Mostani bejegyzésemben két, hasonszőrű legendáról kívánok írni, mely igaz, főleg személyes indíttatású lesz most, mivel én nagyon szerettem ezeket, de azért akkoriban sokat beszéltek róla. Illetve beszéltünk, mert iskolában is téma volt mindkettő. Az egyik a Szupercsapat (The A-Team) és a MacGyver.
Előttük azonban írnék egy útmutatót, hogy miért is kezdtem ebbe bele. Legfőbb oka az, hogy manapság ismét sorozatmánia van. Haverjaim, ismerőseim ezerrel szedik a sorozatokat le a netről amerikai nagybácsijuktól, sokan már fényévekkel előztek le engem egyes finomságoknál (pl. StarGate - bár azt nem sajnálom, muhahaha). Sőt, még az a rágalom is ért engem egyszer, hogy "LOL, te is szereted a sorozatokat?". Hát már hogy a csöcsbe ne szeretném? XD Egy filmben vissza-visszatérhet egy karakter, de azért olyan rohadt sok részt egyik sem ér meg. Míg egy sorozatban azért, ha megszeretjük kedvencünket, hosszú évadokig is láthatjuk. Persze ebben nem mindig van köszönet, sőt, pont a StarGate nálam a "jó példa" arra, hogyan lehet a rétestészta-nyújtással elkúrni egy amúgy isteni alapanyagot. De ott a Babylon 5 is, ami eleinte nagyon fasza volt, de későbbi részeire súlyosan leromlott. Vagy a Sliders (az egyik legnagyobb csalódásom) is nagyon elfajzott (pedig ezt is imádtam eleinte). Szóval ez aljas rágalom, hogy nem szeretem a sorozatokat! De, igen is, és nagy sorozatnéző voltam régebben, mikor még általános iskolából csak hazajöttem délben, ledobtam a táskám, és lestem, ami megy a TV-ben: Dragon Ball, majd után az aktuális élőszereplős sorozat: Knight Rider, Renegade, Hegylakó, Kung-Fu, Superman, Sliders stb. Rengeteg régi finomságot néztem, köztük ugye a fent említett kettőt is. Az X-akták nálam a kivétel, amúgy, direkt nem sorolom a többi közé. Az az a sorozat, amit egyszerűen nem tudtam megunni, vagy leköpni. Ilyen a Coloumbo is, ami még a '90-es években készült részekkel is képes volt mefogni. Vagy ott van az Ifjú Indiana Jones, melyet ugye sajnos gyorsan abbahagytak, mivel nem profitált annyit, amennyit kellett volna, de így legalább megmaradt "jó kis sorozatként" emlékeimben.
Emellett azért is fogok írni, hogy megmutassam: mennyivel jobban élveztem én a régebbi darabokat, mint a maiakat. Ma már annyiféle van amúgy is, s eligazodni is alig lehet köztük. Pedig vannak ma is finomságok, sőt! Régebben elég sok volt a "nagyon szar" széria (pl.: nálam a Bohóc és a német tévésorozatok többsége is ilyen XD, meg a Knight Rider 2000), de mára már eléggé bedurvultak. 24, Lost, Prison Break, Dr. House is jó lehet (ezt sajnos nem nézem mindig), ott a Róma is, a CSI, az NCIS is bejön, az Odaát sem rossz, de azért azt hanyagolom jobban, a Dexter sem lehet rossz szintén, csak azt is ímmel-ámmal látom. De ezeknek valahogy nincs akkora "fílingje", mint a régi klasszikusoknak. Jó, megdöbbentő mind, nagyköltségvetésűek, rengeteg évaddal, iszonyatosan csavaros sztorival, folytatásokkal, de valahogy nincs az a rajongás egyik iránt sem, mint a régebbiek iránt. Lehet, hogy az is az oka, hogy kisgyerekként még jobban elprüntyögtem a Knight Rider apropóján, mint ma mondjuk egy Prison Break-en XD (szép is lenne: szökési kísérleteket szerveznék :M ).
Szóval ez a két fő ok: az emlékezés és tisztelgés a nagyok apropóján, illetve megmutatása annak, hogy igen is nézek sorozatokat :P.
Szupercsapat (The A-team)
Egyik kedvencem volt, a Knight Rider mellett. Nem valami bonyolult a háttere: a négy fickó vietnámi veterán, akik be lettek mártva. Természetesen ártatlanok, de nemzetük nem hisz nekik, így üldözőbe veszik őket (kiraboltak egy hanoi-i bankot, persze parancsra, csak ezt később letagadták a felettesek) - minthogy a "szupercsapatot" nem zseléből faragták, hanem kemény kőből, tehát menekülnek, ártatlanságukért. Persze nem Vietnámban, hanem már otthon. Feltesznek mindent egy lapra, és járják az országot, hogy segítsenek minden olyanon, akin az "álszent" törvények nem segítenek.
A csapat tagjai: Hannibal, a vezető; Face (vagy ahogy itthon hívták: "Szépfiú" LOL), aki főként a nők csábításához, enyelgéshez ért; BA (Bad Attitude, Rosszfiúnak becézték itthon - Mr. T játszotta), aki technikus volt; és Murdock, a gyagyás, aki pilóta volt, most pedig egy elmegyogyóban "tárolják" (de társai kiszabadítják mindig, ha éppen küldetésre mennek). E négy férfit olykor kiegészíti egy csaj, amolyan külső segítőként. De a hangsúly rajtuk van, és az ő karaktereik igencsak színesek.
Mind a négy figura rendkívül egyéni, és szerethető. Kedvencem "Rosszfiú" volt és Murdock. Rosszfiú ugye az izomagy stílusával, és örökös nyavalygásával igencsak nevettető volt, illetve húszkilós aranyláncai nagyon LOL-ok voltak szintén. Murdock meg gyagyásságával ugyan néha kicsit idegesítő is volt már, de Rosszfiú és az ő konfliktusain mindig nagyokat lehetett röhögni.
Emellett pedig az egésznek volt egy "intellektuálisabb" fele is XD. Na, azért arra nem kell gondolni, hogy Rosszfiú felveti, hogy Kant valamelyik tételével nem ért egyet, hanem itt azt próbálom ecsetelni, hogy minden rész végén a "megoldást" valamilyen bütykölés hozta. Minthogy e csapat tényleg "szuper", s veteránok is, így feltételezett, hogy kreativitásuknak nagy hasznát vették akcióik során. E tudásukat hasznosítják minden egyes rész végén. Vagy porszívócsőből és hajtógázból készítenek ágyút, vagy különféle hordókból, szögekből, ragasztóból stb. csapdákat, vagy fűrészporból és virsliből atombombát XD LOL. Nagyokat lehet ezeken is röhögni. De pont ez a kicsit banális jellege is teszi annyira szerethetővé az egész sorozatot. Az ember tényleg leül elé, és szórakozik, kikapcsol, élvezi a magával ragadó akciót, és a '80-as évek atmoszféráját, mert, hogy az is ott van. Itt nem fogunk nemtommilyen csavarokat látni a történetben (vagyis de, szó szerint nagyon is sokat, hiszen a részek végén mindig előkerül a csavarhúzó is XD), ez egy klasszikus sémára épülő, kiváló akció-kalandsorozat. Igazi erősségét a karakterek, és ezek a vége felé előbukkanó bütykölések adják.
Régebben, mikor adták a TV-ben, tökmindegy, hogy már csilliomodszorra ment, én néztem. Egyszerűen beleszerettem, annyira fasza hangulata volt. Sajnos ma egyszerűen beszerezhetetlen, itthon legalábbis, de, ha az ember az amerikai nagybácsit kérdezi, ő is csak a fejét rázza, vagy, ha van is, azt sem tudja elküldeni (0S8L, muhaha). Pedig én mindenkinek javaslom, aki még nem látta, és vevő a klasszikusokra. Persze ma már egy Lost-tal, vagy 24-gyel nem versenyezhetne, hiszen ezek aztán tényleg "húdecsavarosak", viszont egészen más igényt elégítenek ki. Nálam mindenesetre a mai hiperszuper szériák mellett örök kedvenc marad.
MacGyver
Itt sem kell túl bonyolult dologra gondolni! Adott egy szervezet, ez a Főnix, melyben MacGyver is dolgozik. Ő tulajdonképpen egy ügynök, akit egyes bevetésekre küldenek, melyek céja lehet politikai, vagy csak szimplán személyes. Amolyan "James Bond"-szerű figura, aki rengeteg extrém és veszélyes dologba keveredik, s akit mindig megtalál valami nő is XD. Mindez persze nem lenne különleges, ha csak úgy lövöldözgetne, verekedne. Akkor csak egy átlagos, felejthető darab lenne. Viszont MacGyver rendkívül kreatív elme, s ért az elektrotechnikától kezdve szinte mindenhez. Ezt pedig fel is használj bevetésein! Így ő nem pisztollyal, vagy ököllel oszt igazságot (legalábbis nem mindig), hanem olyan helyzetekbe is kerül, ahol ezt eszével és a rendelkezsére álló eszközökkel kell megtennie.
Ennél fogva pedig bármi szóba jöhet, még durvábban, mint a szupercsapatnál. Az alap, hogy az állandóan rágózó MacGyver rágójából plasztikbombát képes csinálni XD. De előfordult már itt porszívóból rakéta, vagy kenyérpirítóból pisztoly.
A küldetései enélkül nem is lettek volna annyira érdekesek: sokszor jártunk már arab országban, vagy valami titkos katonai bázison. Bár voltak kreatív helyek is, mint pl. egy szuperbiztos "magánház", ami fogvatartotta hősünket egy részben.
Richard Dean Anderson (ugye a Stargate FAN-ok már rá is vágták: "dehiszenezonílezredesasztárgétből") kíválóan alakította az ügynökzsenit, és még poénkodásra is volt idő néha-néha. Annyira azért nem volt színes egyéniség, mint mondjuk a Szupercsapat valamelyik tagja. De szerethető volt az általa eljátszott karakter is.
Sajnos az utolsó évadok ennél is elkezdtek laposodni, s egyre kevesebb volt benne a kreatívkodás, és több az akció. Márpedig MacGyver-től kurvára nem ezt várjuk, hogy átlövöldözze magát az X-edik katonai bázison, ahelyett, hogy egy pezsgősüvegből készült rakétameghajtóval elmenekült volna XD.
De mindenképp szép emlékeim vannak eme sorozatról is, s, ha ismét vetítenék, nézném is megint.
