Ezen a héten többek között a Valve egyik legjobb játéka, valamint a BioWare elfeledett akció-RPG-je is ünnepel, a Sony két nagyágyújáról már nem is beszélve. Filmek terén pedig egy remekül sikerült romantikus vígjáték és a némafilmes korszak egyik meghatározó alkotása fújhatja el a képzeletbeli gyertyákat, ezúttal is érdemes tehát végignézni a születésnapos felhozatalt.
Filmek
Judd Apatow munkásságát valószínűleg nem kell bemutatni a romantikus vígjátékok kedvelőinek, hiszen az ő nevéhez fűződik többek között A 40 éves szűz, a Felkoppintva, valamint a 40 és annyi is, szóval rendkívül otthonosan mozog a témában. A 2008. április 18-án debütált Lepattintva (Forgetting Sarah Marshall) készítésében ugyan csak produceri szerepet vállalt, de a kéznyoma még így is szinte minden képkockán tetten érhető. Nicholas Stoller filmje – mondhatni értelemszerűen – a szakítás körül forog, az áldozat pedig ezúttal a Jason Segel (ő írta egyébként a forgatókönyvet is) által alakított Peter Bretter, aki a meglehetősen abszurd szétválást követően Hawaii napsütötte tengerpartján igyekszik kiheverni a tragédiát. Csakhogy a nem annyira szenvedő fél, Sarah Marshall (Kristen Bell) is épp itt tartózkodik, méghozzá újdonsült barátjával, Aldous Snow-val (az őt játszó Russel Brand szinte minden jelenetben ellopja a show-t) az oldalán, így lényegében tálcán kínálják a készítők a kínos, ugyanakkor roppant vicces szituációkat. Főleg, hogy a hoppon maradt zeneszerző életében is megjelenik A nő, méghozzá Rachel Jansen (Mila Kunis) képében, így a poénkodás mellett természetesen a romantikus vonal is adott – már persze a maga kliséktől hemzsegő módján. A Lepattintva messze nem váltotta meg a világot, viszont még így is a zsáner egyik jobban sikerült darabjának tekinthető (bár nem Kristen Bell miatt, az ő alakítása ugyanis elég haloványra sikeredett), ami már csak az egzotikus helyszín miatt is megérhet egy próbát.
A napfény és a romantika után ideje egy kicsit sötétebb vizekre evezni, a dán származású Carl Theodor Dreyer 1928. április 21-én bemutatott némafilmje ugyanis egy meglehetősen ismert történetet dolgozott fel. A Jeanne d’Arc szenvedései (La passion de Jeanne d’Arc) értelemszerűen az Orléans-i szűz életére (pontosabban a tárgyalására) koncentrál, akit mindössze 19 éves korában ítélt máglyahalálra az egyházi törvényszék – később mártírrá nyilvánítottak, majd 1920-ban szentté avatták. A filmművészet korai éveinek egyik legnagyobb hatású alkotásában a kérdések-válaszok dinamikája kapta a hangsúlyt (természetesen a snittek közé ékelt feliratok formájában), a kor realisztikus ábrázolása helyett pedig inkább az emberi érzelmeket igyekezett megragadni a rendező – méghozzá teljes sikerrel. A közeliből vett arcok olyan kifejezőre sikeredtek, hogy a francia filmesztéta, André Bazin szerint a Jeanne d’Arc szenvedései voltaképp egy dokumentumfilm az emberi arcokról.
Játékok
A 2016. április 20-án debütált Ratchet & Clank messze több volt holmi HD-kiadásnál, az Insomniac Games ugyanis az alapokhoz hűen, de kellő mennyiségű újítással és modernizálással lehelt új életet a legendás Lombax és hű robot társának kalandjába. A bolygókon átívelő, robothadsereggel fenyegető történet során számos egzotikus környezetben fordulhattunk meg a dinamikus duóval, miközben a szériára jellemző, örült (és természetesen fejleszthető) fegyverekkel zárhattuk rövidre a csatározásokat. A megdöbbentően szép, a PlayStation 4 erejét messzemenőkig kihasználó látvány és animációk miatt még inkább megérte visszamenni a korábban már látott helyszínekre, így a metroidvania-elemek sem váltak unalmassá – mondhatni ezek képezték a játékmenet gerincét. Emellett pedig a humor is a helyén volt, egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a PlayStation 5 erejét is a sokat látott páros segítségével demonstrálta a Sony.
Szintén április 20-án, csak épp két esztendővel később, 2018-ban jelent meg a japán cég másik nagyágyúja, a számos Év Játéka díjat bezsebelő God of War. A PlayStation egyik legismertebb (és legkedveltebb) franchise-ának kvázi soft rebootjában egy sokkalta emberibb Kratos-t ismerhettünk meg, aki ezúttal a skandináv mitológia lényeibe márthatta bele a Káosz pengéit, vagy épp újdonsült fegyverét, a Leviatán fejszét. A monumentális jelenetekkel gazdagon megszórt történet során ráadásul nem volt egyedül az istenek marcona gyilkosa, hiszen fia, Atreus is vele tartott a nagy kalandra. A Santa Monica játéka pedig pont azért számított hihetetlenül bravúros teljesítménynek (és egyben az előző generáció egyik legjobban sikerült darabjának), mert a végletekig polírozott játékmenet mellett a karakterek kidolgozása is olyan szinten mozgott, amit addig csak kevés csapatnak sikerült elérnie. Ha mindehhez hozzávesszük a szavatossághoz nagyban hozzájáruló RPG elemeket, a lenyűgöző látványt és hangzást, valamint a remekül felépített világot, akkor már látható, hogy miért vált instant klasszikussá a játék.
A Valve szerint a 2011. április 21-én megjelent Portal 2 a legjobb játék, ami valaha kikerült a kezei közül, ezen kijelentéssel pedig nem nagyon lehet vitatkozni – bár nekem a Half-Life 2 az abszolút kedvencem a csapattól. Ettől függetlenül tagadhatatlan, hogy nem sok olyan platformer született a videójátékok rövid(?) történelme során, ami annyira szórakoztató lett volna, mint Chell második nekifutása. Amelyben természetesen ismét az első részben már legyőzöttnek hitt mesterséges intelligencia, GLaDOS tette próbára a portál-fegyverrel felvértezett hősnő tudását, méghozzá korábban nem látott elemekkel fűszerezve meg a sok esetben halálos kimenetelű teszteket. A különféle felületeket biztosító festékek és a portálokon áthaladó fényhidak behozása rendkívüli módon feldobta a szürkeállományunkat alapjáraton is megdolgoztató feladványokat, az i-re a pontot pedig az elképesztő módon megalkotott világ, valamint a vígjátékokat megszégyenítő poénok tették fel. Erre a bizonyos i-re ráadásul még egy korona is került, méghozzá a remekbeszabott kooperatív mód képében, amely alaposan kitolta a játék szavatosságát. Szakállas vicc, hogy a Valve nem tud háromig számolni, de mi azért titkon bízunk benne, hogy egyszer még visszatérhetünk az Aperture Science kissé megviselt falai közé – ahogy az ikonikus pajszert is szívesen vennénk ismét a kezeink közé.
Sokan talán úgy gondolják, hogy a BioWare az első Mass Effecttel lépett az akciódúsabb játékmenet útjára, holott már korábban is megpróbálkoztak a valós idejű harcok implementálásával. Méghozzá a 2005. április 22-én (Európában legalábbis) debütált Jade Empire keretében, amit sajnálatos módon a lábjegyzetek között kell keresnünk a történelemkönyvek lapjain. Az első körben Xboxra megjelent alkotás a címadó Jáde Birodalomba invitálta a klisés (értsd: standard fantasy) világoktól megcsömörlött játékosokat, az akkor még nem sokszor alkalmazott keleti filozófiát és harcművészeteket kínálva az RPG-k szerelmeseinek. A különleges hangulat tehát már az indításkor borítékolható volt, a lelkesedés pedig a kezdés után sem hagyott alább, hiszen a játék a BioWare-re (akkor még) jellemző, fordulatos, kidolgozott történettel és érdekes karakterekkel garantálta a felejthetetlen utazást. A stúdió egyedi receptjét az imént említett, valós időben zajló küzdelmek tették teljessé, melyek során egy gombnyomással váltogathattunk a különféle stílusok között – szabadon dönthettünk, hogy bottal náspángoljuk el az ellenfeleket, puszta kézzel tanítjuk őket móresre, vagy épp démoni alakban ritkítjuk meg a soraikat. A Jade Empire 2007-ben PC-re is megjelent (Special Edition alcímmel), de sajnos soha nem kapta meg azt a figyelmet, amit a minősége okán érdemelt volna, így végül csak a méltatlanul elfeledett alkotások népes táborát sikerült gyarapítania.
Ahogy az látható, ezen a héten a Sony stúdióinak van a legtöbb oka az ünneplésre, a felsoroltakon túlmenően pedig most is akad néhány cím, ami öregebb lesz egy évvel. 2008. április 18-án látott például napvilágot a Paradox Interactive nagysikerű stratégiája, az Europa Universalis: Rome, 2000. április 19-én pedig Sir Daniel Fortesque második nagy kalandjába csöppenhettünk bele a MediEvil 2 keretében. 2006. április 20-án debütált az RTS és RPG elemeket nagyszerűen kombináló SpellForce 2: Shadow Wars, 2011. április 21-én pedig a taktikai játékok kedvelői bonthattak pezsgőt, hiszen ekkorra időzítette a Codemasters az Operation Flashpoint: Red River megjelenését.
