Ez a fantasztikus együttes még nemigen tette tiszteletét itt Magyarországon. Olyan meghatározó albumokkal sokkolta a punkrajongók szívét, mint a Smash, vagy a személyes kedvencem, a Splinter. Az énekes olyan hanggal rendelkezik, hogy nemigen kellene kritizálni:
élőben ki tud adni olyan hangokat, mint a lemezen (tanuljatok, Fresh lányok
). Most készítik az új anyagukat, ami júniusban kerül a piacra (Who does want to see a video about the recording?). Semmi mást nem tok róla.
Valami más: "They say it's all about to end!". Ezt a számot rongyosra hallgattam. Nem azért, mert virtuóz a gitárjáték (egyébként nem is az). Nem azért, mert fantasztikus hangokat "ad ki" az énekes (ha nem is szépen, de érdekesen énekel, azt már mindenki megállapította róla, az biztos). És biztosan nem is azért hallgatom, mert ez valami mainstream zene lenne, és ez az állítás megint nem igaz. Azért hallgatom, mert:
1. tetszik
2. mert ez Daron Malakian és a Scars on Broadway.
Igen, a SOAD 2. szólóprojektje, a gitáros-énekes-zeneszerző - és nem mellesleg - örmény zenésztől. Szerintem minden SOAD (aki csak nem jött volna rá, ez a System of a Down) párti azt fogja mondani, hogy "IGEN! EZT VÁRTUK ÉS NEM SERJ TANKIAN 100 % ALTER-ZONGORAMETÁLJÁT", de akik megszerették Tankian művészúr művét, az Elect the Dead-et, azok ezt a fajta folytatást borzalomnak fogják tartani. Egyébként a Scars on Broadway - a They Say alapján - tovább fogja folytatni a SOAD által kitaposott ösvényt, mivelhogy a zeneszerző szerepe változatlan.
További megosztanivalóim: itt az új SP, kanadaiakkal, kidobott egy pofás kis cuccot a Radiohead az új single-hez, a Nude-hoz, stb.stb. stb.
