Azóta még 6 regényét olvastam, a 7., a VALIS olvasása pedig még folyamatban van. (kb. a felénél tartok)

Philip K. Dick - Kamera által homályosan
Amerika elvesztette a drogok elleni háborút: a lakosság igen nagy része rendszeresen használ drogokat, köztük az új slágert, a H-anyagot(a H a halál rövidítése), ami még halál néven is ismert. Ezen elnevezése nem véletlen, ugyanis nagyon gyors mentális és fizikai leépüléshez vezet. A rendőrség drogellenes osztálya beépített ügynökökkel próbálja megcsípni a drogdílereket, akiknek még munkahelyükön is egy személyiségüket elrejtő ruhát, maszkafandert kell viselniük, mert a rendőrségen is téglák lehetnek. Ilyen ügynök Bob Arctor, akit a rendőrségen mindenki csak Fredként ismer, kivéve a felsőbb vezetőket. Feladata az, hogy lekapcsoljon pár nagyobb halat, ehhez azonban nagyobb készleteket kell vásárolnia, illetve neki is a H-anyag fogyasztójává kell válnia. Egy lehalgatott telefonbeszélgetés alapján viszont gyanússá válik, ezért a rendőrség ráállítja egyik emberét: saját magát. Bekamerázzák a házát, amelyben drogos haverjaival lakik együtt, bizonyos időközönként pedig vissza kell néznie a felvételeket. Azonban Bob Arctor/Fred személyisége kettéhasad a H-anyag fogyasztásának következtében, így fogalma sincs arról, hogy saját magát figyeli...

Kicsit spoileresnek látszik, de mégsem: körülbelül ezt írja a fülszöveg is egy kicsit kevésbé részletesen. Dick zseniálisan írja le Bob Arctor/Fred teljes fizikai és mentális leépülését, azt, ahogyan nem is sejti, hogy saját magát figyeli meg, hogy saját maga után nyomoz. A regény végén pedig felsorolja azon barátait, ismerőseit, akik a drog áldozatává váltak, köztük saját magát is említi, Phil néven.

Zseniális regény, csak egyvalamit tudok felhozni negatívumként: rövid

Értékelés pontszámokban: 10/10



Philip K. Dick - Kizökkent idő

Ragle Gummnak nincs állása: egész napját egy újság nyereményjátékával tölti, amelyet mindennap beküld és mindig nyer. Ő az első számú játékos a Hol lesz legközelebb a Kis Zöld Emberke? című játékban. Egyszer azonban az az érzése támad, hogy minden körülötte forog. Kinek és miért áll érdekében az, hogy ne tudja elhagyni a kisvárost, amelyben él? Mit csinál, amikor megtippeli, hogy Hol lesz legközelebb a Kis Zöld Emberke? Megpróbál válaszokat találni ezekre a kérdésekre, amely válaszok elég ütősek, a vége nagyot üt, amikor megtalálja a válaszokat. A Kamera által homályosannal ellentétben a történet itt nem másodrangú, hanem itt a történet a lényeg, ami zseniálisra sikerült. Dick szokása szerint ezen regényébe is beleépíti saját tapasztalatait, saját életét.

A mester ismét nagyot alkotott, első Dick-könyvnek is jó szívvel ajánlható, ugyanis jónéhány más regényével ellentétben könnyen befogadható.

Az értékelés pedig mi más lehet, mint 10/10?

Ennyi elég lesz mára, folytatása következik...nem tudom, hogy mikor.