Ez az év nem volt számomra valami élménydús a videójátékok terén. Legalábbis nem a frissen megjelent videójátékok szempontjából. Ahogy próbáltam összerakni ezt a listát, rá kellett jönnöm, hogy vagy régi kedvencekkel játszottam, vagy olyanokkal, amik az elmúlt 5 évben jelentek meg, de csak most értek el hozzám. Ilyen a Control, a Metro: Exodus és a Days Gone (PS4-en), amiket nagyon megszerettem, a Red Dead Redemption 2, amit csak néhány hónapja vettem meg és még mindig nem jutottam a végére – túl sok időt ütök el azzal, hogy a világot járom. Szóval rengeteg idei játékot, mint például a The Medium vagy a Kena: Bridge of Spirits, még csak ki sem próbáltam. Amiket meg igen, hát azok közül nem volt könnyű olyat választani, amik egy top5-ös listára kívánkoznának. És a slusszpoén: az ötből kettő még így is régi játékok remasterje lett.

5. Jurassic World Evolution 2

A lista első szereplőjén komolyan agyalnom kellett, mert mindössze három olyan játék volt, amit jó szívvel raktam fel ide, plusz egy, ami „ha nincs más, ez is jó lesz” alapon került be. De azt nem tudtam, hogy az 5. helyre mi a fenét tegyek. Végül a Jurassic World Evolution 2 mellett döntöttem, mert bár objektíven nézve még mindig kitartok amellett, amit szőrös szívvel írt tesztemben is állítok: ez a játék sok szempontból el lett szúrva. Ugyanakkor Jurassic-rajongóként elvoltam vele, még a teszt után is beleöltem jó pár órát. Miközben dolgoztam, elfutkározott a háttérben. Ez pedig elég volt az ötödik helyre, mert a többi program a „jött és elfelejtettem” kategóriába esett. De azért a rend kedvéért elárulom, hogy játékban volt még a Succubus, a Last Stop és a Song of Farca. Ám a rajongói énem erősebbnek bizonyult, mint az objektivitás (amúgy is, mi köze van annak egy szubjektív listához?), szóval maradt a Jurassic World Evolution 2.

2. Breathedge

Az idei év legkellemesebb csalódása nálam a Breathedge lett, amit úgy lehetne könnyen leírni, hogy Subnautica az űrben. Csak humorosabb. Bár vannak vele kisebb problémák, az említett tengermélyi felfedezős játék mellett ezt is szívesen előveszem egy kis lazulásra. Bár az űr itt nem olyan érdekes, mint a vízzel megtelt bolygó, a humor bőven kompenzálja ezt. Ennek hála a Breathedge kifejezetten jól szokott esni, ha borús napom van, mert egyből felvidít.

3. Resident Evil Village

Bár számomra a Resident Evil 7-tel elindított új vonal már nem igazán adja azt az élményt, mint a régi Resident Evilök – pontosabban szólva, a 4-6 rész, mert furcsa mód nekem ezek a kedvenceim –, én sem tagadhatom, hogy roppant szórakoztató játékok. A hetedik felvonást folytató Village ráadásul még jobban is tetszett, mint a Resident Evil 7. Szerintem a legjobb sztorival bír a szériában, a hangulata pedig a negyedik epizódot idézi meg. A történet vége különösen erős, és jók a karakterek is. Az egyetlen negatívum talán az, hogy elég könnyűre sikeredett, valamint (újra) az akcióra tolódott a hangsúly. Ám én ezt annyira azért nem érzem bajnak, mivel jobban szeretem az akciózást, mint a rettegést.

4. Alan Wake Remastered

Egen, itt az első remaster, a 11 éves Alan Wake, aminek felújítása, bár nem lett olyan erőteljes, mint például az ez alatt szereplő Mass Effect első része, mégis bőven jól sikerült. Ráadásul közel tíz éve nem játszottam az Alan Wake-kel, így a legtöbb emlékem, ami megmaradt, az főleg a Controlnak köszönhető. Szóval jó volt újra feleleveníteni Wake kalandját. A játék amúgy még mindig hátborzongató tud lenni, és összepárosítva Fayden igazgató sztorijával, számomra szórakoztatóbbá és érdekessebbé is vált. Igaz, az irányításra szintén ráfért volna egy kis átalakítás, de igazából nem bánom, hogy nem nyúltak hozzá, ugyanis ez ugyanúgy hozzátartozik az eredeti játék bájához, mint a halálos árnyalakok jelenléte.

1. Mass Effect Legendary Edition

Mivel nagy Mass Effect-rajongó vagyok, így talán nem csoda, hogy az első helyre az eredeti trilógia felújított változata került. Nagy élmény volt újra végigjátszani Shepard parancsnok kalandját, pláne, hogy már sok-sok éve nem nyúltam hozzá a trilógiához. Így némileg újrafelfedezés is volt a Legendary Edition kipörgetése, mert hiába játszottam végig mind a három részt több mint egy tucatszor, sok mindenre nem emlékeztem már. Ráadásul a remaster igen jól sikerült, különösen az első rész esetében, amit több szempontból is alaposan átdolgoztak. Szóval hiába régi széria, 2021-ben számomra akkor is ez volt a legjobb.

Hogy mit várok 2022-től? Erősebb évet! Szerencsére már most több játék érdekel a jövő évi felhozatalból, mint tavaly ilyenkor az idei esztendő kínálatából. Jön személyes kedvencem folytatása, a Horizon: Forbidden West, amit messiásként várok. Aztán ott a Forspoken, ami nagyon felkeltette az érdeklődésemet, bár még magam sem tudom, hogy miért. Érdekel az új Saints Row, az A Plague Tale: Requiem, az Avatar: Frontiers of Pandora, de még a God of War: Ragnarök is, bár a témája nem feltétlen tartozik a kedvenceim közé. Illetve kíváncsian várom a Dead Space remake-et, csak kétlem, hogy az tényleg megjelenne 2022 végén. Szóval 2022-vel kapcsolatban egész bizakodó vagyok.

2021 végét érintő összefoglalóinkat ezen a linken keresztül összegyűjtve is eléritek!