Május utolsó (teljes) hetében helyett kapott néhány ismertebb franchise, hiszen a Star Wars eredeti trilógiájának lezárása mellett ezeken a napokon debütált például a Halálos iramban-széria hatodik, Londonba kalauzoló felvonása, de az eddigi legrosszabb (a jelek szerint ez hamarosan megváltozik) Indiana Jones-film és a Némó nyomában is ünnepel. A videójátékokat illetően mindenképp ki kell emelnünk a döntések súlyát remekül prezentáló Detroit: Become Humant, a hamarosan külön cikket is kapó Silent Hill 3-at, valamint a meg nem valósított ígéreteiről elhíresült Watch Dogs-ot – lássuk tehát a legfontosabb szülinaposokat.
Filmek
Terri Gilliam munkássága rogyásig van furábbnál-furább filmekkel, de még ezek közül is messze kiemelkedik az 1998. május 22-én debütált Félelem és reszketés Las Vegasban, ami lényegében olyan, mint egy 113 percen át tartó pszichedelikus utazás. Ennek persze oka van, hiszen a történet két főszereplője, Raoul Duke (Johnny Depp) és Dr. Gonzo (Benicio Del Toro) egy raklapnyi alkohol és tudatmódosító szer birtokában robognak be Las Vegas városába, a természtellenes kameraszögeknek és mozgásnak köszönhetően pedig olyan, mintha mi magunk is kaptunk volna egy keveset a különféle szerekből. A kritikusokat ugyan eléggé megosztotta a mozi, de oka van annak, hogy végül klasszikus lett belőle, szóval, ha eddig esetleg kimaradt, mindenképp pótoljátok!
Kétség sem férhet hozzá, hogy az első három Indiana Jones-felvonás a filmművészet megkerülhetetlen része, a 2008. május 22-én megjelent Indiana Jones és a kristálykoponya királyságáról azonban már egyáltalán nem mondható el ugyanez, sőt. Steven Spielberg alkotása a hidegháború idején játszódik, ami egy hálás korszak/téma, ugyanakkor sikerült egy végtelenül klisés történettel előrukkolni, amelyben nem csupán a Fiatalúr (Harrison Ford), de a szovjetek is a hőn áhított kincset, vagyis Akator kristálykoponyáját igyekeznek megszerezni. A címszereplőn kívül szinte minden karakter végtelenül idegesítő (még Cate Blanchett sem tudott kibontakozni, pedig az ő tehetsége vitathatatlan), a történet nagy csattanója pedig maga volt az arculcsapás definíciója – de nyugi, a jelek szerint van még lejjebb.
A 2001-ben indult Halálos iramban-sorozat valahol a negyedik rész környékén veszítette el a kapcsolatát a realitással (hogy ez mennyire probléma, azt mindenki döntse el maga), így a 2013. május 24-én beszáguldott Halálos iramban 6 már a fizika törvényeit nem ismerő akcióiról vált emlékezetessé. A London utcáira invitáló történetben ismét összeállt a riói balhé miatt szétszóródott csapat család, miközben régi ismerősök tűntek fel a színen, valamint nem várt szövetségek kötődtek a hazatérés reményében. A Justin Lin rendezte mozi még a jobbnak tartott epizódok közé tartozik, a valódi hanyatlás valahol a 8. fejezet környékén kezdődött.
1983. május 25-e egy valódi pirosbetűs ünnep volt a sci-fi kedvelőinek, ekkor érkezett meg ugyanis a Star Wars 6. rész: A Jedi visszatér, vagyis a világhírű történet befejezése – legalábbis abban az időben még így volt. A trilógia utolsó felvonása ugyan már nem kapott olyan jó kritikákat, de a nézők így is imádták – annak ellenére, hogy a kvázi „mellékküldetésként” is felfogható mentőakció egy picivel hosszabb lett a kelleténél, az ewokok pedig (szerintem legalábbis) eléggé komolytalanná tették az utolsó nagy csatát a Birodalom ellen. A karakterek ugyanakkor még mindig brillíroztak, a jól megszokott hangulat minden egyes képkockáról sugárzott, az Erőt elsajátító Luke (Mark Hamill) és Darth Vader végső összecsapása pedig maga volt a tökély. Kár, hogy ezután megkezdődött a meredek zuhanás.
A Sylvester Stallone nevével fémjelzett Rambo-sorozat nem igazán az egységes minőségéről híres, amire remek példa az 1988. május 25-én mozikba kerülő Rambo 3. A Peter MacDonald rendezésében készült akciókavalkád ugyanis messze volt a minőségi szórakozástól (ezt jól jelzi az 5.8 pontos IMDb, valamint a 36 pontos Metacritic értékelés), sőt, a konszenzus az, hogy az opusz nem több egy rosszul sikerült propagandafilmnél, amelyben Amerika tölti be a hős megmentő szerepét (Rambónak az oroszok uralta területről kell kiszabadítania Trautman ezredest), míg a szovjetek testesítik meg az ádáz gonoszt. Arról már nem is beszélve, hogy a sztori a „felmelegített káposzta” tipikus esete volt, csak épp minden szempontból gyengébb kivitelben.
Na de zárjuk a filmes blokkot egy kiemelkedő alkotással: 2003. május 30-án hódította meg a nézők szívét a Némó nyomában, ami nem csupán a gyermekek számára nyújtott felhőtlen kikapcsolódást, de a felnőttek is remekül szórakozhattak rajta, köszönhetően a Pixar-animációktól megszokott mondanivalónak és a mögöttes tartalomnak. Az óceánon átívelő mentőexpedíció során remek karaktereket ismertünk meg (elég csak a folytatás feledékeny főhősére, Szenillára gondolni), miközben érzelmes, az apai szeretetről és az összetartozásról szóló snittekben sem szenvedtünk hiányt – a csodálatos és részletgazdag látványról már nem is beszélve. Máig a stúdió egyik legjobban sikerült animációs filmje, nem véletlenül vitte el az Oscar-díjat ebben a kategóriában.
Játékok
A Cartel ugyan megtépázta „kicsit” a széria becsületét, de a 2013. május 22-én berobbant Call of Juarez: Gunslingernek azért sikerült helyreállítania az egyensúlyt, hála a frenetikus western hangulatnak és a stílusos, leginkább a Borderlands-sorozatra hasonlító látványvilágnak. Silas Greaves pisztolypárbajokban gazdag története ugyan meglehetősen rövidre és lineárisra sikeredett (bár egy FPS-ben ez nem feltétlenül hátrány), de így is a zsáner egyik kiemelkedő darabja született meg tíz évvel ezelőtt – reméljük, hogy a Techland egyszer még visszatér a vadnyugatra.
A brit Creative Assembly egy kazalnyi korszakot vonultatott fel a Total War-sorozat különböző felvonásaiban, de egészen 2016. május 24-ig kellett várnunk arra, hogy a Total War: Warhammer képében végre kilépjenek abból a bizonyos komfortzónából. A Games Workshop világhírű fantasy univerzumát valódi felüdülés volt ilyen perspektívából, ebbe a játékmenetbe ágyazva látni, miközben a prezentáció is félúton mozgott a szép és a lenyűgöző között – a hangulatról már nem is beszélve.. A sikert jól mutatja, hogy a mellékágnak már a harmadik epizódja is megjelent tavaly, sőt, időközben további toldalékokkal bővült.
A jelenleg épp egy Star Wars-játékon ügyködő Quantic Dream már a megalakulása óta nagy hangsúlyt fektetett a narratívára és a döntések fontosságára, ám a 2018. május 25-én debütált, időközben PC-re is megjelent Detroit: Become Humannel még önmagán is sikerült túltennie a francia csapatnak. A jövőben játszódó „interaktív mozi” során öntudatra ébredt androidok felett vehettük át az irányítást, a cselekedeteinknek és a válaszainknak pedig minden korábbinál nagyobb befolyása volt a történet alakulására – a főszereplők zöme például gond nélkül „elhalálozhatott”, miközben a cselekmény szépen haladt tovább, csak épp egy másik mederben. Ebből a szempontból egy valódi bravúrt hajtottak végre a fejlesztők, a habot pedig a prezentáció jelentette a torta tetején (nyugodtan kijelenthetjük, hogy új szintre emelkedett a „filmszerű élmény” fogalma), éppen ezért már tűkön ülve várjuk, hogy láthassuk, miként boldogultak a messzi-messzi Galaxissal.
A 2014. május 27-én a boltok polcaira került Watch Dogs egy tipikus esete annak, amikor a végeredmény nem igazán találkozik a marketinggel. A Ubisoft ugyanis lehengerlő videókat mutogatott a GTA-szerű, hackelésen alapuló sandboxból, a végleges változat azonban már köszönőviszonyban sem állt a kiadott előzetesekkel. Aiden Pearce chicagói kalandja viszont még a butítás ellenére is egészen szórakoztató lett, hiszen a hackelés nyújtotta lehetőségek rendkívül jól feldobták a standard nyílt világot, a város felfedezése pedig kellő ideig lekötötte az egyszeri játékost – bár a vezetés azért nagyon messze volt a jótól. A folytatások már pár fokkal jobban sikerültek, de így is biztosra vehető, hogy ez a franchise már soha nem lesz a Ubisoft húzóneve.
Ezúttal a „futottak még” kategóriában is akad néhány népszerű cím, elég csak a 2003. május 23-án megjelent Silent Hill 3-ra gondolni, ami egy külön cikket kap holnap, ezért is nem foglalkoztunk vele ebben a rovatban. De a 2011. május 23-án beszáguldott DiRT 3 is sikerrel dobogtatta meg a versenyjátékok szerelmeseinek szívét, a 2012. május 25-én debütált Dragon’s Dogmával pedig a Capcom bizonyította be, hogy igenis képes letérni a járt útról. A 2010. május 28-án kiadott Blur az autóversenyek állóvizét kavarta fel a különféle képességek segítségével, és végül (de nem utolsó sorban, a felejthetőbb címeket ugyanis kihagytuk a szórásból) nem szabad elfeledkeznünk a 2004. május 28-án napvilágot látott Red Dead Revolverről sem, amellyel a Rockstar Games megalapozta a mostanra 75 millió eladott példánynál járó Red Dead Redemption-szériát.
A rovat korábbi cikkeit erre a linkre kattintva érhetitek el!