Hamar számba is vettem, mire lenne leginkább szükségem.
-először is egy monitorra, mert a régi Iilyama 19"-os monitorom ugyan bírja még, de több érv szólt már a csere mellett,
-másodszor is memória, mert a meglévő 2Gb bizony egyre inkább kevésnek bizonyul,
-harmadszorra pedig ha már új cuccokat veszek, nem árt lecserélni az amúgy igen jól teljesítő, nem túl hangos, de egyszerűcske gyári Intel processzorhűtőt is.
Monitor
Azt új monitor megvásárlásakor több gyártó és típus is előjött nálam. Igazából nem vagyok egyik márkának sem fanja, sőt mivel minden gyártónak vannak jó és rossz termékei leginkább a konkrét típusokat néztem, tesztek és fórumhozzászólások formájában.
Az Acer G24-en először megakadt a szemem, de mivel az árát állítólag nem éri meg, hamar letettem róla. Ezután az LG Flatron W2252TQ-t vettem górcső alá, de egy teszt és egy olvasói vélemény eltántorított tőle. Ekkor jött az informatikus ismerősöm ajánlása: vegyek Benq-t, Ő is azt nézegette és meg is vette. El is mentem megkekselni az E2400HD-ját, ami egy PS3-hoz volt hozzáláncolva egy HDMI kábel segítségével. Engem meggyőzött, tényleg szép volt a kép rajta, viszont a majd 80eFt-os kategória az én elvárásaimnak kicsit magas volt, így jött képbe az E2200HD. Erről is mind itthoni, mind pedig külföldi fórumokon jókat írtak, a "bit of snag" csak annyi volt hogy nem nagyon lehetett kapni. Újabb keresgélés és az M2200HD-ra találás következett, ami az "E" verzió webcam-el és hangszórókkal felvértezett változata. Ekkor aztán elgondolkodtam és arra jutottam, hogy a beépített recsegőket az 5.1 hangrendszer mellett aligha fogom használni, az Iilyama CRT-mben sem szólaltak egyszer sem meg, ráadásul cirka 52eFt egy 21,5"-os monitorért nekem már sok.
Bizony a fogyasztói társadalommal az a gond, hogyha már legalább két dolog közül lehet választani, akkor az ember nem tudja melyik legyen az. Ezért újbóli keresgélés következett. Ekkor találtam rá álmaim megjelenítőjére, a Samsung SyncMaster 2343BW-re. Kevés írás született róla eddig, de azokban jót írtak róla, a 23”-os képméret, meg az e mellé társuló 2048x1152-es felbontás meg beindította a nyálelválasztást és az agytekervényeim ráálltak a "nekem ez kell" gondolatra.
Megrendelés, várakozás, megérkezés, türelmetlen kicsomagolás volt az elkövetkezendő néhány nap eseménye. Kibontás után a csomagban volt hozzá DVI és D-SUB kábel, CD és egyéb apróságok. A megjelenítőre jó Samsung szokás szerint járt a 3 nap pixelhiba gari is, de ezt nem kellet igénybe vennem, hibátlan volt.
A monitor egyébként nagyon jól működik, szép kép van rajta, játékokhoz, filmhez ideális. A 16:9-es képarányt minden olyan játék támogatja, amelyik a 16:10-est úgyhogy ettől sem kellett félnem, szépen mennek vele a játékok. Ha nem a natív felbontást használom, hanem teszem azt "csak" a sima FULL HD-t, vagy az NFS MW esetében valamely 4:3-as arányt akkor sem lesz torz, homályos a kép, úgyhogy ezzel is elégedett vagyok.
A háttérvilágítás elég egyenletes, az 5ms-os frissítés is elegendő, utánhúzást nem tapasztalok. Egyetlen hibája van az eszköznek, ez pediglen a gombjai. Vagyis nem gombjai, mert olyanok nincsenek rajta. Vannak viszont fotocellás érzékelők, amiket sötétebb fényviszonyok mellett nehéz kitapogatni, ráadásul a melléjük festett kis ikonok is aprók, félhomályban a monitor fénye mellet már nem láthatóak. Szóval ez az újítás nem épp a legjobb, de mivel nem kell minden percben állítgatni rajta, ezért nagy duzzogva e felett a hiba felett is szemet tudok hunyni.
Akárhogy is nézem 53eFt-ért jobb monitort nem is kaphattam volna, a képe szép, van rajta DVI csatlakozó amihez kábelt is adtak, a 23"-os képmérethez pedig 2048x1152 felbontás társul, ami ebben a kategóriában kimagaslónak nagy.
Folytatás az "Új év, új hardverek II."-ben
