A görög mitológia egyszerűen kiapadhatatlan témaforrás a szórakoztatóiparnak, és valószínűleg így gondolja ezt a Netflix is, hiszen a streaming szolgáltató legújabb saját készítésű animációs sorozata pont ebbe a világba kalauzol el minket. A Blood of Zeus az előzetesek alapján ráadásul egy meglehetősen pörgős és komoly alkotásnak tűnt, amire megéri odafigyelni, a kérdés már csak az, hogy ebből vajon mit sikerült átmenteni a végleges szériába? Röviden és tömören: több mint eleget.
Ami a görög mitológiából kimaradt
A Blood of Zeus főhőse Heron, a fiatal fattyúgyermek, aki Görögország egyik önálló városállamának a peremén, anyjával és egy öreg alkoholistával tengeti mindennapjait. A fiú élete alapból elég nehéz, hiszen a polisz lakói származása miatt megvetik, és pénzt is alig adnak neki a munkájáért, amikor azonban a környéken egy démonokból álló szekta üti fel a fejét, melynek tagjai egyszerű prédaként tekintenek az emberekre, hamar kénytelen megtanulni, hogy mindig lehet rosszabb.
Mivel azonban a Blood of Zeus egy vérbeli görög mítosz, rövid úton feltűnnek benne az ármánykodó istenek (lehet például tippelni, hogy Heronnak ki az igazi apja), akik, ha kell, csellel, ha kell, puszta erővel esnek egymás torkának, torzsalkodásukba pedig természetesen a démonokat és az embereket egyaránt bevonják. Heron ennek a belső viszálykodásnak hála rövid úton olyan helyzetben találja magát, amit csak akkor élhet túl, ha megtanul hősként viselkedni, bár ki tudja... lehet, hogy a halhatatlanok haragjának elviseléséhez ez is kevés lesz.
Az isteneken nincsen fék
A Blood of Zeus az első trailerek alapján egy kifejezetten pörgős és akciódús alkotásnak tűnt, ez pedig a teljes verzióra is abszolút igaz. Az első évad nyolc, átlagosan 30 perces epizódból áll, ennek megfelelően pedig a cselekmény is igen feszes: errefelé nincs helye üresjáratnak, folyton történik valami, megállás nélkül halad előre a sztori. Legalábbis ez lehetett papíron a készítők koncepciója, amit azonban a valóságba sajnos nem sikerült maradéktalanul átültetniük.
A Blood of Zeus az esetek túlnyomó többségében persze pörög, mint a fene, és ez jól is áll neki, azonban akad egy-egy epizód, ami indokolatlanul visszavesz a tempóból. Tipikusan ilyen rész például az, ahol a főgonosz múltját mutatják be jó hosszan, pedig azért nem olyan összetett az, hogy egy teljes epizód jelentős részét rá kelljen áldozni. Ezeknek a lassításoknak köszönhetően pedig a sorozat vége is nagyon összetömörödik, a hetedik részben például szó szerint egymást érik a csavarok, és ezért az ember úgy érezheti, hogy a Blood of Zeus ütemezésén lehetett volna még mit csiszolni.
És akkor most ki kicsoda?
Ami a látványt illeti, erre nem igazán lehet panasz. A Blood of Zeus kifejezetten jól néz ki, a görög tájak sokszor kimondottan szépek, az összecsapások pedig kellően mozgalmasak és dinamikusak. A nyolcadik rész hatalmas csatája ráadásul mindent visz ezen a téren. Egyedül az isteneknél érezni azt, hogy kicsit fantáziadúsabban is meg lehetett volna alkotni őket: Zeusz, Árész vagy épp Héphaisztosz még teljesen korrektül néz ki, mindenki más viszont elég semmilyen, sokszor csak a hajuk színe különbözteti meg őket egymástól, ami nagy kár, mert a görög mitológia azért tele van karakteres arcokkal.
Illetve valószínűleg itt érdemes megjegyezni azt is, hogy a sorozat korhatár-besorolását ajánlott komolyan venni. Bár a Blood of Zeus egy pillanatig sem öncélú, azért az egyes összecsapások során fröcsköl a vér és szakadnak a végtagok rendesen, és ezért a széria a fiatalabb korosztálynak nem feltétlen ajánlott.
Pörgős, szórakoztató (majdnem) tökéletes
Mindent összevetve a Netflix egyáltalán nem árult zsákbamacskát a legújabb saját gyártású produkciója kapcsán. Egy pörgős, véres, akciódús animációs sorozatot ígértek nekünk, ami a görög mitológián alapszik, és a Blood of Zeus pontosan ezt kínálja a nézőinek. Igaz ugyan, hogy a végeredmény nem tökéletes, a tempóján például lehetett volna még mit finomítani, ahogy az istenek kinézete is lehetne kreatívabb, azonban a végeredmény így is nagyon meggyőzőre sikeredett.
A Blood of Zeus egy szép, feszes tempót diktáló és a sztori vége felé kifejezetten epikus sorozat, amit akár egy délután alatt le lehet darálni, ha épp ráérünk, és amire érdemes is lecsapni, ha valami könnyedebb kikapcsolódást keresünk, vagy egyszerűen csak imádjuk a görög mitológiát. Ráadásul hazánkban magyar felirattal is elérhető, így kevésbé magabiztos angoltudással is elmélyedhetünk az istenek legújabb ármányaiban.
