Az elmúlt néhány száz év technológiai újításait általában félelem, illetve a társadalmi munkamegosztás szerkezetének gyökeres átalakulása követte. A következő civilizációs lépcsőfoknak a mesterséges intelligencia térhódítása tűnik, ami nemcsak az ipart, hanem a művészeti élet szövetét is átszabhatja. Várható volt, hogy idővel utóbbi szférát is eléri a matematikus világkép, például a filmkészítésben egyre fontosabb szerepet kap az MI. Egyelőre főként a vizuális effektek szerkesztésénél alkalmazzák, néhány éven belül viszont algoritmusok alapján kezdhetnek vágni, castingolni, sőt forgatókönyvet írni is a legnagyobb hollywoodi stúdiók és streamingszolgáltatók. Hasonló jelenség ez, mint az algoritmusok mentén szerkesztett zene vagy a mechanikusan előállított fotó. Az alábbiakban kifejtjük, milyennek látjuk a változásokat és a jövőt. Véleménycikket olvashattok a mesterséges intelligencia művészetek, elsősorban a filmkészítés területén való alkalmazásának lehetőségeiről, hasznáról és buktatóiról.
Hogyan alkalmazhatja Hollywood a mesterséges intelligenciát?
Több alkalommal írtunk már az MI társadalmi szerepét boncolgató filmekről, ami a sci-fi műfaj gyakran ismételt témája. Ezúttal azt mutatjuk be, hogy a gépesítés hogyan érintheti a filmkészítés folyamatát. Az Oscar legjobb vizuális effektek kategóriájában jelölt produkciói már évek óta segítségül hívják a tanulásra alkalmas programokat a gyártás során. Legyen szó Marvel-filmek digitális animációiról vagy mondjuk Az ír főszereplői, Robert De Niroék megfiatalításáról. Ez azonban csupán a kezdet, hiszen a filmipar irányítói szinte tűkön ülnek, hogy a következő évtizedben egyre nagyobb mértékben vonhassák be az MI-t a történetek írásába és a vágásba is. Akár korábbi filmek cselekményének és karaktereinek továbbgondolására, akár új sztorik létrehozására is alkalmas lehet a technológia, az MI ugyanis képes már megszületett művek alapján, algoritmusok segítségével új történeteket és hősöket generálni.
Vélemény: ellenérvek, ellenérzések
Kétségkívül izgalmas fejlesztések előtt állunk, érdemes azonban az új jelenségek árnyoldalát is bemutatni. A gép által komponált zene, rögzített fotó, írott történet vagy alkotott karakter nagyon ambivalens jelenség, két alapvető problémába ütközik. Egyrészt téves az a feltevés, miszerint létezik a sikerprodukció pontos receptje. Vannak elemek és szabályok, amik népszerűvé tehetnek egy művet, de ezeknek a használata önmagában csak átlagos, sztenderd végtermékhez vezet. A művészet és az általa kiváltott érzések, amint az egész világ is, nem írhatók le teljeskörűen matematikailag. A létezés és az érzelmek mozgatórugóit még filozófiai értelemben sem tudjuk pontosan megtalálni. Mivel nem lehet pontosan, objektíven megfejteni az élet ezen nagy kérdéseit és jelenségeit, kizárólag algoritmusok alapján sem lehet receptet, útmutatót írni a „jó”, minőségi alkotáshoz.
Másfelől a gép által előállított termék nem művészeti teljesítmény, humán alkotás. Kifejezetten bántó dolog ezt matematikai alapon kezelni, hiszen a gépek által szerkesztett produkció pont a művészet értelmét és lényegét öli meg. Az egyéntől vonná el létezésének legfontosabb részét, érzéseinek és gondolatainak kifejezését, valamint az alkotás örömteli folyamatát és a befogadóval (néző, olvasó, hallgató) folytatott párbeszédet, emocionális kapcsolódást. Miért volnánk hosszú távon kíváncsiak arra, hogy egy gép mit rak össze algoritmusok alapján? Az általa gyártott mű ügyesebben, gyorsabban és olcsóbban hozna létre tömegterméket, mint a producerek és a végeredmény professzionálisabb lenne, mint a popkultúra tömegtermékei. Csakhogy ez már nem a művészetről szól, ez inkább technológiai vívmány, látványosság. Az MI által létrehozott produktum nem valakinek az örömét, bánatát vagy gondolatait közvetítené, nehéz lenne láttán, hallatán együttérezni vagy állításait tüzetesen megvitatni. Vagyis a gép által készített műből az hiányzik, amit egy alkotástól várunk.
(A filmkészítésben részt vevő IBM Watson. A kép forrása: The Verge)
Hogyan érdemes alkalmazni az MI-t a filmgyártásban?
Biztosan eljön az MI által készített filmek és zenék nagy korszaka. Néhány suta próbálkozást láthattunk, hallgattunk eddig, de ezek várhatóan sokkal professzionálisabb formát öltenek majd az évek során és meghódítanak bizonyos méretű közönséget. Ugyanakkor fontos, hogy az izgalmas kísérleteket (amik biztosan sokat lendítenek az emberi agy működésének megértésében, mondjuk a művészetbefogadás kognitív vizsgálatain keresztül) és a funkcionálisan előállított termékeket elválasszuk az alkotói folyamaton keresztül megszülető, érzéseket és gondolatokat közvetítő műalkotásoktól. Vegyük számba, hol segíthet mégis az MI, elvégre egy ilyen technológiai innovációt óriási hiba volna nem alkalmazni a filmgyártásban. Mint fentebb írtuk, az effektek és a CGI animáció terén hatalmas segítséget jelent az MI. Ugyancsak megemlíthetjük a (közösségi) média felületein folytatott reklámkampányokban betöltött szerepüket, de kiemelt funkciót kaphatnak például a casting folyamatában is: arcfelismerő, mozgáselemző programjuk kapóra jöhet, amikor a legmegfelelőbb arcot keresik egy szerepre. Az írók és a rendezők területe más kávéház, ők legfeljebb a korábbi művekben alkalmazott megoldások bemutatására, mintegy ötletek tárházaként alkalmazhatnák az MI-t, ám utóbbi ezáltal kétségkívül segítheti az alkotói folyamatot.
A másik fő alkalmazási terület a vágás lehet. Az IBM Watson nevű gépet már sikerrel tesztelték is, betáplált algoritmusok alapján készítette a Morgan című film előzetesét. A legtöbb előzetes általában a film leggrandiózusabb szituációit pörgeti végig, több-kevesebb sikerrel. Ha egy stúdiónak az a célja, hogy ilyen pillanatokból álljon új filmjének kedvcsinálója, az MI egy vágó megérzéseinél biztosan jobban képes felmérni, hogy melyik jelenetek vonzhatják a szemet, válthatnak ki érzelmet a nézőből, vagy hol hág csúcsára az akció, de más vágói feladatkörben is alkalmazható a mesterséges intelligencia. Az utómunka során rengeteg időt igényel a forgatás során rögzített snittek válogatása. A modern arcfelismerő berendezések bizonyítottan működnek, fontos szerephez juthatnának vágóasztalnál is. Másfelől a jövő algoritmusa képes lehet felismerni a filmbe kívánkozó mutatós képi beállításokat és kameramozgásokat, ami szintén segítheti a készítők munkáját. Nem arról van szó, hogy az alkotók kivonhatók volnának bármelyik kreatív fázisból, viszont az MI révén megkönnyíthetjük a vágók munkáját, a mechanikus feladatokat pedig automatikusan gépek végezhetnék.
Az alkotás, az önkifejezés és a szellemi áramvonalak meghatározása, egyszerűbben a gondolkodás nem azok a területek, amiktől az embernek kívánatos volna megválni. Ezek tesznek individuummá, homo sapiens-szé minket. Ugyanakkor a technológiai innováció hatalmas segítséget nyújthat nekünk, emelhet civilizációs nívónkon. Mint Sam Harris TEDX előadásában beszélt róla, a mesterséges intelligencia egyre nagyobb mértékben fogja behálózni az életünket. épp ezért fontos, hogy kontrollálni tudjuk azt és általában a modernizáció folyamatát.
Természettudományos területen, illetve szociális és társadalmi ügyek támogatására kiváló eszköz, segítő kéz lehet, de érdemes alkalmazni az új technikákat a filmgyártás területén is. Csak rajtunk múlik, hogy sikerül kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Az MI Koalíció azért jött létre, hogy bemutassa a hazai fejlesztéseket és vívmányokat. Aki a friss kutatások és az alkalmazott intelligens eszközök iránt érdeklődik, az kövesse a Mesterséges Intelligencia Koalíció Facebook oldalát, ahol számos érdekességre bukkanhat.
A K&H-MNEB kiemelt támogatója a Digitális Jólét Nonprofit Kft. és az MI Kihívás.
Végezd el Te is az MI Kihívás ingyenes kurzusát és nyerj PlayStation 5-öt!
