A Cultic egyetlen ember, Jason Smith (alias Jasozz Games) kitartását dicséri, mely projektet felkarolta a 3D Realms, és most már segíti anyagilag, illetve a – minő meglepetés – kiadói feladatokban. Amikor a képeket és a trailereket láttam, egyből a Blood című, örökérvényű klasszikus jutott az eszembe. Talán nem véletlenül. Ahogy ott is, úgy itt is a halálból támadunk fel, és egy elmebeteg szektával vesszük fel a harcot, és bizony a horrorfilmes utalásokból sincs hiány. És az érzés nem igazán akart múlni, annak ellenére, hogy az egysoros benyögéseknek és a morbid humornak ezúttal híján vagyunk. Helyette egy – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt – jóval komorabb és sötétebb kalandban van részünk.
Fel! Támadunk!
A Cultic egyelőre csupán az első felvonását tartalmazza egy, remélhetőleg legalább három részes történetnek. Mert az egyelőre elérhető egyetlen fejezet – mely azért első nekifutásra így is közel hatórányi szórakozást biztosít – nagyjából arra volt elég, hogy még többet akarjak belőle, ám hiába, így elégedettség helyett csak kissé kellemetlen hiányérzetem maradt a végén. Persze ehhez mérten ára is elfogadható, csupán 10 euró, de akkor is... Ez persze felfogható pozitívumként, mert azt jelenti, hogy a játék bizony jó lett, már ha az embert nem riasztja el a pixeles, a sprite és voxel technikát ötvöző megjelenés. Ráadásul a színvilága is egészen sötét és mocskos, személy szerint végig az az érzésem volt, mintha egy lázálomban játszódna. És bár a környezet emiatt nem kelti a változatosság benyomását, számos olyan helyszínen megfordulunk utunk során, mint a kis falu, erdő, bánya, elmegyógyintézet, föld alatti, elfeledett ősi templom, hogy csak egy párat említsek.
Mindeközben a rettegés atmoszféráját is egészen remekül teremti meg a Cultic, a kedves láncfűrészes bőrpofa-imitátorokkal történő találkozások mind garantáltan beégnek az agyadba. Ahogyan a „szellemekkel” való koccanások is, de itt említhetném akár a hétköznapibb mesterlövészek első feltűnését is. Ráadásul a tehetetlenség és a pánikközeli érzelem-keveréket annak ellenére sikerül összehozni, hogy közben állig fel vagyunk fegyverezve. Ugyanígy, az elszórt infómorzsák (írógépben felejtett oldalak, jegyzetek, naplók) megtalálásával kicsit teljesebb képet kapunk arról, hogy mi is folyik itt tulajdonképpen, egyes jelenségeket pedig nagyjából meg is magyaráznak. A pályák felépítése viszont nem csupán az útvonaltervezés miatt érdekes, hanem azért, mert mindezt egy relatíve valóságos környezetbe helyezi. A bányászfalu vagy a szekta erődjeként szolgáló elmegyógyintézet is hihetően lett megtervezve, de a végére azért érezhetően kezdünk kifogyni az ötletekből. A játék első felére különösen jellemző, hogy egy problémát számos irányból megközelíthetünk, több irányba nézelődhetünk, és nem egy titkot kutathatunk fel, míg a második felére a pályák egyre rövidülnek és egyszerűsödnek.
Persze egyemberes projektként még így is egészen lenyűgöző a teljesítmény, amit Jason Smith letett az asztalra, pláne, hogy fegyverek használata élvezetes, a mozgás precíz, bár nem olyan gyors, mint azt más retró shooterekben megszokhattuk. Az ellenfelek minden fennakadás és beszorulás mellett is komoly kihívást jelentenek, ha nem figyelünk: a szektások villámgyorsan reagálnak, pontosan és gyorsan céloznak, a keményebb dögök pedig hihetetlen szívósak, még szerencse, hogy általában számos fedezék és akadály segíti a velük való küzdelmet, sőt a bátrabbak a becsúszás plusz sörétes kombóval is próbálkozhatnak. Ellenfeleink darabra sokan vannak ugyan, de javarészt variációk egy témára: natúr szektások, pajzsos szektások, páncélos szektások és csontváz szektások különféle fegyverzettel ellátva, no meg néhány zombiféleség. Az igazán különlegesebbnek mondható ellenfelek csak elvétve kerülnek utunkba, remélhetőleg a sejtetett második felvonásra komolyabb szállítmányt kapunk belőlük.
Karcsú kultusz
A Cultic rajtja érdekesen alakul, véleményem szerint inkább Early Accessben lenne a helye, mégis teljes megjelenéssé vált; tartalmilag félkész, minden más szempontból azonban kerek egésznek is nevezhető. Hogy a 3D Realms és a Jasozz Games hogyan tervezi a továbbiakat, milyen modell vagy elképzelés mentén szállítja a folytatást, arról egyelőre semmi közelebbit nem tudunk. Mindenesetre a fejlesztő nagyon lelkes, remélhetőleg a megjelenés kellő pozitív visszajelzést és egy nagy lökést jelent majd, hogy mielőbb be tudjuk fejezni ezt a kalandot, mert (anélkül, hogy spoilereznék) a játék vége alapján eléggé egyértelműnek tűnik, hogy utunk nem itt ér véget. A köztes időt pedig addig is eltölthetjük a nehézség emelésével, a túlélő mód három pályájának nyüstölésével, vagy a ranglistán való feltörekvéssel.
Persze ez valószínűleg nem tart ki a folytatásig, így pedig elég nehéz értékelnem a Culticot, mint teljes egészet. Talán érezhették ezt a kiadónál is, ezért ilyen erősen nyomott az ára. Reméljük, a becsorgó bevételek biztosítják majd a mielőbbi folytatás lehetőségét. Úgyhogy mindenkit, akit kicsit is érdekel a játék, arra bátorítok, hogy szánja rá a kézműves hambi árát, és támogassa meg a projektet, hogy mihamarább még több szektást szecskázhassunk szeletekre. Higgyétek el, megéri.
