Az előző postomra íródott hozzászólásokból sajnos kiderül, hogy nem nagyon lehet a témát az asztal alá söpörni. A helyzet egyre súlyosabb, és míg sokan egyszerűen csak a homokba dugjják a fejüket, mások egyenesen kihasználják a problémát saját céljaikra, eléggé tisztességtelen módon: például itt.
A hozzászólásokból itt is kiderül, hogy mi a nagy többség véleménye az egészről, és hogy milyen reakciókat válthat egy ilyen szösszenet, ha több ezren olvassák. Bár az iromány "pozitív" irányba hivatott mozdítani a dolgokat, mégis ha valaki tud a sorok között olvasni, az látja, hogy ennél nagyobb uszítással ritkán találkozunk. Felelőtlenség.
Borzasztó, hogy egyes, a médiákban tevékenykedő emberek mire használnak egy országos "válságot". Felelőtlenül írnak, nyilatkoznak, és nem törődnek vele, hogy milyen indulatokat korbácsolnak fel.
Én - bizonyos keretek között - azt írok, amit akarok, ez az én blogom, és még sosem bántottam vele senkit - remélem. Ha igen, akkor hamucska a fejemre.
A dolog persze engem is felháborít, mert családom van, és meg kell védenem, bármitől, és bármi áron. Sokat vesztek én is ezzel az egésszel, mind anyagilag, mind erkölcsileg. A legrosszabb a tehetetlenség, mert a radikális lépéseket én messziről kerülöm, amit tehetek, hogy tűrök, hisz azok, akiket azzal bíztam meg, hogy - nem csekély ellenszolgáltatásért - tegyék jobbá az életem, azok nem tesznek semmit. Pedig megállapodást kötöttünk amit népszavazásnak hívnak, és fizetem is becsületesen azt a tetemes összeget, amit kérnek, ill. megkövetelnek tőlem, de cserébe csak félelemet, bizonytalanságot, és vérlázító híreket kapok. Nincs ez így jól, és ha nem változik, én nem leszek Mohamed, és elmegyek egy hegyhez, mondjuk Alberta környékén.
Kérek mindenkit, hogyha le akarja írni az ezzel kapcsolatos gondolatait, azt a lehető legszerényebb, legkultúráltabb virágnyelvén írja, hogy én is értsem.
Tudjátok: a tücsök nem alszik - hegedül.
