen sorrendben érdemes összeválogatni az alkatrészeket, ez csak egy, a sok közül.
A költségkeret és a felhasználási terület adja magát, pl. ha valaki szerverbe szeretne alaplapot, akkor a szerver alaplapok között kell keresgélnie, de vannak olyan szempontok, amik univerzálisak, ezeket vesszük most sorra:
- foglalat
- DDR4, vagy DDR5 támogatás
- alaplap mérete
- chipset
- memória foglalatok száma
- max. memória mérete
- m.2 csatlakozó/száma
- vezeték nélküli hálózat
- VRM (nem VRAM!) és hűtése
A kép forrása: AllaSerebrina (Alla Serebrina)
Foglalat
A példa kedvéért vegyük kiválasztott processzornak az i5-12400F-et. Ez egy LGA 1700 foglalatú Intel processzor, tehát alaplapból is olyan kell, amibe Intel proci megy, és LGA 1700-as foglalat. Ez ennyire egyszerű.
DDR4/DDR5 támogatás
Ez már egy fokkal bonyolultabb kérdés, mert a 12400F mindkettőt támogatja, így azt kell eldöntenünk, hogy megelégszünk a DDR4 memóriával, vagy esetleg benevezünk a DDR5-be. Időtállóság és gyorsaság terén a DDR5 nyer, de akinek szűkebb a költségvetése, az jó pár évig DDR4-gyel is tökéletesen tud fog boldogulni. (A legolcsóbb 16 gigás, dual-channel DDR4 RAM jelenleg 11.400 Ft-tól kapható, a legolcsóbb 16 gigás, dual-channel DDR5 RAM 22.550 Ft. A legolcsóbb DDR4 alaplap 17.330 Ft, a legolcsóbb DDR5 alaplap 27.150 Ft).
Alaplap mérete
Ez ugyebár összefügg azzal is, hogy mekkora számítógépházat tervezünk. Rengeteg méret közül választhatunk, de ez a három a legelterjedtebb: ATX, micro-ATX és mini-ITX. Az ATX jellemzően 30,5X24,4 cm, a micro-ATX 24,4X24,4 cm, a mini-ITX pedig 17x17 cm, némely gyártó ettől minimálisan eltérhet. Itt annyi a trükk, hogy nagyobb házba kisebb alaplapot is tehetünk, kisebb házba nagyobb alaplapot viszont értelemszerűen nem.
A kép forrása: Plus69 (Iurii Pliushchev)
Chipset
Ha a fentiek alapján leszűkítettük a lehetséges alaplapokat, ez a szempont fogja talán a legjobban befolyásolni döntésünket. A chipset határozza meg az alaplap képességeit, pl. overclocking, PCIe sávszélesség, bővíthetőség, USB portok típusa és száma, gyorsabb PCIe-támogatás, stb. Éppen ezért jelentősen befolyásolja az árat is.
Intelből és AMD-ből is háromféle sorozat kapható: Intelnél Z, B, és H, AMD-nél X, B és A. A Z és X a felső kategória, overclocking lehetőséggel, a legújabb PCIe-támogatással, több M.2 csatlakozóval, stb. A B-sorozatok az ár/érték bajnokok, amikkel overclockolni ugyan nem lehet, de ettől eltekintve remek felszereltségűek. A H és A-sorozat pedig a költséghatékony választások, leginkább általános/irodai felhasználásra ajánlottak.
Memória foglalatok száma
Nem minden alaplapba lehet 4 db RAM modult rakni, van, amelyikbe "csak" kettőt. Ez is egy döntési helyzet, hogy mennyi memóriát szeretnénk a gépünkbe, ha maradunk a 4 hellyel rendelkező alaplapnál, nagyobb a mozgásterünk a későbbiek során. Persze 2 modullal is megoldható a dolog, vannak már 128GB-os RAM modulok is. Az már más kérdés, hogy az alaplap támogatja-e, hogy kettő ilyet is belerakjunk...
Max. memória mérete
Úgyhogy érdemes megnézni, hogy mekkora a max memória mérete, amit még hajlandó kezelni a lap. Vannak olyanon, amik akár 2048GB-ot is, de napjainkban és valószínűleg az elkövetkezendő években mezei felhasználóként 128 GB bőven elég lesz.
A kép forrása: AllaSerebrina (Alla Serebrina)
m.2 csatlakozó/száma
korábban a merevlemez volt menő, aztán a 2,5 hüvelykes SSD, manapság pedig az M.2-es SSD hódít. Kicsi, gyors, pont mint... na nyugi. Szóval nem árt, ha előre eltervezzük, mennyi tárhelyet szeretnénk, esetleg egy 512GB-os SSD-ről menne a rendszer és a programok, egy nagyobbat pedig fenntartanánk a játékoknak. Ha ez a helyzet, olyan alaplapot válasszunk, ami képes két M.2 SSD-t is kezelni (3, 4, 5, 6, sőt 7 M.2 csatlakozós alaplapok is léteznek).
Vezeték nélküli hálózat
Ha esetleg olyan helyen használnánk a gépünket, ahová sehogy sem jutunk el kábellel, akkor ajánlott a Wi-Fi-s alaplap, így valószínűleg gyorsabb netsebességet tudunk kicsikarni belőle, mint egy utólag beszerelt Wi-Fi kártyával, esetleg Wi-Fi-s USB adapterrel.
VRM és a hűtése
Lehet, hogy a fentiek alapján már megtaláltátok a tökéletes alanyt, és most a végén borul minden. A VRM a Voltage Regulator Module rövidítése, és a különböző komponensek energiaellátását szabályozza (pl. CPU, RAM) az alaplapon. A VRM a tápból érkező feszültséget alakítja át, folyamatosan és stabilan tartja azt, még akkor is, ha a processzor vagy más alkatrészek hirtelen nagyobb teljesítményt igényelnek. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő legyen a hűtése: a legtöbb alaplap gyárilag tartalmaz VRM hűtőbordákat, de ezt érdemes leellenőrizni, pláne akkor, ha erős processzort szeretnénk használni és/vagy overclockolni.
Ezek tehát azok a szempontok, amik alapján érdemes alaplapot választani a processzorunk mellé - SZERINTEM. Ha kihagytam volna valamit, vagy Ti tudtok jobb szempontokat, kérlek ne tartsátok magatokban. Kellemes építgetést mindenkinek!
A borítókép forrása: freepik
