Közérdekű közlemény: továbbra is lehet szavazni a legjobb játékvideókra az évértékelőt megelőző blogbejegyzésnél.
Már korábban eldöntöttem, hogy én is számot vetek a 2008-as évről, azonban azt is tudtam, hogy nem lesz egyszerű megírnom ezt a blogbejegyzést. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az óév nálam nagyon gyenge volt játékok terén, meg egyéb szempontból is. Sajnos magánéletileg sem javult a helyzet a 2007-es esztendőhöz képest. Persze történtek jó dolgok is. Meg lett a jogosítványom és tudtam venni egy jó kis autót. Volt egy nagyszerű Guru tábor, azt megelőzően egy GDF látogatás Döncivel és Gyárfival (Darths vendéglátásában), na meg év végén végre elkezdtem Wing Tsun kung-fu-t tanulni, amit már nagyon régóta terveztem (imádom is rendesen).
Visszatérve a játékokhoz, idén meglehetősen kevés játékot játszottam végig. Először azt hittem, hogy megcsömörlöttem a játékoktól, vagy ne adj isten kinőttem belőlük. Aztán rájöttem, hogy csak egy kis szünetre van szükségem, és lassan vissza fogok rázódni a régi kerékvágásba. Igazam is lett, és így év vége felé kezdek ismét egyre gyakoribb látogatója lenni a játékok világának. Mivel az ablak felől beszűrődő hangok, durranások alapján valószínűleg kitört a harmadik világháború, így gyorsan neki is kezdek az értékelésnek.
Az idei év egy elég erős esztendő volt játékfelhozatal szempontjából, bár a brutális 2007-et talán nem sikerült felülmúlnia. Hosszú évek után megjelent néhány nagyon innovatív játék is, ugyanakkor megkaptuk sok játék X-edik rókabőrét is. Személy szerint egyre nagyobb figyelemmel kísérem a konzolokat, egészen pontosan az azon megjelenő játékokat. Régi megrögzött PC-fanboy-ként ez elég nagy változás volt nálam, de egy PSP majd egy PS2 beszerzése felnyitotta a szememet. A magam példájából kiindulva valószínűnek tartom, hogy a konzolellenesek nagy része azért szólja le a konzolokat, mert nem volt szerencséje egy saját darabhoz. De ezt a gondolatmenetet nem folytatnám, mert megérkezik a PC vs. konzol topik három nagy "sztárja" és itt is ingyen műsort rendeznek.
Az előbb említett innovatív címekből a korábbi években nem voltunk elkényeztetve. Valahogy a játékipar is beleesett abba a hibába, mint a filmipar, hogy a már ismert, ezerszer feldolgozott anyagot használja fel ezeregyedszer. Idén (azaz tavaly, hiszen már 2009 van) viszont olyan címekkel lettünk gazdagabbak, mint a Mirror's Edge, mely egy remek first person nézetű platform-akciójáték, vagy a Little Big Planet, egy isteni platformer a PS3-ra. Több helyen olvastam, hogy a Spore-t is az innovatív címek közé sorolták. Őszintén megvallom nekem nagyon nem jött be a játék, eleve nem tetszett, hogy számos más játékból "lopkodtak" össze ötleteket, és azt egy leegyszerűsített stratégia-szimulációba gyúrták össze. Az előzőek miatt így nálam kimarad az innovatív címek közül. Ami viszont bekerül az a Left 4 Dead. Persze, ez is csak egy FPS, amiben zombikat kell ölni. De mivel mindezt kooperatív játékmenet keretében tehetjük meg, az AI Director segítségével pedig minden harc más és más, én besorolom az újító szellemű játékok közé.
Persze azért ne szálljunk el ezektől a címektől, bőven megkaptuk a magunk tucatjátékait idén is. Voltak nagy csalódások, rókabőrök is bőven. Elég csak a Need for Speed Undercover-re gondolni, amivel az EA megint beígérte az újdonságokat, a dupla fejlesztési időt, és végül nem kaptuk mást, mint egy újabb, ám az eredetinél gyengébb Most Wanted epizódot. Apropó EA! Nem hittem volna, hogy ezt fogom mondani, de az Electronic Arts meglepő és nagyon pozitív változáson ment keresztül. Eddig ugye kis túlzással 10 játékukból 9 a tucatszar kategóriába tartozott, nulla eredetiség, nulla újdonságok. Idén John Riccitiello
vezetésével viszont olyan minőségi címek kerültek ki a kezük alól, mint a már említett Mirror's Edge, vagy a tényleg minőségi Dead Space című akció-horror. Bár ez nem az én asztalom, de úgy hallottam, hogy a legfrissebb FIFA résszel is sikerült nagyon alkotniuk 2008-ban, ráadásul végre nem csak a konzolosok élvezhették a next-gen FIFA-t, hanem a PC-sek is (legalábbis részben). Persze azért még ne foglaljuk aranyba a nevüket, de reménykedjünk benne, hogy a most elkezdett úton haladnak majd tovább.
Sokan csalódásként élték meg a Star Wars: The Force Unleashed játékot, én azt mondom, pontosan azt kaptuk, amit az előzetes információk és videók alapján várhattunk. Persze voltak benne bugok, de végülis a játék grafikája, fizikája jól sikerült, a zenére sem lehet panaszunk, és ami a legfontosabb egy jól megírt, izgalmas történetben vehetnek részt a játékosok. Az, hogy a játékmenet már-már Devil May Cry-szerű harcrendszerre épül senkit sem lephetett meg, hiszen a trailerekből ez már régen kiderült.
Ó igen, számomra az új Prince of Persia is csalódás volt. Miért? Mert túl C-A-S-U-A-L lett, egy hülye főhőssel megspékelve. Ennyi.
A PC két nagyon erős játékkategóriájában - a stratégiákban és a szerepjátékokban - nem született túl sok emlékezetes darab idén, de szerencsére azért voltak nagyon ütős programok is. Kezdésként itt van a King's Bounty: The Legend. A Heroes sorozat atyjaként tekinthető játék remake-je felülmúlt minden várakozást, egy csodálatos képi világú, remek játékmenettel megáldott programról van szó, ami ráadásul nem a ma divatos max. 10 óra játékidőt kínálja, hanem ha igazán belevetjük magunkat, akár 70 órát is eltölthetünk a játék világában. Ha még egy 2008-as kiváló stratégiát kellene mondanom, bizony bajban lennék, mert tényleg nem voltunk elkényeztetve. A sokak által várt Red Alert 3 véleményem szerint nem váltotta be a hozzá fűhött reményeket. Ami viszont mindenképpen említésre méltó, az a semmiből érkező, de jól sikerült Sins of a Solar Empire. A legtöbben talán nem is tudják, hogy létezik a játék, pedig ez a körökre osztott űrstratégia megérdemelné a figyelmet. Lezárva a stratégiai részt...khm-khm...ITT SZERETNÉM ELMONDANI, HOGY AZ ÉV LEGNAGYOBB BEJELENTÉSE A MAJESTY: THE FANTASY KINGDOM SIM CÍMŰ MESTERMŰ FOLYTATÁSA, ÉS A KÉSZÍTŐKET LASSÚ TŰZÖN FOGOM PIRÍTANI, HA ELRONTJÁK....Köszönöm a figyelmet. :)
A szerepjátékok oldaláról mindenképpen szó kell, hogy essen a Fallout 3-ról, melyet sok magazin az év szerepjátékának kiáltott ki. Hogy igazuk van-e, nem tudom, nem próbáltam a játékot. Biztos nem alaptalanul dicsőítették a játékot, de a látottak engem nem győztek meg róla, hogy ez ennyire jó játék lenne. Ami viszont meggyőzött az a Mass Effect, az idei év talán legzseniálisabb akció-RPG-je. Ami igazán megfogott ebben a játékban, az a fimszerűen prezentált, izgalmas történet, melynek keretében hatalmas kalandban lehet részünk. Nekem amúgy is a filmszerű játékok a gyengéim, szóval nálam ez a játék ott van a legjobbak között. Végül RPG fronton had ejtsek szót a hardcore szerepjátékosok utolsó bástyájáról, az Obsidian csapatáról, akik egyenlőre átvették a Bioware helyét, már ami ezeket a fajta RPG-ket illeti. A Neverwinter Nights 2-nek már az alapjátéka sem volt gyenge, ám ezt az Obsidian megfejelte a még jobb Mask of the Betrayer kiegészítővel, idén pedig a remek ötletekkel telezsúfolt Storm of Zehir című expanzióval kényeztették el a hardcore szerepjátékra vágyókat.
(Mellesleg nagyon ajánlom, hogy mindenképp legyen Fable 2 PC-re, mert akárki akármit mond Molyneux a Zisten.)
Kettő téma marad még hátra, amiről még mindenképp szó lesz ma. Az első nem lehet más, mint a szívemhez oly közel álló japán fejlesztők. Miért szeretem őket? Mert remek történeteket tudnak kitalálni a játékaikhoz, melyek ha nem is mindig Oscar díjas alkotások, de azok érdekesek, legtöbbször érzelemdúsak és izgalmas formában kerülnek tálalásra a játékosok számrára. Nekem pedig pont ez az ami számít. Idén három zseniális játékot köszönhetek nekik. Az év első felében jelent meg a Crisis Core: Final Fantasy VII, melynek nagyszerűségét mutatja, hogy ez adta meg a végső lökést egy PSP beszerzéséhez. A játékban nem kellett csalódnom, az én szempontjaim alapján ez egy mestermű. Ezt a játékot követte a Devil May Cry 4, ami nálam az év egyik legjobb akciójátéka. Többen tudják, hogy imádom a DMC sorozatot, és bár történetében a 3. rész talán jobb, az egészet tekintve a folytatás ötöst érdemel tőlem. Hála a Capcom minőségi portolásának, PC-n is hibátlanul, jól optimizálva élvezhetjük ezt a programot (hallod...khm. Rockstar...khm). Utoljára hagytam az év játékát. Néhányan talán sejtik mi lehet az. A mestermű, ami zseniális, fantasztikus, lenyűgöző. Elcsépelt szavak ezek, de erre a játékra az én mércém szerint egytől egyik igazak. A játék nem más, mint Hideo Kojima eddigi életművének kiteljesedése: a Metal Gear Solid 4: Guns of the Patriots. És tudjátok mi a legfájóbb az egészben? Hogy nem játszottam még vele, mivel a cím PS3 exkluzív, az meg még hiányzik a repertoáromból. Mielőtt jönnének a hőbörgő kommentek, hogy milyen hülye vagyok, és hogy dícsérhetem ha ki sem próbáltam elmondom: a negyedik rész megjelenésekor özönlő információk hatására végigjátszottam az összes Metal Gear Solid részt (1-2-3-Portable Ops). Mindegyikre jellemző az általam oly nagyra tartott filmszerűség, a zseniális sztori, karakterek, hangok, a más játékoknál ilyen formában nem látott játékmenet. Folyamatos fejlődés tapasztalható az egyes részekben, és összegyűtjve minden (spoilermentes) információt, videót az MGS4-ről, biztos vagyok benne, hogy ezért is oda meg vissza lennék. Talán már nem kell sokat várnom rá és 2009-ben kipróbálhatom.
Még egy témát ígértem ha minden igaz. Talán feltűnt, hogy sehol nem említettem, a kis híjján mindenhol az évezred játékának tartott GTA 4-et. <dragon83 felveszi a tűzálló ruhát - most már jöhet a flame> Szerintem ez az év legtúlértékeltebb, agyonhype-olt játéka. Biztos, hogy bennem van a hiba, hiszen már a korábbi GTA részek sem tudtak lenyűgözni, de a negyedik epizód nem nyújt annyival többet a korábbi részeknél, amiért itt térdre kellene esni előtte. Persze szép, meg hatalmas a város, jó a zene is (kivéve az elektromos kisautók hangján megszólaló kocsik), de egy next-gen játéktól ez el is várja az ember. De ezt leszámítva mi marad? Egy jól eltalált főhős, és egy rakás minijáték. A történet nem rossz, de nem is kiemelkedően jó. Mondom, biztos bennem van a hiba, de nekem ez a játék a fene nagy szabadságával - ami véleményem szerint felesleges, mert úgyis a sztori viszi előre a játékot, fene akar mellette bowlingozni, billiárdozni - nem fog meg. Amit a Rockstar csinált a PC-s verzióval meg egy vicc! Kérem szépen, egy olyan gép ami simán viszi már a Crysist, had ne adja meg magát a GTA 4-nek.
Az év FPS-e:
Az év autósjátéka:
Az év akciójátéka:
Az év RPG-je:
Az év stratégiai játéka:
Az év kalandjátéka:
Az év sportjátéka:
Az év kiadója:
Az év játéka PC-re:
Az év játéka konzolra:
Az év csalódása:
Legjobb grafika:
Az év legeredetibb játéka:
Legjobb multiplayer:
Végezetül boldog új évet kívánok minden olvasónak!
Visszatérve a játékokhoz, idén meglehetősen kevés játékot játszottam végig. Először azt hittem, hogy megcsömörlöttem a játékoktól, vagy ne adj isten kinőttem belőlük. Aztán rájöttem, hogy csak egy kis szünetre van szükségem, és lassan vissza fogok rázódni a régi kerékvágásba. Igazam is lett, és így év vége felé kezdek ismét egyre gyakoribb látogatója lenni a játékok világának. Mivel az ablak felől beszűrődő hangok, durranások alapján valószínűleg kitört a harmadik világháború, így gyorsan neki is kezdek az értékelésnek.
Az idei év egy elég erős esztendő volt játékfelhozatal szempontjából, bár a brutális 2007-et talán nem sikerült felülmúlnia. Hosszú évek után megjelent néhány nagyon innovatív játék is, ugyanakkor megkaptuk sok játék X-edik rókabőrét is. Személy szerint egyre nagyobb figyelemmel kísérem a konzolokat, egészen pontosan az azon megjelenő játékokat. Régi megrögzött PC-fanboy-ként ez elég nagy változás volt nálam, de egy PSP majd egy PS2 beszerzése felnyitotta a szememet. A magam példájából kiindulva valószínűnek tartom, hogy a konzolellenesek nagy része azért szólja le a konzolokat, mert nem volt szerencséje egy saját darabhoz. De ezt a gondolatmenetet nem folytatnám, mert megérkezik a PC vs. konzol topik három nagy "sztárja" és itt is ingyen műsort rendeznek.
Az előbb említett innovatív címekből a korábbi években nem voltunk elkényeztetve. Valahogy a játékipar is beleesett abba a hibába, mint a filmipar, hogy a már ismert, ezerszer feldolgozott anyagot használja fel ezeregyedszer. Idén (azaz tavaly, hiszen már 2009 van) viszont olyan címekkel lettünk gazdagabbak, mint a Mirror's Edge, mely egy remek first person nézetű platform-akciójáték, vagy a Little Big Planet, egy isteni platformer a PS3-ra. Több helyen olvastam, hogy a Spore-t is az innovatív címek közé sorolták. Őszintén megvallom nekem nagyon nem jött be a játék, eleve nem tetszett, hogy számos más játékból "lopkodtak" össze ötleteket, és azt egy leegyszerűsített stratégia-szimulációba gyúrták össze. Az előzőek miatt így nálam kimarad az innovatív címek közül. Ami viszont bekerül az a Left 4 Dead. Persze, ez is csak egy FPS, amiben zombikat kell ölni. De mivel mindezt kooperatív játékmenet keretében tehetjük meg, az AI Director segítségével pedig minden harc más és más, én besorolom az újító szellemű játékok közé.
Persze azért ne szálljunk el ezektől a címektől, bőven megkaptuk a magunk tucatjátékait idén is. Voltak nagy csalódások, rókabőrök is bőven. Elég csak a Need for Speed Undercover-re gondolni, amivel az EA megint beígérte az újdonságokat, a dupla fejlesztési időt, és végül nem kaptuk mást, mint egy újabb, ám az eredetinél gyengébb Most Wanted epizódot. Apropó EA! Nem hittem volna, hogy ezt fogom mondani, de az Electronic Arts meglepő és nagyon pozitív változáson ment keresztül. Eddig ugye kis túlzással 10 játékukból 9 a tucatszar kategóriába tartozott, nulla eredetiség, nulla újdonságok. Idén John Riccitiello
vezetésével viszont olyan minőségi címek kerültek ki a kezük alól, mint a már említett Mirror's Edge, vagy a tényleg minőségi Dead Space című akció-horror. Bár ez nem az én asztalom, de úgy hallottam, hogy a legfrissebb FIFA résszel is sikerült nagyon alkotniuk 2008-ban, ráadásul végre nem csak a konzolosok élvezhették a next-gen FIFA-t, hanem a PC-sek is (legalábbis részben). Persze azért még ne foglaljuk aranyba a nevüket, de reménykedjünk benne, hogy a most elkezdett úton haladnak majd tovább.
Sokan csalódásként élték meg a Star Wars: The Force Unleashed játékot, én azt mondom, pontosan azt kaptuk, amit az előzetes információk és videók alapján várhattunk. Persze voltak benne bugok, de végülis a játék grafikája, fizikája jól sikerült, a zenére sem lehet panaszunk, és ami a legfontosabb egy jól megírt, izgalmas történetben vehetnek részt a játékosok. Az, hogy a játékmenet már-már Devil May Cry-szerű harcrendszerre épül senkit sem lephetett meg, hiszen a trailerekből ez már régen kiderült.
Ó igen, számomra az új Prince of Persia is csalódás volt. Miért? Mert túl C-A-S-U-A-L lett, egy hülye főhőssel megspékelve. Ennyi.
A PC két nagyon erős játékkategóriájában - a stratégiákban és a szerepjátékokban - nem született túl sok emlékezetes darab idén, de szerencsére azért voltak nagyon ütős programok is. Kezdésként itt van a King's Bounty: The Legend. A Heroes sorozat atyjaként tekinthető játék remake-je felülmúlt minden várakozást, egy csodálatos képi világú, remek játékmenettel megáldott programról van szó, ami ráadásul nem a ma divatos max. 10 óra játékidőt kínálja, hanem ha igazán belevetjük magunkat, akár 70 órát is eltölthetünk a játék világában. Ha még egy 2008-as kiváló stratégiát kellene mondanom, bizony bajban lennék, mert tényleg nem voltunk elkényeztetve. A sokak által várt Red Alert 3 véleményem szerint nem váltotta be a hozzá fűhött reményeket. Ami viszont mindenképpen említésre méltó, az a semmiből érkező, de jól sikerült Sins of a Solar Empire. A legtöbben talán nem is tudják, hogy létezik a játék, pedig ez a körökre osztott űrstratégia megérdemelné a figyelmet. Lezárva a stratégiai részt...khm-khm...ITT SZERETNÉM ELMONDANI, HOGY AZ ÉV LEGNAGYOBB BEJELENTÉSE A MAJESTY: THE FANTASY KINGDOM SIM CÍMŰ MESTERMŰ FOLYTATÁSA, ÉS A KÉSZÍTŐKET LASSÚ TŰZÖN FOGOM PIRÍTANI, HA ELRONTJÁK....Köszönöm a figyelmet. :)
A szerepjátékok oldaláról mindenképpen szó kell, hogy essen a Fallout 3-ról, melyet sok magazin az év szerepjátékának kiáltott ki. Hogy igazuk van-e, nem tudom, nem próbáltam a játékot. Biztos nem alaptalanul dicsőítették a játékot, de a látottak engem nem győztek meg róla, hogy ez ennyire jó játék lenne. Ami viszont meggyőzött az a Mass Effect, az idei év talán legzseniálisabb akció-RPG-je. Ami igazán megfogott ebben a játékban, az a fimszerűen prezentált, izgalmas történet, melynek keretében hatalmas kalandban lehet részünk. Nekem amúgy is a filmszerű játékok a gyengéim, szóval nálam ez a játék ott van a legjobbak között. Végül RPG fronton had ejtsek szót a hardcore szerepjátékosok utolsó bástyájáról, az Obsidian csapatáról, akik egyenlőre átvették a Bioware helyét, már ami ezeket a fajta RPG-ket illeti. A Neverwinter Nights 2-nek már az alapjátéka sem volt gyenge, ám ezt az Obsidian megfejelte a még jobb Mask of the Betrayer kiegészítővel, idén pedig a remek ötletekkel telezsúfolt Storm of Zehir című expanzióval kényeztették el a hardcore szerepjátékra vágyókat.
(Mellesleg nagyon ajánlom, hogy mindenképp legyen Fable 2 PC-re, mert akárki akármit mond Molyneux a Zisten.)
Kettő téma marad még hátra, amiről még mindenképp szó lesz ma. Az első nem lehet más, mint a szívemhez oly közel álló japán fejlesztők. Miért szeretem őket? Mert remek történeteket tudnak kitalálni a játékaikhoz, melyek ha nem is mindig Oscar díjas alkotások, de azok érdekesek, legtöbbször érzelemdúsak és izgalmas formában kerülnek tálalásra a játékosok számrára. Nekem pedig pont ez az ami számít. Idén három zseniális játékot köszönhetek nekik. Az év első felében jelent meg a Crisis Core: Final Fantasy VII, melynek nagyszerűségét mutatja, hogy ez adta meg a végső lökést egy PSP beszerzéséhez. A játékban nem kellett csalódnom, az én szempontjaim alapján ez egy mestermű. Ezt a játékot követte a Devil May Cry 4, ami nálam az év egyik legjobb akciójátéka. Többen tudják, hogy imádom a DMC sorozatot, és bár történetében a 3. rész talán jobb, az egészet tekintve a folytatás ötöst érdemel tőlem. Hála a Capcom minőségi portolásának, PC-n is hibátlanul, jól optimizálva élvezhetjük ezt a programot (hallod...khm. Rockstar...khm). Utoljára hagytam az év játékát. Néhányan talán sejtik mi lehet az. A mestermű, ami zseniális, fantasztikus, lenyűgöző. Elcsépelt szavak ezek, de erre a játékra az én mércém szerint egytől egyik igazak. A játék nem más, mint Hideo Kojima eddigi életművének kiteljesedése: a Metal Gear Solid 4: Guns of the Patriots. És tudjátok mi a legfájóbb az egészben? Hogy nem játszottam még vele, mivel a cím PS3 exkluzív, az meg még hiányzik a repertoáromból. Mielőtt jönnének a hőbörgő kommentek, hogy milyen hülye vagyok, és hogy dícsérhetem ha ki sem próbáltam elmondom: a negyedik rész megjelenésekor özönlő információk hatására végigjátszottam az összes Metal Gear Solid részt (1-2-3-Portable Ops). Mindegyikre jellemző az általam oly nagyra tartott filmszerűség, a zseniális sztori, karakterek, hangok, a más játékoknál ilyen formában nem látott játékmenet. Folyamatos fejlődés tapasztalható az egyes részekben, és összegyűtjve minden (spoilermentes) információt, videót az MGS4-ről, biztos vagyok benne, hogy ezért is oda meg vissza lennék. Talán már nem kell sokat várnom rá és 2009-ben kipróbálhatom.
Még egy témát ígértem ha minden igaz. Talán feltűnt, hogy sehol nem említettem, a kis híjján mindenhol az évezred játékának tartott GTA 4-et. <dragon83 felveszi a tűzálló ruhát - most már jöhet a flame> Szerintem ez az év legtúlértékeltebb, agyonhype-olt játéka. Biztos, hogy bennem van a hiba, hiszen már a korábbi GTA részek sem tudtak lenyűgözni, de a negyedik epizód nem nyújt annyival többet a korábbi részeknél, amiért itt térdre kellene esni előtte. Persze szép, meg hatalmas a város, jó a zene is (kivéve az elektromos kisautók hangján megszólaló kocsik), de egy next-gen játéktól ez el is várja az ember. De ezt leszámítva mi marad? Egy jól eltalált főhős, és egy rakás minijáték. A történet nem rossz, de nem is kiemelkedően jó. Mondom, biztos bennem van a hiba, de nekem ez a játék a fene nagy szabadságával - ami véleményem szerint felesleges, mert úgyis a sztori viszi előre a játékot, fene akar mellette bowlingozni, billiárdozni - nem fog meg. Amit a Rockstar csinált a PC-s verzióval meg egy vicc! Kérem szépen, egy olyan gép ami simán viszi már a Crysist, had ne adja meg magát a GTA 4-nek.
Az év FPS-e:
- Left 4 Dead
- Crysis Warhead
- Brothers in Arms: Hell's Highway
Az év autósjátéka:
- Race Driver: GRID
- Midnight Club: Los Angeles
- Burnout: Paradise
Az év akciójátéka:
- Metal Gear Solid 4
- Crisis Core: Final Fantasy VII (ez inkább akciójáték minimális RPG elemekkel)
- Devil May Cry 4
Az év RPG-je:
- Fable 2
- Neverwinter Nights 2: Storm of Zehir
- Fallout 3
Az év stratégiai játéka:
- King's Bounty: The Legend
- Sins of a Solar Empire
- Civilization: Revolution
Az év kalandjátéka:
- A Vampyre Story
- So Blonde
- Sam & Max: Season 2
Az év sportjátéka:
- Egyáltalán nem értek hozzájuk, nem játszom. :D
Az év kiadója:
- Atari
- Capcom
- Ubisoft
Az év játéka PC-re:
- Devil May Cry 4
- Mass Effect
- Fallout 3
Az év játéka konzolra:
- Metal Gear Solid 4
- Crisis Core: Final Fantasy VII
- Little Big Planet
Az év csalódása:
- Alone in the Dark (2008)
- Need for Speed Undercover
- Prince of Persia (2008)
Legjobb grafika:
- Metal Gear Solid 4
- Crysis Warhead
- Far Cry 2
Az év legeredetibb játéka:
- Mirror's Edge
- Little Big Planet
- Left 4 Dead
Legjobb multiplayer:
- Left 4 Dead (és egyszerűen nincs más, ennyi)
Végezetül boldog új évet kívánok minden olvasónak!
Viszont az Alone in The Dark hibáit elnézve jónak mondanám azt is mert az a tűz terjedés és mondhatni szabadság és sokszínűség egyedi benne. A Grid, Left 4 Dead, Mirrors Edge, Devil May Cry és Crisys-Far Cry 2 viszont egyértelmű!
Jó ezt így visszanézni, visszagondolva akkor 2008 -ban csak a várakozásra emlékszem és mégis mennyi jó gyűlt össze!
Amúgy meg a szövegben írtam, hogy milyen jó lett a Mass Effect, szóval ezért ne sírjon a szád. Bár gondolom azt el sem olvastad. Mutasd meg, hogy hol írtam, hogy az év PC-s játékairól van szó? Én az év játékairól írtam, így pedig nem teszek különbséget platformok között.
A Fable 2 valóban ígéretesnek tűnik, az első részt is szerettem, hiába volt sok konzolos vonása (checkpoint és linearitás), remélem a folytatás lesz PC-re. A Fallout 3 meg valóban túlteljesítette a félelmeket, még ha nem is ér fel az igazán hardcore első két részhez. A Storm of Zehir meg alap, bár sajnos még messze vagyok a végétől, de valóban "utolsó bástya" az Obsidian.
A többi kategóriát nem ismerem/nem kedvelem annyira, hogy nyilatkozzak.
Bár nekem a PoP bejön,igaz nagyon könnyű,de a hangulata mesés.Év csalódása Alone in the Dark.