Szerintem nem olyan nehéz kitalálni, mit is zagyváltam össze a bevezetőben. Minden (történetmesélő) filmnek van valamilyen vonatkozása vagy a valóságra vagy egy másik műalkotásra, filmre, játékra stb. Most hirtelenjében példának a Tango és Casht tudnám felhozni, azt talán többen látták is. Ugye a film elején Stallone rögtön üldözőbe veszi a rosszfiúkat, majd a heves akció után Rambonak nevezi valaki (erre ő: "Rambo? Az egy buzi!"). Ez is egy referencia vagy reflexió, mely itt a főhőst alakító színész korábbi kultikus szerepére vonatkozik, illetve arra, a közönség által is "alkotott" skatulyára, amibe ő belekerült ezáltal, s ez a "lebuzizás" egyfajta szabadulási kísérletnek is felfogható. Vagy ilyen mondjuk Tim Burton Ed Wood című filmje is, ami Lugosi Bélának, magának, Ed Woodnak és Hollywood '50-es éveinek állít emléket.
De játékokból is lehet példát hozni, hogy tényleg közérthetőbb legyek: ott vannak a GTA-k. GTA: San Andreas azon küldetésére mindenki emlékszik ugye, amikor Los Santos csatornáiban üldöz minket egy kamion, mi meg motorral menekülünk. Ez egyértelműen Terminator 2-reflexió, hiszen annak híres jelenetét másolja le, amikor a T-1000 üldözi Johnt a film elején. De ilyen az is, amikor feltűnik Catalina szeretője a játékban, aki nem más, mint a GTA 3 főhőse, aki persze itt is kussol. De ilyen a True Crime-ra utaló reklám is Los Santosban, ahol ugye szépen lejáratják a híres GTA-klónt (valami szemétszállító vállalat neve True Crime, vagy valami ilyesmi, régen játszottam már a SA-val).
Hogy még egy példát hozzak: Diablo 2. Emlékezzünk az Act I-re, amikor végre megnyitjuk a Stony Field-en az átjárót, és eljutunk Tristramba. Maga a helyszín is egy erős reflexió a Diablo 1-re (ugye ott csakis Tristramban és katakombáiban kalandoztunk - ezt állítja ezzel szembe a játék, hiszen a Diablo 2-ben ez csupán egy fejezet egy küldetése - szép húzás volt a Blizzardtól), de Writ lába ezt talán még tovább is fokozza.
Szóval ez a referencia, reflexió. Szinte minden fiktív médiumban feltűnik ez, klipekben úgy, mint filmekben, s rajzfilmekben is. Az animek különösen híresek erről, s ha nem csupán szórakozásból nézzük ezeket, hanem elemző szemmel is, számos utalást, sőt, utalás-rendszert fedezhetünk fel bennük. Már előző írásaimban is emlegettem az Astroboyt és Pinocchio történetének esetét. De ott a Ghost in the Shell is, vagy a Hellsing: tele van keresztény motívumokkal, bibliai utalásokkal. Vagy a Neon Genesis Evangelion is: aki a Jelenések könyvét ismeri, az rögtön homlokon csaphatta magát, mikor kikristályosodott, miről is van szó. Ebben tulajdonképpen az emberek az Apokalipszis ellen harcolnak. Persze ezek korántsem "másolások", vagy lopások. Hiszen kevés olyat látunk, ami konkrétan, szöveghűen dolgozza fel a nyugati mintát, konkrétan itt most a Bibliát. Én eddig egy olyan mangát (tehát nem animet) láttam, ami a Bibliát dolgozza fel, és nem is tér el tőle nagyban. A japán rajzfilmekben sokkal inkább transzformációról beszélhetünk. Sőt, inkább csak egy folyamatot láthatunk. Azt a folyamatot, ahogy az alkotó mondjuk olvassa a Bibliát, és a fejében egyes elemek hatására képek tűnnek fel, melyeket összerendez, s történetet sző köréjük. Nagy tévedés tehát "nyugati filmeket másoló" valaminek tekinteni az animéket/mangákat - legalább olyan nagy, mint a bollywoodi filmgyártást Hollywood-másolásnak.
Ilyen motívumokat, vonatkozásokat szinte mindegyikben felfedezhetünk. Pl. én egy melodrámában is észrvettem ilyeneket, pedig e "műfaj" azért jóval konzervatívabb és ritkább a japán rajzfilmekben, tehát annyira nem is kap nagy szabadságot, mint mondjuk egy fantasy akciórajzfilmben, ahol tényleg csak az alkotó képzelete szab határokat a műnek. Ez az Omohide poro poro ( vagy Only yesterday angol címén) volt, melyben magyar népdalok szóltak a főhős kocsijában, a rádióban. Igencsak szívmelengető volt hallani magyar éneket egy japán rajzfilmben (s ráadásul eredeti nyelven láttam, tehát tök jó volt a magyar hangot és a japánt egymás mellett hallani). Maga a film nekem nem tetszett, de emiatt nagyon megmaradt bennem.
Na, de a lényeg: ha minden ilyenben van, akkor majd pont a DragonBallban ne lenne valamilyen reflexió/referencia? Szerintem az egyik leggazdagabb ilyen szempontból is. Bár egy, együttvéve több mint 500 részt számláló sorozat esetén ez várható.
Mivel még az első sorozatot, az originalt nem néztem meg újból, illetve a GT-t még nem láttam, így most főként a DragonBall Z-re fogok szorítkozni.
Persze azt már most megemlítem, amire Spike is emlékeztetett, hogy alapvetően az originalt egy kínai népköltészeti mű ihlette, a kínai "Utazás Nyugatra" (Journey to the West), mely ismert úgy is, mint a "Majomisten kalandjai". Már ebből is rájöhetünk, hogyan: Goku ugyebár át tud változni egy hatalmas szörnnyé Saiyan mivoltából adódóan, a Holdfény hatására (mindaddig, míg Piccolo meg nem semmisíti azt a Földön, illetve el nem veszti a farkát Goku - fujj, nem úgy). De, ahogy a Wikipedian is olvashatjuk, a sima DragonBall sztorija nagyjából végigvezethető az alapforrás alapján. Illetve az első sorozatban uralkodnak a kínai motívumok is. Eleve Goku nagyapja és annak háza ilyen, de Master Roshi iskolája is inkább a kínai harcművészeteket képviseli. Elég, ha csak arra emlékezünk, hogy Goku legelső harcművészeti tornáján ki volt a fő ellenfele: Roshi mester, ragasztott parókával, Jackie Chun néven. Jackie Chan, a "névrokon" pedig egy hongkongi akciósztár, s nem mellesleg ő is nagy harcművész - legalábbis azt mondta egyik interjújában, hogy ő ezt komolyan műveli is, nemcsak eljátsza.
De ott van Tien-Shinhan és Chao-zu, akiknek még a neve is kínai stílusú, illetve harcművészetük is erre az országra hajaz. Krillin is inkább kínai, mint japán: leginkább buddhistának néz ki, kung-fu harcosnak, ahogy azt pl. a hongkongi filmekben is szoktuk látni sokszor.
Ha tovább megyünk még az DragonBallban, akkor rájövünk, hogy itt nemcsak keleti vonatkozása lesz. Persz ez egy szép gesztus, pacifista törekvés is (ugye japán-kínai ellentét a II. Világháborús incidensek miatt), de azért nemcsak ebből áll a sorozat. Az a vicc egyébként, hogy még a közeli, kínai kultúrát is beleviszik az animbe, de a muko kuseki jelleget azért megőrzi, vagyis hogy a japán-jelleg rejtve marad végig, illetve nem jelenik meg konkrétumokban. Goku és társai ugyanúgy lehetnének nyugatiak is, mint keletiek. Nincs ferde szemük, ruhájuk is nagyban nyugatias (kivéve persze Roshi tanoncait, akik a kínai shaolin szerzetesek ruháihoz hasonló öltözéket hordanak). Bulma pl. egy nyugati nő, még a stílusa is nyugatias (plázacica), vagy legalábbis az ő karaktere sem éppen tradicionális japánra emlékeztet, amilyeneket pl. a japán szamurájfilmekben is láthatunk. Golbalizált karakterek tűnnek fel, s úgy érezzük, mintha a DragonBall Földje egy nagy globális állam lenne, ahol indiánok élnek kung-fu harcosok mellett. Hiszen azok is feltűnnek, Goku menti meg őket. De Kamihoz vezető hatalmas oszlop is indián elemeket hordoz.
Korábbi írásomban említettem már, hogy a magyar fordításban Kami a Mindenható volt, tehát azzal azonosították, akit a keresztények Istennek neveznek, Piccolo Daimot, Kami "negatív felét" pedig Szívtelen Sátánnak, vagyis Luciferként tüntették fel. Ez nem tett túl jót ugye abból a szempontból, hogy a laikus, hozzá nem értő, agyhalott ellenségei a sorozatnak részben azért támadták a DragonBall Z-t itt, Magyarországon, mert a Sátánt jó karakternek állította be. Pedig csak a motívum a lényeg, de amúgy köze nincs Kaminak és Piccolonak azokhoz, akikkel azonosították őket. Nyilván a fordítók is felfedezték, hogy mire reflektálnak ezek a karakterek, de aki jobban elmélyül a DragonBallban, netán végig is nézi a sorozatot (amit gondolom a "betiltói" nem tettek meg - sőt, megkockáztatom, egy részt se láttak belőle), az tudhatja, hogy milyen vallás létezik a Világbában, és kik az istenek: Kaiok. S ugyanúgy van démonvilág is, azonban Piccolonak vajmi kevés köze van a démonokhoz. Ezt leszámítva szerintem zseniálisan játszottak el ezzel az alapvetően keresztény motívummal. Persze ugyanúgy vehették ezt a (perzsa) dualista vallásból is, ahol Ahrumazda és Ahramin, a Fény és a Sötétség istenének harca határozza meg a Világot.
Ha a DragonBall Z-be lépünk tovább, akkor máris szembetűnhet az első pár részben valami, amikor a Saiyanokról beszélnek sokat. Harcos nemzet, ez a legfőbb. Mindegyiknek ereiben van, születésétől fogva a harcolhatnék. Hódításuk célja nem az elsődlegesen, hogy népüket gyarapítsák, hanem sokkal inkább az, hogy harcolhassanak. A sorozat folyamán szembetűnik a két utolsó Saiyan eredete: még Goku sem vakarhatja le magáról, aki amúgy meglepően jól fejlődik, véleményem szerint egyre jobban kezdi megtalálni Saiyan-identitását. Vegeta és Goku sokban különböznek, de egy közös bennük: harcaikat nem elsősorban azért vívják, hogy megvédjék szeretteiket, hanem a kihívás puszta gyönyöréért, azért, hogy teszteljék magukat, és a vereség által is erősödjenek majd.
Később egy flashbackben az is kiderül, hogy a Saiyanok eredetileg egy bolygón éltek náluknál jóval civilizáltabb lényekkel, akik még többen is voltak. Ők amolyan "barbár kultúrát" képviseltek, s igen primitív lények voltak. Azonban egy nap a másik, békés faj ellen fordultak, akiket sikerült is gyorsan leigázniuk.
Nos, nem lehet nem észrevenni, ha rendesen megtanultuk a történelmet, vagy esetleg beleolvastunk Hérodotosz híres könyvébe (A Görög-Perzsa háború története), hogy a Saiyanok bizony a spártaiakkal (dórokkal) "rokonok". Spárta harcosai ugyanolyan elszánt, harcnak élő, legendás katonák voltak, mint a Saiyanok, s ők sem pacifista módon jutottak hatalomra a Pelloponészoszi-félszigeten. Emellett tudjuk, hogy ők a 10X-es "túlerőben" levő helótákat nyomták el, akik a félsziget őslakosai voltak a hódítások előtt. A 300-at biztos nem olvashatta az alkotó (minthogy a 300 1998-as, a DragonBall pedig 1984-1995 között készült), de Hérodotosz írását minimum ismerhette, de a
spártaiak életmódját mindenképp. Lényegtelen, szerintem ha nem is ez volt a szándéka, az olvasat ettől még lehet erre vonatkozó (hiszen tudjuk, hogy a befogadás és az alkotó szándék nem mindig találkozik - s az "olvasó" nem mindig fogadja el azt az olvasatot, amit az "író" közvetít - Stuart Hall nyomán mondom ezt).
A Saiyanok emellett egy szép nagy farokkal is rendelkeznek, mely egyetlen gyenge pontjuk is. Achilles-ín rémlik, ugye? Tehát a Saiyanok egyfelől spártai harcosok, Akhilleusz erejével bírnak, ugyanakkor gyenge pontját is örökölték. Másfelől pedig ez a farok nem csupán gyenge pont, hanem az egyik legveszélyesebb képességük jelzésére is szolgál: hatalmas vadbarommá (Oozaru) tudnak átváltozni, melyek leginkább King-Kongra hajaznak. Illetve én a Farkasember-motívumot is felfedeztem ebben, szerintem ez is ihlethette az alkotót/alkotókat, főleg, hogy Teliholdkor képesek csak átváltozni a Saiyanok e monstrummá. Csupán ezek is végletekig vannak fokozva. King-Kong alapvetően egy jámbor állat a filmben, sőt, emberi érzésekkel bír, ereje viszont pusztító, és ha feldühítik, annyi. Itt nemcsak fizikai erővel bír, de ugye hatalmas sugárnyalóbot is képes "kiokádni" a Saiyan vadorzó, illetve még repülni is tud (Vegetánál láthattuk).
Tovább menve: emlékszünk ugye Freezára és az ő történetére? Bolygókat perzselt fel, s hatalmas Birodalom ura volt. Szerintem, legalábbis ez az érzés kapott el mindahányszor erről a "messzi-messzi Galaxisban" pusztító szörnyetegről volt szó, hogy "ez Darth Suidious vagyis Palpatine császár". Tehát szerintem egyfajta Star Wars-utalás is van benne Freeza személyében. Ezt annyira nem tudom kifejteni, minthogy ez csak így felmerült bennem - de igazából bárhogy megragadható. Gonoszsága, jelleme engem nagyon Palpatine-re emlékeztet, csak éppen animékhez méltóan ez is felfokozva, eltúlozva. Palaptine az Sötét Erőt birtokolta, Force Storm-ot "castolt" (szép magyar szó!); Freezánál nem elégedtek meg ennyivel: ő már bolygókat is tud robbantani, és nem kell még a karját sem kinyújtania, csak homlokát összeráncolni.
Ha Freeza Palpatine, akkor Vegeta apja Vader, illetve Vegeta maga is egy Vader-szerű karakter. Ugye mindketten Freeza befolyása, gonoszsága alá kerültek. Vegetát gyerekkorában Freeza elragadta, mivel ő is fosott a Saiyanoktól úgy, ahogy Palpatine is a jediktől (vagyis konkrétabban a Super Saiyantól, aki talán még nála is erősebb lehet - ahogy a Star Wars főgonosza a Kiválasztottól, aki majd egyensúlyt hoz az Erőben). Ezt a Namekon mondja el Vegeta, mikor haldoklik. Ez a jelenet engem nagyon emlékeztetett arra, mikor Luke-nak megnyílik apja a VI. rész végén, s visszatér a "fény oldalára" (hogy baszná meg...).
Az Androidokat szerintem meg sem kellene említenem, annyira egyértelmű, hogy melyik nyugati filmből kölcsönözték a motívumukat. A DragonBall Z, ha mondhatjuk így, nemcsak "300" vagy "Star Wars", de még "Terminator" is. Csak éppen itt is minden túlozva (legjobb értelemben) jelenik meg. A Terminatorban a Skynetet egy nagy tudós alkotja meg (Miles Dyson vagy Brewster tábornok), persze céljuk nem gonosz. Ezt az animben egy magasabb szintre helyezik: Dr. Gero maga is android lesz, s ő már eleve "T-800"-asokat alkot, nem Skynetet, vagy T-1-es "robotokat". Ami a Terminatorban T-800, az itt Android 16. Legalábbis én Android 16, a zöld páncélos, utolsó, "rettegett" robot egyértelműen Arnold Schwarzanegger karakterét juttatja eszembe. A T-101-es az 1. részben azt a feladatot kapja, hogy likvidálja John Connor anyját, míg a másodikban "pálfordulás" történik lényegében, s az ellenállókat, az emberiséget fogja védelmezni, John Connor személyében. Android 16 azzal a paranccsal kel életre, hogy végezzen Gokuval. Azonban itt is megtörténik a "magasabb" szintre emelés: a T-101-ből új modell kell, itt azonban maga Android 16 jön rá, hogy érdemes a Földért harcolni, mert szép, és letesz Goku meggyilkolásáról. Ugyanolyan önfeláldozó karakter lesz, mint ahogy a T-101-es is a T2 végén, csak éppen ő Android 18-at védi, egy másik cyborgot.
Ha már Terminator, akkor nem maradhat el a másik gonosz karakter sem: T-1000. A T-1000-es ugyebár egy speciális terminator, egy amolyan "Überterminator" a 2. részben, akit még annyira sem fog a golyó, mint a T-101-et. Ő tényleg elpusztíthatatlan (legalábbis látszólag). Vajon a DragonBall Z-ben ki képviseli T-1000-et? Hát persze, hogy Cell. A T-1000-es képes magára ölteni áldozatai alakját, mintegy "eggyé válni" velük, azonban alapszabály, hogy a lemásolt egyednek meg kell semmisülnie. Cell úgy erősödik, hogy áldozatit magába szívja. Ő nem konkrétan ölt alakot, ő a lemásolt "szuperegyedek" külső- és belső jegyeit fogja magán viselni. Például: a végső Cell arca úgy néz ki, mint Freezáé, bőre Piccolóéra emlékeztet. Tehát itt is tovább léptek: míg a T-1000 1 alakot ölt magára, azoknak is külsejét csak, addig Cell mindenét magára ölti a lemásolt és elpusztított egyednek, illetve beépíti külső megjelenítésébe őket. Tulajdonképpen Cell magának az animének egy mintája: úgy áll össze a mű, a rajzfilm, hogy több, máshonnan vett motívumból építkezik.
Ja, és a jövő: a Terminatorban az a tényleges jövő, de megváltoztatható. Itt is, azonban a DragonBallban, ahogy megváltozik minden Trunks hatására, úgy a jövő egy párhuzamos világgá alakul tulajdonképpen, s a "Future Trunks" visszatérve oda, megerősödve elcsépelheti az ottani gonosz androidokat és Cellt is.
Gohan felnő a Cellel való harc után, és anyja kívánsága szerint főiskolára kell mennie. Azonban ő koránt sem átlagos gyerek, s most fog először az átlagemberek világába lépni. Anyja így meg is kéri, hogy ne mutassa képességeit, nehogy oda legyen a családi nyugalmuk. Azonban Gohan ugyanolyan hülye, mint apja, és érzelmeire hallgatva beavatkozik a bankrablásba. Ám rájön nemsokára, hogy anyja kívánsága nem hülyeség volt: nem jó, ha rájönnek az emberek, hogy neki milyen képességei vannak. Viszont segíteni is akar rajtuk, mert nem tűrheti az igazságtalanságot. Mit termel ez ki? Hát persze, hogy egy szuperhőst! Superman, Batman, s úgy általában a szuperhős-sztorik motívumai tűnnek fel a DragonBall Z Buu harcait megelőző intermezzo részekben. Szinte egy-az-egyben Peter Parker vagy Clarck Kent karrierjét követhetjük végig. Leginkább persze Supermant fogjuk felfedezni Super Saiyamanben, hiszen Gohan is idegen bolygóról származik, ha úgy vesszük, mint Superman, Jor Ell fia. Ugyanúgy feltűnik itt az álruha elkészülése, vagy a megmentendő nő is (Videl). Ám ebben is tovább mennek, s az anime kreatívan használja fel, alakítja át a szuperhős képregények és filmek motívumait. Itt maga a szeretett nő is megtanulhatja a szuperképességeket, sőt, láthatjuk, hogy Videlt maga Saiyaman tanítja, vagyis Gohan. Sőt, a Buu utáni befejező részekben már Saiyawoman képében feltűnik Videl is, mint szuperhős.
Érdekesség, hogy a bollywoodi, 2003-as Krrish nagyon hajaz a DragonBall Z ezen részeire. Aki látta a filmet, annak egyértelművé válhat: Krrish, a főszereplő egy kiköpött Gohan. Ugyanabban a helyzetben is van: nagymamája nem akarja, hogy nyilvánosságra kerüljenek szuperképességei, elsősorban a fia tudása a fontos neki, nem a fizikai ereje, s apja neki is szintén "szuperhős", a Föld megmentője. Kár, hogy ezt nem írtam bele a tavalyi dolgozatomba, akkor talán még jobb lett volna :D.
Ha megnéztem a GT-t és az originalt ismét, akkor ezt még folytatom, egyelőre ennyi jutott eszembe.
