Nem mondanám, hogy véletlenül landolt nálam a Gamescom felhozatalából négy – jobb szó híján –túlélő-menedzsment játék, hiszen a Frostpunk az örök top 10 listámon biztosan szerepel. Ilyenformán nem hagyhattam ki a többé-kevésbé erre az alapkoncepcióra hajazó játékokat sem, melyek közül került az idei rendezvényről való kedvencem is kikerült. De nem akarom ellőni az összes puskaport az elején, hanem kezdjük kissé távolabbról.
Against the Storm
Az Against the Storm inkább csak témájában idézi fel a 11bit Studios remekművét: a világot térdre kényszerítette egy hatalmas vihar, az utána maradt, elburjánzó erdőkön átvágva kell városokat építenünk négy különböző népet egyesítve. Az emberek, hódok, hüllők és hárpiák viszont nem csak nevükben, hanem képességeikben és igényeikben is eltérnek egymástól. Attól függően kell egyensúlyoznunk köztük, hogy éppen mire van szükségünk: erdőirtásra vagy növénytermesztésre, esetleg sörfőzésre? A menedzsment-játékokból ismerős alapmechanikákat némi roguelite mechanikákkal dobja fel, azaz minden pálya véletlenszerűen generált, és mindegyiken más és más feladat vár ránk; a megnyitott épületeket pedig „továbbvihetjük” magunkkal a következő küldetésre. A túlélés nyomokban, az időről-időre visszatérő viharok képében tapasztalható, no meg a királynő kívánalmait is időre teljesítenünk kell, máskülönben jaj nekünk.
Stranded: Alien Dawn
Egy idegen bolygón már egy sor játékban lezuhantunk már, és a túlélés is nem egyszer volt már feladatunk ilyen körülmények között. A Stranded: Alien Dawn viszont nem csak egymagunkról, hanem egy néhány fős kis brigádról szól, és a legkomolyabb túlélő-játékokból merít: embereink testhőmérsékletétől kezdve a részletesen modellezett sérüléseken át (bokaficam, felületi zúzódás, stb.) egészen az aktuális lelkiállapotukig mindenre figyelnünk kell, ha szeretnénk túlélni ezen a bolygón. Mindeközben persze meg kell ismerkednünk a helyi flórával és faunával; otthont kell teremtenünk, mely ellenáll a változó időjárásnak és évszakoknak is; no meg kis kolóniánk megvédéséről is gondoskodnunk kell, mert időről-időre egyre nagyobb jószágok rohamával kell szembenéznünk. A végső cél pedig természetesen a paradicsomba illő, de roppant veszélyes világról való megpattanás, saját űrjárművünk megépítésével.
Floodland
A Floodland fejlesztője, a Vile Monarch már ismerős lehet, az itt felsorolt játékok közül pedig talán az övék áll a legközelebbi rokonságban a szintén lengyel Frostpunkkal. Persze akadnak különbségek is: itt már túl vagyunk a világvégén és talán már a túlélés nehezén is, a klímaváltozás okozta hatalmas áradás után a társadalom újrafelépítése lesz a feladatunk. A poszt-apokaliptikus tájkép itt sokkal színesebb és talán kevésbé nyomasztó, már ha a régi világ romjain való guberálást elbírja az ember gyomra. Örökké persze nem lehet megélni a kukázásból, szépen lassan önfenntartó települést kell létrehoznunk, és fokozatosan felderítenünk eleinte a sekélyesben, később pedig a vízen további túlélők, és elveszett technológia után kutatva. Négy frakció közül választhatunk, melyek mindegyike más-más ideológiát követ és ehhez mérten persze másban jó, és másban rossz; és nem mindig kompatibilis egymással. A társadalom újjáépítésében azonban mindegyikükre szükség lesz, így közöttük kell megtalálni a megfelelő egyensúlyt és megteremteni, majd fenntartani a békét.
Gord
A végére hagytam a számomra legkedvesebb és egyben legígéretesebb játékot is, mely szintén egy lengyel stúdió, a Covenant.dev debütáló alkotása: a szláv mitológiával mélyen átitatott Gord. Maga a „gord” tulajdonképpen egy kis erőd, melynek bővítgetése, és lakóinak védelme lesz a mi feladatunk. Minden alattvalónk egy kész személyiség, mindegyikük másban jó, és másban rossz, vágyai, rokonai vannak. Munkájukat végezve idővel tapasztalatot gyűjtenek, és egyre jobbá válhatnak a rájuk bízott feladatban, hiszen a túlélésért folytatott küzdelemben nagyon nincs lehetőség válogatni, ha fát kell gyűjteni, hát fát kell gyűjteni. Közben figyelnünk kell arra is, hogy ép elmével bírják a megpróbáltatásokat, hiszen ki szeretne például rendszeresen fáklya nélkül szambázni a különféle ocsmányságoktól hemzsegő, sötét és mocsaras erdőben? Ha kicsiny klánunk alapvető szükségleteit és túlélési feltételeit már biztosítottuk, alaposabban nekiláthatunk felfedezni a környéket és akár fegyvert ragadva különféle küldetések sorát teljesítve eljutni a fő célkitűzésünkig. A kampány pályáin az ígéretek szerint egy erős narratívát követhetünk végig, de adott lesz egy elég komplex pálya-generátor, ahol magunk szabhatjuk meg induló és vége kondícióinkat. Mi tagadás, a számos inspirációból merítő, és jónéhány műfajt egyesítő Gord első blikkre magával ragadott.
És ezzel még mindig csak az általam megtekintett játékok mintegy feléről meséltem, hátra van még számos kisebb meglepetés és nem egy nagyágyú. Remélem velem, velünk tartotok a továbbiakban is, ahogy apránként beszámolunk a talán tucat híján száz játékról, melyeket ilyen vagy olyan formában kipróbálhattunk. Higgyétek el, érdemes, mert talán nem csak a magam nevében mondhatom, hogy több radar alatt kúszó gyöngyszem van a tarsolyunkban, és megerősítés vagy cáfolat a nagy nevek körüli hype jogosságáról.
